Szent Imre Általános Iskola és Óvoda

   8000 Székesfehérvár, Budai út 4. OM 030070
   E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Tel: 22/318-232

okt.
01

A szülői levél megnyitása, letöltése

Október 4. - Szent Ferenc emléknapja

Az állatok világnapját 1931 óta Szent Ferenc emléknapján, október 4-én ünnepeljük.
A legenda szerint Szent Ferenc Cannaraban prédikálni kezdett a népnek, de előbb megparancsolta a fecskéknek, hogy hallgassanak, míg el nem mondja beszédét. Azok azonnal engedelmeskedtek… Továbbmenve fölemelte tekintetét, észrevette, hogy az úttól nem messze a fákat óriási madársereg lepte el. Egészen elámult a madarak hihetetlen sokasága láttán, és azt mondta társainak: „Várjatok meg itt, amíg prédikálok húgocskáimnak, a madaraknak.” Letért a mezőre, odament a madarakhoz, és elkezdett beszélni a földön csipegetőkhöz, mire a fákon ülők is mind odasereglettek, valamennyien szép csöndben várták végig a beszédet, s el nem szálltak addig, amíg Ferenc áldásával égnek nem eresztette őket. Amikor Ferenc közöttük sétált, s csuhájával megérintette őket, akkor sem repült el egyik sem.
(Kép: http://franka-egom.ofm.hu-ról letöltve.)

Október 6. - Az aradi vértanúk emléknapja

Felix von Schwarzenberg miniszterelnök utasítására, Ferenc József jóváhagyásával hadbíróság elé állították, majd halálra ítélték és kivégezték a 13 magyar hőst. Az ítéleteket Julius Jakob von Haynauhoz, mint Magyarország teljhatalmú kormányzójához kellett felvinni megerősítésre és aláíratásra. Dessewffy, Kiss Ernő, Lázár Vilmos és Schweidel József ítéletét Haynau „kegyelemből” golyó általi halálra változtatta. A 13-ak ítéletét október 6-án – szándékosan a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján – hajtották végre.
Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje részletes meggondolások alapján történt. A legtöbb bosszúságot Damjanich okozta a császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely, de Haynau személyes bosszúja ezt is felülírta és így Gróf Vécsey került az utolsó helyre, aki miután már nem volt kitől elbúcsúznia, Damjanich előtt letérdelve kezet csókolt neki.

Október 23. - Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja

Kevéssé ismert tény, hogy a forradalom nem Budapesten kezdődött el és nem is a fővárosban hullott először vér, hanem Debrecenben.
Október 23-án reggel debreceni diákok többezres tömege gyűlt össze az egyetem előtt. A diákok innen jelszavakat skandálva és forradalmi dalokat énekelve, nyolcas sorokban a belvárosi pártszékházhoz vonultak, hogy az egyetemi ifjúság húsz pontos követelését kinyomtassák.
Budapesten október 23-án a diákok által meghirdetett tüntetés engedélyezése körül óriási zűrzavar alakult ki. Reggel a rádió és a legnagyobb számú napilap, a Szabad Nép tényként adta hírül a demonstrációt. Az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) vezetése hosszas vita után betiltotta a tüntetést, majd kettő óra körül mégis engedélyezték, mindkét döntést beolvasva a Kossuth Rádióban. Sőt, ezt követően a párt vezetői a párt budapesti tagjait is felszólítottáka részvételre, hogy az eseményeket legalább mederben tarthassák. Ugyanakkor a város valamennyi stratégiai pontján mozgósították az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) erőit.

szept.
01

A szülői levél megnyitása, letöltése

A hónap régi magyar neve: Szent Mihály hava

A katolikus tanítás szerint Szent Mihály arkangyal egyike a 7 arkangyalnak (főangyalnak). Neve a héber „mi ká él” = „ki olyan, mint az Isten” kifejezésből ered. Az Istenhez hűséges angyalok jelszava, „csatakiáltása”: Ki olyan, mint az Isten?
Annak ellenére, hogy Szent Mihály neve a Bibliában mindössze háromszor fordul elő, a Sátán legyőzőjeként mégis a Római Katolikus Egyház egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő személye. Ősi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, főleg ha a pogányság ellen, a hitért küzdenek.
A keresztény Magyarországon is a legtöbb egyházközség őt választotta temploma névadójának.  Neve már legelső szövegemlékünkben, a Halotti Beszéd és Könyörgésben is előfordul, az író ugyanis az elhunyt lelkét boldog Mihály arkangyal oltalmába ajánlja. Zománcképe megtalálható a Szent Koronán.

Szeptember 7. - A kassai vértanúk emléknapja

1619. szeptember 7-én halt mártírhalált a három kassai vértanú, Pongrácz István, Grodecz Menyhért és Kőrösi Márk, akiket a városba bevonuló Rákóczi György hajdúi gyilkoltak meg katolikus hitük miatt.
A három jezsuita szerzetes előzőleg éppen a protestáns-katolikus összeütközések miatt menekült Kassára. A város székesegyházának sekrestyése, Eperjessy István vallomása szerint a három szerzetest a katonák két napon át éheztették, hogy rábírják őket a kálvinista hitre való áttérésre, ám a fenyegetések és az ígéretek egyaránt hatástalannak bizonyultak. Szeptember 7-én aztán a hajdúk ismét foglyaikra rontottak, és mivel a kínzások ekkor sem törték meg a jezsuitákat, Kőrösit és Grodeczet lefejezték, Pongráczot pedig – mivel már holtnak vélték – egyszerűen belevetették a város egyik szennygödrébe.

Szeptember 24. - Szent Gellért püspök emléknapja

1028-ban, miután István király hadai Ajtony vezért a Maros vidékén legyőzték, sor kerülhetett a kilencedik egyházmegye megalapítására. István Gellértre bízta a püspökség, valamint a káptalan, a káptalani iskola és a papi utánpótlás megszervezését. Ennek Gellért és társai becsülettel eleget tettek, a csanádi iskola híre pedig gyorsan terjedt.
A keresztény és európai értékrend védelmében került szembe Aba Sámuellel, aki uralkodói tetteivel nem követte az 1038-ban sírba szállt Szent István példáját. Az 1044-es év tavaszán Aba Sámuel Csanádon tartózkodott és 50 ellene szervezkedő főurat kivégeztetett. Az április 22-i, húsvétra tervezett koronázást Gellért megtagadta, s félelmetes, prófétai szavaiban megjósolta a király halálát, a pogánylázadást és saját vértanúságát. Gellért ezzel megnyitotta a magyar püspökök azon sorát, akik a hatalommal is szembeszállva védelmezik az igaz értékeket7