Szent Imre Általános Iskola és Óvoda

   8000 Székesfehérvár, Budai út 4. OM 030070
   E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Tel: 22/318-232

jún.
01

A szülői levél megnyitása, letöltése

Június - Szent Iván hava

Trianon. A magyar történelem legnagyobb katasztrófája volt az 1920. június 4-én Trianonban aláírt békediktátum. Ezzel jutott érvényre a háborúban győztes Szövetséges és Társult Hatalmak (azaz az antant és közép-európai szövetségesei) döntése, amivel a történelmi Magyarországot feldarabolták, nemzetállamok létrehozása címén megteremtették Európa egyik legnagyobb nemzeti kisebbségét. Az ország elveszítette területének több mint 71%-át, hegyeinek, erdőinek, ásványkincseinek, vizeinek és vasútvonalainak zömét. Odaveszett a lakosság 64%-a, és ami még fájóbb: az új határok mélyen belevágtak a magyar nemzet testébe. A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, s 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, Somoskő és környéke 1923-ban tért vissza.

“Kereszt áll az út szélén, keskeny ösvény vezeti lábunk.
Új időkre, dalokra várunk, magyarnak lenni hivatásunk.” - Kormorán együttes

Szent László király

„Csillagok között fényességes csillag” - e szavakkal „idvezli” a régi magyar énekszerző I. László királyunkat, a magyar lovagkor mintaképét, pogány ízű mondák és legendák vitézét, egykor a legnépszerűbb magyar szentet. László (uralkodott: 1077–1095) 49 éves és a soron következő keresztes hadjárat kiszemelt vezére volt, amikor az unokaöccsével, Kálmánnal, a későbbi „könyves” királlyal folyó viszálykodás közepette szélhűdés érte. 1095. július 29-én halt meg. Halálát követően kultusza szinte azonnal virágba szökkent. Sírja csodatévő zarándokhely lett, mondák és legendák fonták be már életében is legendássá nőtt alakját. Szentté avatását III. Béla kezdeményezte 100 év múlva. László napját a szokástól eltérően nem halála, hanem június 27-én, egy csodás csillagjelenés napján üljük.

Nyári napforduló - Szent Iván napja. Az Egyház június 24-én tartja Keresztelő Szent János születésnapját. Lukács evangéliuma szerint születését Gábriel arkangyal hirdette az idős szülőknek, Erzsébetnek és Zakariásnak. Angyal hívására aszkétaként a sivatagba vonult, majd harmincéves korában megkezdte szolgálatát a Jordán vizénél. Jánost mindig tömegek hallgatták, amikor bűnbánatot hirdetett és szavára megkeresztelkedtek. Ő készítette elő Jézus tanítását. Heródes politikai okokból elfogatta, és lefejeztette. Szent Iván (Szent János) napján régebben tűzugrásokat tartottak, és aki átugrotta a tüzet, az megtisztult, új erőt kapott. Az egyházi ünnep és a napfordulóhoz fűződő tűzgyújtás ezen a ponton találkozik, társul. Keresztelő Szent János, a keresztelő, a megtisztító személy és a tűz gonoszűző, tisztító mivolta a nyári napéjegyenlőségkor kapcsolatban áll egymással. A keresztény egyház Szent Jánost tette a nap védőszentjévé.
máj.
01

A szülői levél megnyitása, letöltése

Május - Pünkösd hava

A magyarok első koronás királynéja, Gizella, bajor hercegnő Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya volt. 996-ban eskették össze Istvánnal. Eredetileg kolostorba akart lépni: szemlélődő hajlamú, hívő lélek volt. Gizella példás feleség volt. Sokszor elkísérte férjét nehéz ellenőrző útjaira is az országban. Megnyitotta szívét a szegények előtt, segítő kezet nyújtott minden szükséget szenvedőnek, aki útjába került. Fiának, Imrének halála után mindinkább visszavonult, István halála után pedig már csakis Istennek élt. Anyai és hitvestársi fájdalmát hősiesen viselte. A szentek rendkívüli jellemének kialakulásában nagy szerepet játszanak a szenvedések. A szent királynénak bőven volt része bennük. Kezdetben, az új hazában, honvágy gyötörhette, később gyermekei halálába kellett belenyugodnia. Férje halála után pedig annak utódaitól sok méltánytalanságot viselt el. Gizella türelmesen viselte a sérelmeket. Végül 48 év múltán visszatért hazájába a bajor lovagokkal. Itt megvalósította fiatalkori tervét: Passauban belépett a bencés nővérek kolostorába, amelyet bátyja, a megboldogult Szent Henrik alapított. Két év múlva apátnő lett.

Boldog Apor Vilmos püspök

A második világháború idején, amikor a front elérte Győr városát, lányok és asszonyok menekültek a Püspökvár pincéjébe. Őket védte az orosz katonáktól Apor Vilmos püspök. A püspököt három golyó érte, egy a homlokát súrolta, a második a jobb karján a reverendája és inge kézelőjét lyukasztotta át, a harmadik, - a halálos golyó -, a hasüregbe hatolt be. A püspök 1945. április 2-án hunyt el a kórházban, miután felvette a szentségeket, és megbocsátott ellenségeinek, kérve Istent, hogy ne rója fel nekik, amit ellene tettek. A püspök halálhíre lassan elterjedt az országban. Megindult a boldoggá avatási eljárás, amelyet azonban a diktatórikus, szovjetbarát politikai légkör miatt berekesztettek. Csak 1990-ben került sor a folytatására. 1997. november 9-én Rómában II. János Pál pápa a vértanú boldogok sorába iktatta Apor Vilmos püspököt.

A magyar hősök emléknapját minden évben május hónap utolsó vasárnapján tartják Magyarországon. Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni. A szocialista Magyarországon e napot nem ünnepelték. A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére a 2001. évi LXIII. törvény alapján minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánította.
ápr.
01

A szülői levél megnyitása, letöltése

Április - Szent György hava

Szent György előkelő családból származott, aki Diocletianus császár alatt lépett hadiszolgálatba. Kiváló kardforgató képességének köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról és a császár ellen fordult. Emiatt börtönbe vetették és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem tudták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték. A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György szobor Prágában van, másolatai pedig Kolozsváron, Budapesten és Szegeden. Gyakran ábrázolják címereken, de megjelenik pénzérméken is (az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán). Több ország zászlaján is (pl. Anglia) látható a Szent György-kereszt.

Nagyhét – Húsvétvasárnap.

A nagyhét Virágvasárnappal kezdődik, melynek napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. E napon a bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal mennek a templomba. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosása emlékére szokás volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. (Királyok, nemesek is így cselekedtek sok országban e napon.) Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint "Rómába mennek". Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja - gyászünnep. Az emberek a helységek szélén lévő kálvária - dombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy végigjárva Jézus keresztvitelének útját. A Mária-siralmak is ehhez a naphoz kötődnek. Ilyen Mária-siralom az egyik legrégebbi nyelvemlékünk: “Világ világa, virágnak virága. Keserűen kínzatul, Vas szegekkel veretül.” A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este “visszajönnek” a harangok is Rómából. A feltámadás napja Húsvétvasárnap. A Húsvétvasárnapot követő hétfői napot régebben vízbevető hétfőnek is hívták, mert e nap a locsolás napja. A lányokat kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás népi hagyománya az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusokban gyökerezik.

Márk a hagyomány szerint Kr. u. 14-ben született Jeruzsálemben. Házuk az első keresztény gyülekezet központja volt. Jézus is e szent házban költötte el az utolsó vacsorát. Márk a lévi törzshöz tartozott, és ennek megfelelően papi szolgálatra szánták. Látomásban, közvetlen közelről élte meg a nagypéntekre virradó éjszakán, Krisztus elfogatásakor a Getsemáné kertben lejátszódott eseményeket. Ezenkívül tudomása volt arról, hogy a zsidó papoknak köszönhető, hogy Jézust keresztre feszítették. Ennek hatására arra a döntésre jutott, hogy nem akar pap lenni, pedig a léviták törzséhez tartozó törvény ezt kívánta tőle. Márk így trükkhöz folyamodott: tudta, hogy pap csak egészséges ember lehet, ezért levágta a hüvelykujját. Innen kapta az „ujjcsonkos” nevet. Márk - Péter apostol szavára - Egyiptomba ment és megalapította a kopt egyházat, melynek ő lett az első püspöke.
márc.
01

A szülői levél megnyitása, letöltése

Március - Böjtmás hava

Bécsben március 13-án kitört a forradalom. Metternich megbukott, a császár alkotmányt ígért. Életbe lépett a sajtószabadság. A bécsi forradalom március 14-én megérkező hírére Pest politikai mozgalmának szervezői, e naptól a márciusi ifjak, az azonnali cselekvés mellett döntöttek.
Március 15-én reggel az egyetemi ifjúság mozgósításával, a Tizenkét pont utcai kihirdetésével, Petőfi Nemzeti dalának elszavalásával tüntetés kezdődött. A forradalom első, tudatos és ünnepélyes aktusa a belváros ismert nyomdájának, Landerer és Heckenast sajtójának lefoglalása volt. Kinyomtatták és kiosztották a forradalom dokumentumait.
A hatalmassá nőtt tömeg a pesti Városháza elé vonult, s a városi vezetéssel is elfogadtatta a Tizenkét pontot. Március 15-én, ugyanazokban az órákban, amikor Pesten megkezdődött a forradalom, a pozsonyi országgyűlés küldöttsége, a magyar politikai élet teljes vezérkara hajóra szállt, hogy Bécsből az alkotmányos átalakulás jóváhagyásával térjen vissza. A forradalmi mozgalmakról érkező mind vészterhesebb hírek rábírták a bécsi udvart, hogy a magyar országgyűlés határozatait - megtoldva a pesti március vívmányaival - V. Ferdinánddal jóváhagyassa. 

Március 22. - A víz világnapja

A víz világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá és felhívta a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.
A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sósvíz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik.

febr.
01

A szülői levél megnyitása, letöltése

Február - Böjtelő hava

Február 2. - Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén azért szenteljük meg az emberi természetünket jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket is. József és Mária ez alkalommal mutatta be áldozatként a két gerlicét vagy galambfiókát. Ekkor szentelték az Úrnak az elsőszülött fiút. Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban előírt vallásos cselekmény volt. A jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. A szentelt gyertya, mint Jézus Krisztus jelképe, egyike a legrégibb szentelményeknek. A szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket. Elterjedt hiedelem volt, hogy vihar, égzengés, villámlás és jégeső ellen szentelt gyertyát kell gyújtani. Valószínűleg hasonló védelmi célzattal falaztak szentelt gyertyát az épülő házba is.

Február 3. - Szent Balázs napja

Február 3-a a kultuszban, névadásban, népszokásokban oly népszerű legendás Szent Balázs napja. A hagyomány szerint örmény volt, a kisázsiai Szebaszté püspöke. Számos csodája ismeretes. Egy nap egy rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút, és a szálkát eltávolította a torkából.
A gyermekhalandóság okai közt régen élenjáró torokgyík (diftéria) ellen a katolikus és görög-keleti vallású anyák Szent Balázshoz fordultak. Balázs-napkor a templomba vitték a gyermeket, akinek a torkához a pap két keresztbe tett, vagy Y alakban hajlított és összekötött gyertyát tartott, miközben a Balázs-áldás szavait mondta. Ez volt a balázsolás. Ezért szokták a szent püspököt keresztbe tett gyertyákkal is ábrázolni. A legenda azonban halszálkát említ, nem betegséget, és ez arra utal, hogy Balázs már a nagyböjt szentje, a hal ugyanis böjti étel. Való igaz, hogy a böjt kezdőnapjának, hamvazószerdának legkorábbi időpontja Balázs napja lehet.

Február 25. - a kommunizmus áldozatainak emléknapja

1947 februárjában ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Több éven át fogva tartották, majd a Szovjetunióba hurcolták, és 1952-ben 25 évi szabadságvesztésre ítélték. Kovács Béla elrablása szimbolizálja azokat a rémtetteket, amelyeket Magyarországon a sztálinista és kommunista rendszer végrehajtott. E tettek közül talán nem is Kovács Béla elrablása volt a legszörnyűbb, ugyanakkor jelképes ereje van ennek az 1947-es cselekménynek, amellyel a demokratikus, újjászülető Magyarországot taposták el a szovjet hatóságok.

jan.
02

A szülői levél megnyitása, letöltése

Január - Boldogasszony hava

Január 6. - Vízkereszt vagy háromkirályok napja már a karácsonyi ünnepkör végét jelzi. A farsangi időszak innentől, egészen pontosan az ezt követő Urunk megkeresztelkedése ünneptől kezdődik.
C+M+B vagy G+M+B? Ezt írják fel az ajtófélfára, illetve az emlékképre. Az idei év felirata: 20+C+M+B+17. A betűk és az aktuális évszám eredetileg egy latin nyelvű áldás kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat, azaz Krisztus áldja meg ezt a hajlékot!
Ő, aki mindig itt van velünk. A C-t G-nek olvasva tulajdonították a kezdőbetűket Gáspár, Menyhért és Boldizsár legendás neveinek (Gáspár, németül Caspar). A napkeleti királyok az utasok, vendégfogadósok védőszentjei is voltak. Országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A szenteltvizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták, megszentelték vele a gyermekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót. Vízkeresztkor a szenteltvizet háromkirályok vizének is nevezik.

Január 22. - A magyar kultúra napja

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-re keltezi a „Hymnus” tisztázatát. A vers 1828 decemberében jelent meg először. Sokáig csak az értő olvasók becsülték. Kölcsey közéleti aktivitása és a reformkori küzdelmek elfedték jelentőségét. A nagyközönség előtt először 1844. július 2-án hangzott el – Erkel Ferenc által „ének és zenekarra téve” – a Nemzeti Színházban. Állami hivatalos rendezvényen 1848. aug. 20-án csendült fel először a Mátyás templomban.

Január 25. - Szent Pál apostol megtérése

Saul római polgárjoggal rendelkező zsidó családból származott, ezért két neve volt: a zsidó Saul és a római Pál. Saul a damaszkuszi úton a feltámadott, élő Krisztussal találkozott, és ez új irányt adott életének. Addig is az Isten akaratát kereste, de tévúton, az erőszak és gyűlölet útján. Megtérése abban állt, hogy belátta, az Istenhez vezető út Jézus Krisztus. Benne rátalált élete hivatására: „Ha szeretet nincs bennem, mit sem érek!” Így lett a keresztények üldözőjéből a nemzetek apostola, Saulból pedig Szent Pál. Nem csak példájával tanított, hanem igehirdetésével is, így mindnyájunknak példát ad a folytonos megtérésre, a szeretetből táplálkozó példamutató életvezetésre és hitünk bátor, nyílt megvallására. Szent Pállal együtt hirdetjük: „A szeretet nem szűnik meg sohasem!”

dec.
01

A szülői levél megnyitása, letöltése

December - Karácsony hava

A betlehemezés a legnépszerűbb karácsonyi szokás a magyar nyelvterületen. Nagyobb előkészületet, betanulást igénylő dramatikus játék, melynek több táji típusa is kialakult. A betlehemezés fő kelléke a jászol vagy templom alakú betlehem. A betlehemezés főbb jelenetei lehetnek az úgynevezett szálláskeresés: József és Mária szállást keresnek, de nem fogadják be őket. A király, gazdag ember, vagy a kovács végül az istállóba küldi őket. A következő jelenetben az angyal a pásztorokat Betlehembe vezeti. Költögeti a mezőn alvó pásztorokat, akik azután ajándékaikkal az újszülött Jézushoz mennek. A betlehemezés része lehet az ún. Heródes-játék is. Ebben a jelenetben a napkeleti bölcsek találkoznak Heródessel, majd az angyallal, aki figyelmezteti a bölcseket, hogy kerüljék el Heródest. A napkeleti bölcsek látogatását mutatja be Jézusnál, és Heródes haragját, esetleg a betlehemi gyermekgyilkosságról is szól. A betlehemezés fontos részét képezi a pásztorok évődése az öreg és süket pásztorral. A betlehemezés egyes jeleneteit gyakran önállósulva, külön szokásként adták elő. Így például a szálláskeresést az advent időszakában, a Heródes-jelenetet vízkeresztkor.

nov.
01

A szülői levél megnyitása, letöltése

November - Szent András hava

Szent András a Szent Koronán - Szent János elbeszélése szerint András egyike annak a két tanítványnak, akik először követték Jézust. Kezdetben Keresztelő János tanítványai közé tartozott, de amikor meggyőződött róla, hogy Jézusban megtalálták a Messiást, hozzá csatlakozott. Ezért vitte el Jézushoz a testvérét, Simon Pétert is.
Az újszövetségi apokrif iratok, különösen az András Cselekedetei sok részletet közölnek az apostol életéből. Az apostolok szétválása után András Kisázsia tartományban, a Fekete-tengertől délre fekvő vidéken, Thrákiában és Görögországban hirdette az evangéliumot. Biztosnak látszik a hagyománynak az az adata, hogy 60-ban az achaiai Petra városában keresztre feszítették. Keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták, ezért nevezik András-keresztnek ezt a formát. Az András Cselekedetei című apokrif könyv elbeszéli, hogy milyen viszontagságok közepette vitte Krisztus örömhírét András apostol Örményország napégette pusztaságain, Kurdisztán szakadékos hegyein át a Fekete- tenger partjáig. Feltűnik a szkíták földjén is, és hirdeti az evangéliumot a nomád pásztorok és vadászok sátraiban.

 

November 5. - Szent Imre ünnepe

Szent Istvánnak és feleségének, Boldog Gizellának a hagyomány szerint több gyermeke volt. A gyermekek azonban nagyobbrészt már kiskorukban meghaltak. Volt egy Ottó nevű fiuk is, aki valószínűleg még 1000 előtt született és korán elhunyt. Imre herceg a nevét anyai nagybátyjától, II. Szent Henrik császárról kapta (Emericus). Hogy melyik évben született, nem tudjuk biztosan, általában az 1007-es évet szokták elfogadni. Szent László király Szent Imrét atyjával, Istvánnal, és nevelőjével, Gellért püspökkel 1083-ban az ország főpapjai és világi nagyjai jelenlétében oltárra emeltette (ez felelt meg akkor a szentté avatásnak). Azóta példaképe a magyarságnak, elsősorban a magyar ifjúságnak. Prohászka Ottokár püspök írta róla: ,,Szent Imre hivatása az, hogy eszményt hirdet, példája kihat századokra, s nemzetének nagyobb szolgálatot tesz, ha az erény uralmát benne biztosítja, mint ha az országot arasznyi uralmával boldogítja.''

November 27. - Advent 1. vasárnapja

Az advent jelentése „ünnepélyes megérkezés”. Az advent négy vasárnapot foglal magában, melyek közül a Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső, azaz advent első vasárnapja jelenti az egyházi év kezdetét. Az adventhoz kapcsolódó számos népszokás egyike az adventi koszorú készítése, amelyre négy gyertya van felerősítve. Az egymást követő vasárnapokon mindig eggyel több gyertyát gyújtanak meg: ahogy közeledik a karácsony, úgy lesz mindig világosabb. Az advent megünneplése ezt jelenti: a hívők újra átélik az Isten eljövetele utáni vágyódást és a megtérést, amelyet ez az esemény előkészít.

okt.
01

A szülői levél megnyitása, letöltése

Október 4. - Szent Ferenc emléknapja

Az állatok világnapját 1931 óta Szent Ferenc emléknapján, október 4-én ünnepeljük.
A legenda szerint Szent Ferenc Cannaraban prédikálni kezdett a népnek, de előbb megparancsolta a fecskéknek, hogy hallgassanak, míg el nem mondja beszédét. Azok azonnal engedelmeskedtek… Továbbmenve fölemelte tekintetét, észrevette, hogy az úttól nem messze a fákat óriási madársereg lepte el. Egészen elámult a madarak hihetetlen sokasága láttán, és azt mondta társainak: „Várjatok meg itt, amíg prédikálok húgocskáimnak, a madaraknak.” Letért a mezőre, odament a madarakhoz, és elkezdett beszélni a földön csipegetőkhöz, mire a fákon ülők is mind odasereglettek, valamennyien szép csöndben várták végig a beszédet, s el nem szálltak addig, amíg Ferenc áldásával égnek nem eresztette őket. Amikor Ferenc közöttük sétált, s csuhájával megérintette őket, akkor sem repült el egyik sem.
(Kép: http://franka-egom.ofm.hu-ról letöltve.)

Október 6. - Az aradi vértanúk emléknapja

Felix von Schwarzenberg miniszterelnök utasítására, Ferenc József jóváhagyásával hadbíróság elé állították, majd halálra ítélték és kivégezték a 13 magyar hőst. Az ítéleteket Julius Jakob von Haynauhoz, mint Magyarország teljhatalmú kormányzójához kellett felvinni megerősítésre és aláíratásra. Dessewffy, Kiss Ernő, Lázár Vilmos és Schweidel József ítéletét Haynau „kegyelemből” golyó általi halálra változtatta. A 13-ak ítéletét október 6-án – szándékosan a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján – hajtották végre.
Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje részletes meggondolások alapján történt. A legtöbb bosszúságot Damjanich okozta a császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely, de Haynau személyes bosszúja ezt is felülírta és így Gróf Vécsey került az utolsó helyre, aki miután már nem volt kitől elbúcsúznia, Damjanich előtt letérdelve kezet csókolt neki.

Október 23. - Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja

Kevéssé ismert tény, hogy a forradalom nem Budapesten kezdődött el és nem is a fővárosban hullott először vér, hanem Debrecenben.
Október 23-án reggel debreceni diákok többezres tömege gyűlt össze az egyetem előtt. A diákok innen jelszavakat skandálva és forradalmi dalokat énekelve, nyolcas sorokban a belvárosi pártszékházhoz vonultak, hogy az egyetemi ifjúság húsz pontos követelését kinyomtassák.
Budapesten október 23-án a diákok által meghirdetett tüntetés engedélyezése körül óriási zűrzavar alakult ki. Reggel a rádió és a legnagyobb számú napilap, a Szabad Nép tényként adta hírül a demonstrációt. Az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) vezetése hosszas vita után betiltotta a tüntetést, majd kettő óra körül mégis engedélyezték, mindkét döntést beolvasva a Kossuth Rádióban. Sőt, ezt követően a párt vezetői a párt budapesti tagjait is felszólítottáka részvételre, hogy az eseményeket legalább mederben tarthassák. Ugyanakkor a város valamennyi stratégiai pontján mozgósították az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) erőit.

szept.
01

A szülői levél megnyitása, letöltése

A hónap régi magyar neve: Szent Mihály hava

A katolikus tanítás szerint Szent Mihály arkangyal egyike a 7 arkangyalnak (főangyalnak). Neve a héber „mi ká él” = „ki olyan, mint az Isten” kifejezésből ered. Az Istenhez hűséges angyalok jelszava, „csatakiáltása”: Ki olyan, mint az Isten?
Annak ellenére, hogy Szent Mihály neve a Bibliában mindössze háromszor fordul elő, a Sátán legyőzőjeként mégis a Római Katolikus Egyház egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő személye. Ősi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, főleg ha a pogányság ellen, a hitért küzdenek.
A keresztény Magyarországon is a legtöbb egyházközség őt választotta temploma névadójának.  Neve már legelső szövegemlékünkben, a Halotti Beszéd és Könyörgésben is előfordul, az író ugyanis az elhunyt lelkét boldog Mihály arkangyal oltalmába ajánlja. Zománcképe megtalálható a Szent Koronán.

Szeptember 7. - A kassai vértanúk emléknapja

1619. szeptember 7-én halt mártírhalált a három kassai vértanú, Pongrácz István, Grodecz Menyhért és Kőrösi Márk, akiket a városba bevonuló Rákóczi György hajdúi gyilkoltak meg katolikus hitük miatt.
A három jezsuita szerzetes előzőleg éppen a protestáns-katolikus összeütközések miatt menekült Kassára. A város székesegyházának sekrestyése, Eperjessy István vallomása szerint a három szerzetest a katonák két napon át éheztették, hogy rábírják őket a kálvinista hitre való áttérésre, ám a fenyegetések és az ígéretek egyaránt hatástalannak bizonyultak. Szeptember 7-én aztán a hajdúk ismét foglyaikra rontottak, és mivel a kínzások ekkor sem törték meg a jezsuitákat, Kőrösit és Grodeczet lefejezték, Pongráczot pedig – mivel már holtnak vélték – egyszerűen belevetették a város egyik szennygödrébe.

Szeptember 24. - Szent Gellért püspök emléknapja

1028-ban, miután István király hadai Ajtony vezért a Maros vidékén legyőzték, sor kerülhetett a kilencedik egyházmegye megalapítására. István Gellértre bízta a püspökség, valamint a káptalan, a káptalani iskola és a papi utánpótlás megszervezését. Ennek Gellért és társai becsülettel eleget tettek, a csanádi iskola híre pedig gyorsan terjedt.
A keresztény és európai értékrend védelmében került szembe Aba Sámuellel, aki uralkodói tetteivel nem követte az 1038-ban sírba szállt Szent István példáját. Az 1044-es év tavaszán Aba Sámuel Csanádon tartózkodott és 50 ellene szervezkedő főurat kivégeztetett. Az április 22-i, húsvétra tervezett koronázást Gellért megtagadta, s félelmetes, prófétai szavaiban megjósolta a király halálát, a pogánylázadást és saját vértanúságát. Gellért ezzel megnyitotta a magyar püspökök azon sorát, akik a hatalommal is szembeszállva védelmezik az igaz értékeket.