NYÁRI ÜGYELETI NAPOK - 2012
Ügyeleti idő: minden 2. héten szerdán de. 8-tól 12-ig
Iskolai telefon: 22/318-232
E-mail: szentimre.szfvar@gmail.com

Időpont és ügyeletes:
Június 27. Bajzek Zsoltné igazgatóhelyettes
Július 11. Csák Lajos igazgató (30/628-1590)
Július 25. Bajzek Zsoltné igazgatóhelyettes
Aug. 08. Nagy Anikó gazdasági vezető (20/357-7098)
Aug. 22. Csák Lajos igazgató

Tankönyvárusítás:
aug. 27. (hétfő) 13 - 17
aug. 28. (kedd) 9 - 17

Javítóvizsgák időpontja: aug. 28. (kedd) 9 óra
Tanévnyitó szentmise: szept. 2. (vasárnap) 17 óra, Bazilika
Első tanítási nap: szept. 3. (hétfő) 7.45
Elsős szülői értekezlet: szept. 3. (hétfő) 17 óra

Nyári tanulói táborok
Iskolai napközis tábor: június 25 - 29., Székesfehérvár
táborvezető: Schreinerné Rodler Katalin
Nyári tábor: július 2 - 6., Nagyvázsony (Táborozó)
táborvezető: Dunai Rita

NYÁRI TÁBOR NAGYVÁZSONYBAN
2012. július 2-6.

2012. július 2. és 6. között került sor iskolánk nyári táborára Nagyvázsonyban, ahol vendéglátónk a Nagyvázsonyi Táborozó nevű erdei iskola helyszín volt. Vázsony történelmi múlttal bíró, látnivalókban meglehetősen gazdag község a Bakony déli részén, 10 km-re a Balatontól.
A hatalmas forróság ellenére is érzékelhető üde bakonyi levegőben, nyugalmat árasztó erdőségek ölén, zárt területen, biztonságban, csendes, sok-sok zöldfelülettel rendelkező, a madárdalt sem nélkülöző környezetben tölthettük tábori életünk napjait, melyek változatos programjait folyamatos asztalitenisz- és futballmérkőzések, csocsó-ütközetek, tollaslabda-viadalok és közös fagyizások színesítették.
Idei táborunkban 45 tanulónk vett részt. A legkisebbek éppen csak befejezték az első osztályt, a legnagyobbak szeptembertől hetedikesek lesznek. A sok-sok, különböző életkorú táborlakó Dunai Rita néni, Kovácsné Szegfü Szilvi néni és Nagy Anikó néni vezetése, irányítása mellett formálódott – a napok múlásával egyre inkább érezhető módon – igazi közösséggé, melynek tagjai egymás iránti türelemben, önállóságban, alkalmazkodásban és kitartásban egész biztosan növekedtek.

A hétfő reggeli izgalmas létszámellenőrzést követően, különjárattal indultunk Nagyvázsonyba. A megérkezést a szobák elfoglalása, s a táborhellyel, valamint a vezetőnkkel, Száraz Laci bácsival történő ismerkedés követte. Természetesen sort kerítettünk a tábori élet szabályainak felállítására, s kijelöltük állandó találkozóhelyünket is.
Első programunkként a táborhely „műhelyében” a búbos kemencével, régi idők konyhai eszközeivel, s a pogácsa alapanyagaival ismerkedtünk. Nem véletlenül, hiszen hamar előkerült a tészta, a gyúródeszka és a pogácsaszaggató is, melyek segítségével a szorgos kis táborlakó-kezek hamar sajttal szórt pogácsákat formáltak. A búbosban sült pogácsa illata és íze ellenállhatatlannak bizonyult, még morzsák sem maradtak…
Délután aztán 45 kis vitéz indult útnak, hogy a várépítés fortélyaival, Kinizsi Pál hőstetteivel, s a várbéli élet – Magyar Benignához és férjeihez is kötődő – rejtelmeivel ismerkedjen. Laci bácsitól megtudtuk, hogy Nagyvázsony a nevét első birtokosáról, a Vezseny nemzetségről kapta, melynek kihalása után Hunyadi Mátyás adományozta azt hű vitézének, Kinizsi Pálnak. Tanulmányozhattuk a vár védelmét szolgáló barbakán lőréseit, a várbörtönt, az eredeti cölöpökkel büszkélkedő farkasvermet, s a várárokban található bővizű forrást, melynek állandó hőmérsékletéről – könyékig merülve a jéghideg vízben – valamennyien szívesen győződtünk meg a forró nyári napsütésben. Megmásztuk a 30 méter magas lakótornyot, melynek valamennyi emelete tartogatott meglepetéseket. A 85 fokból álló csigalépcsőn aztán a torony tetejére jutottunk, mely – csodálatos panorámával – kárpótolta a megfáradt vitézeket fáradságos útjukért.

Kedden túrabakancsot, hátizsákot és kalapot öltve indultunk a környék természeti kincseinek felfedezésére. Az egykor itt élt pálos rendi szerzetesek nyomába eredtünk, hiszen úti célunk, a Kinizsi-forrás felé vezető úton felkerestük a Szent Mihály-kolostor romjait, ahol megismerhettük az egykor volt szerzetesek életének, szokásrendjének jellegzetességeit, de felfedeztük a forrás mellett található tálodi romot is.
A forrásnál aztán önfeledt játék vette kezdetét. Volt, aki a bozót vadregényes tájait tárta fel, mások gátrendszereket építettek a patakban, megint mások a geocaching-játékban itt elrejtett láda keresésére indultak – sikerrel.
A szabadban elköltött ebédet követően, elszántan indultunk a táborhely felé. A „nagy túrát” valamennyi résztvevő sikerrel teljesítette, hiszen önmagát legyőzte, akaratban, kitartásban megerősödött. A vacsora körüli időszak persze – néhány perc erejéig valamennyi táborlakó számára – a „Kullancsot Vizsgáló Bizottság” lámpája előtt telt, s bizony szükség is volt a csipeszre, no meg a szakszerű kullancseltávolító mozdulatokra.

A szerda délelőtt az íjászkodás jegyében telt. Nagyvázsonyból egyetlen növendékünk sem távozott az ősmagyarjaink által használt visszacsapó íj használatának tudománya nélkül. Laci bácsi irányítása mellett a kis táborlakók lőttek, egyre csak lőttek, s többekről kiderült, igazán tehetségesek, érdemes volna foglalkozniuk e sportággal.
A délután folyamán a mező élővilágával ismerkedtünk lovas kocsikon zötykölődve, s valamennyien felküzdhettük magunkat egy békés paci nyergébe, mely – a rekkenő hőség ellenére is – kitartóan cipelte körbe-körbe a lovaglás tudományával ismerkedő táborlakókat.
Az este folyamán, az egyre jobban szervezett fürdést követően, immár jó illatú közegben, a „pajta-mozi” vendégei voltunk. A vászonról – közkívánatra – az „Up!” („Fel!”) című rajzfilm hősei integettek a pajta különböző pontjain csimpaszkodó nézőseregnek.

A csütörtök délelőttöt Tarsoly Laci bácsi kovácsműhelyében töltöttük, ahol táborozóink a vas és az ólom tulajdonságaival ismerkedhettek, majd – rátermettségük tanúbizonyságát adva – készítették el S-kampóikat. A munkálatok során kiderült, miért is szikrázik a vasolvasztó kemence tüze csillagszóróhoz hasonlatosan.
A délután folyamán Panni néni vezetésével, hosszas szappanozási, vizezési és gyúrási folyamat eredményeként készültek el az édesanyáknak ajándékul szánt, színes, leveles, száras nemeztulipánok.
A búcsúzás előtti estén került sor a táborlakók által talán leginkább várt, a megelőző napok folyamán sokat emlegetett, kincskereséssel és bátorságpróbával egybekötött éjszakai túrára. A kincshez Laci bácsi várról, Kinizsiről, Benignáról, pogácsáról, pálosokról, reflexíjról szóló kérdésein át vezetett az út. A Szent Mihály-kolostorrom területén lámpákkal meglelt csoki-kincs bősz falatozása közben persze az izgalom is alábbhagyott, s a sötét erdőből kivezető utat már valamennyi táborozó a próbát derekasan kiállók nyugalmával tette meg.

A péntek délelőtt a búcsú jegyében telt. Az immár önálló és nagyon ügyes rakodás, csomagolás után sor került az utolsó meccsekre, az utolsó beszélgetésekre, a Szilvi néni által napokon át vezényelt gyöngyfűzés szorgos befejezésére. Helyükre kerültek az anyukáknak, nagymamáknak, testvéreknek készített nyakláncok és karkötők kapcsai, elkészültek az utolsó rajzok és teafilter-zacskócskákból készített képeslapok. Ekkor már gyakran hallatszott a tábor különböző pontjairól: „Miért kell máris hazamennünk?” „Ugye lesz tábor jövőre is?”
Az utolsó közös ebédet a vendéglátóinktól történő búcsúzás követte. Kati néninek, Laci bácsinak és Feri bácsinak megköszöntük a gondoskodást, ők pedig elmondták, örömmel voltak segítségünkre, hiszen ritkán találkoznak a „szentimrések” csapatához hasonló nyugodt, derűs, békés magatartású csoporttal.
Hazafelé úton növendékeinket meglepetés várta. A kovácsműhelyben ugyanis a Magyar Televízió szerkesztő-riporterei készítettek felvételeket a Balatoni nyár című műsorukhoz, s kérték, tanulóink legyenek jelen, nyilatkozzanak élményeikről.
Az utolsó nap délutánját a veszprémi állatkertben töltöttük. A nagyobb, tapasztaltabb táborlakók térkép segítségével járták be az állatkert ösvényeit, a kisebbeket a kísérő pedagógusok kalauzolták.
Láttunk itt csuklyásmajmokat, melyek az avatatlan látogató számára is könnyedén felismerhetőek a fülük mögött található szőrpamacsról. Találkoztunk gyűrűsfarkú makikkal, melyek hosszú, járás közben magasba tartott, gyűrűs mintázatú farkukról ismerszenek meg. A kiválóan úszó, lábujjai között úszóhártyát viselő kapibara, azaz a vízidisznó személyében földünk legnagyobb rágcsálóját ismerhették meg a kis látogatók, akik között nagy népszerűségnek örvendett az úszótudományát folyamatosan fitogtató, nemrég a világra jött kis kapibara. Az afrikai szavannák csúcsragadozójaként ismert oroszlánok mellett szurikátákkal, tengerimalacokkal, lámákkal és dromedárokkal is találkozhattak táborozóink.

A táborozó gyermekek kivétel nélkül óriási élményekkel tértek haza, s a szüleik által meghallgatott élménybeszámolókból is ismerjük már az elkövetkezendő tanévre vonatkozó fontos kívánságot: „Szeretnénk, ha jövőre is lenne tábor!”

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Nyári tábor

ISKOLAI NAPKÖZIS TÁBOR
2012. június 25-29.

2012. június 25-29. között napközis tábort szerveztünk iskolánk tanulói számára. Az idei évben 33 gyermek töltötte velünk ezt a hetet. A táborozók többsége alsó tagozatos kisgyermek volt. A felső tagozatot két bátor fiatalember képviselte. A gyereksereget Schreinerné Kati néni és László Bogi néni vezette, minden nap kiegészülve két, olykor három „meglepetés” tanár nénivel.
Hétfőn az ismerkedésé volt a főszerep. Délelőtt különféle játékok segítségével alakult a táborozó közösség, a délután kézműveskedéssel telt. Schwarcz Magdi néni, Salamon Kati néni és Susánszki Andi néni vezetésével nemezlabdákat, karkötőket, kulcstartókat, gipszképeket, papírdíszeket készítettünk. Ezen a napon az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk, így  az áhított sportfoglalkozások a tornaterem falai közé szorultak.
Egész keddi napunk a mozgásról, a sportról szólt. A reggelt a Farkas Rita néni és Borsányi Kati néni által vezetett sorversennyel indítottuk, melyet egy fantasztikus hangulatú zumba követett. A jó hangulat és pezsdítő zene valamennyi jelenlévőre kitűnően hatott, néhány perc elteltével az egész csapat mosolyogva ugrált a zene ritmusára. A jóleső mozgás után némi táplálék következett, majd Sárpentelére indultunk, ahol az egész tornapályát bejártuk.
Szerdán nagyobb útra indultunk. Nádasdladányba utaztunk, ahová Molnár Erzsi néni és Máthéné Ágota néni kísért el bennünket. Megtekintettük a nemrégiben felújított kastélyt, majd a hatalmas kastélykertben kezdtünk  szédítő számháború-csatákba. Pihenésképpen az Ágota néni által hozott „kincsek” megkeresése következett. A kincsek megtalálói persze nem maradtak jutalom nélkül. A jó hangulatú kirándulást jégkrémezéssel zártuk.
A csütörtöki napon városunkkal ismerkedtünk. Az iskolában totókat és rejtvényeket oldottak meg a gyerekek és képeket láthattak a megnézendő nevezetességekről. Először az újonnan megnyílt Játékmúzeumot tekintettük meg a Hiemer-házban. Fiúk és lányok egyaránt találtak ott maguknak érdekességet. Nagy sikere volt a kaleidoszkópnak, a vitrinek alatt elhelyezett titkos fiókoknak, valamint a nagy terepasztalnak. A figyelmet a látnivalókról szóló feladatlappal teszteltük.
Fagyizás és egy kis játék utáni ebédünket a Rex Cultura Kft. éttermében fogyasztottuk el, majd felkerekedtünk, hogy „bevegyük” a várat. A Bory-várba mentünk, ahol minden zeg-zugot, tornyot végigjárva ismertük meg Fehérvár egyik legszebb kincsét. Ezen a napon Gyenese Ági néni és Koleszár Ildi néni kísért el bennünket.
Az utolsó, egyben legmelegebb napon Pákozdra kirándultunk. Kísérőnk Tóth Éva néni volt. A napsütéses időben igazi felfrissülést és újabb szép élményeket hozott a velencei-tavi hajókázás, melynek során megismerhettük a tó élővilágát, s bekukkanthattunk a nádas rejtekébe. A hajózás után a katonaság életébe nyertünk bepillantást a katonai park megtekintésével.
A hazatérő megfáradt vándorokra ünnepi asztalok vártak az iskola ebédlőjében.
A konyhás nénik - Mariann néni és Marika néni - hideg innivalóval, sült szalonnával, hagymával és süteménnyel vártak minket. A „lakomát” igazgató bácsi és Nagy Anikó néni társaságában költöttük el.
Kicsik és nagyok egyaránt szép élményekkel tértek haza erről a hétről.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Napközis tábor

TANÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLET
2012. június 21. (csütörtök)

Iskolánk nevelőtestülete megtartotta tanévzáró értekezletét, melyen sor került a tanév munkájának értékelésére.
Elsőként Ugrits Tamás püspöki biztos atya beszélt az eltelt tanévvel kapcsolatos meglátásairól, tapasztalatairól, kiemelve elsősorban a tanulóink magatartáskultúrájában, hitük megélésében tapasztalt pozitív irányú változásokat. Felhívta a nevelőtestület figyelmét az intézményben uralkodó rend és nyugalom egyre inkább megtapasztalható nevelő erejére.
A Nagy Anikó gazdasági vezető és Bajzek Zsoltné igazgatóhelyettes által elmondott évértékelő elemzéseket a kollégák beszámolói, s az ezekre reflektáló hozzászólások követték.
Immár hagyományos módon, az értekezlet szünetében került sor a második félév folyamán névnapjukat ünneplő kollégák köszöntésére, akik ízletes falatokkal, a nagy melegben valamennyi jelenlévőt frissítő üdítőkkel látták vendégül az egybegyűlteket.
A pedagógusnapon az intézmény által már elbúcsúztatott, nyugállományba vonuló Bogár Katalin tanárnőtől ezúttal kollégái köszöntek el 40, a pedagóguspályán eltöltött esztendő után. A Salamon Katalin tanárnő által előadott szépséges verssel kérte valamennyi jelenlévő a Jóisten áldását Bogár Katalin további életútjára.
Csák Lajos igazgató úr ez alkalommal köszönte meg az idei tanévet szerződéssel intézményünkben töltő kollégák segítő szándékú munkáját is. A köszönet virágait Kovácsné Koleszár Ildikó és Leitner Tamásné kapta.
Tanévzáró értekezletünket igazgató úr évértékelő beszámolója, s a következő tanévvel kapcsolatos terveinek ismertetése zárta.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Tanévzáró

TE DEUM - HÁLAADÓ SZENTMISE
2012. június 20. (szerda)

„Szeretettel jönnek hozzád,
Atyánk, hívő gyermekid,
Meghálálni kegyelmednek
Nagy jótéteményeit.”

A nyári szünidő megkezdése előtt iskolánk közössége a Székesegyházban vett részt a Spányi Antal püspök atya celebrálta tanévzáró hálaadó szentmisén, melyen hálát adtunk, köszönetet mondtunk a Jóistennek a mögöttünk álló tanévért, eredményeinkért, s azért, hogy kaptunk elegendő erőt a kitartáshoz, nehézségeink, küzdelmeink elviseléséhez is.
Püspök atya rendkívül személyes, közvetlen hangnemben szólt a jelenlévőkhöz, s felhívta növendékeink figyelmét arra, mekkora érték mai világunkban az a szeretetteljes, akár életre szóló barátságokat eredményező légkör, mely iskolánkban tapasztalható, s mely alapja a komoly, felelősségteljes munkának éppúgy, mint hitünk kiteljesedésének. „Istennek tartozunk elsősorban köszönettel, aki ezt a tanévet megáldotta, s ezt a tanévet segített mindannyiunknak eredményesen befejezni” – mondta Püspök atya.
Ugrits Tamás püspöki biztos atya – virágátadás mellett – köszönte meg Püspök atyának, mint fenntartónak, hogy ebben az esztendőben is gondoskodott intézményünk működéséről, s gyakori személyes jelenlétével, imáival, gondolataival, s anyagi támogatásával is lehetővé tette a folyamatos fejlődést, fejlesztést. Tamás atya elmondta, hogy az év végén kapott bizonyítvány nem csupán saját erőfeszítéseink, munkánk eredménye, hanem jele az Isten szeretetének, áldásának is. Ezért szükséges a számadás idején a Jóisten felé fordulnunk, s köszönetünket, hálánkat kifejeznünk. Tamás atya tanulóink szívébe véste, hogy a nyár folyamán, annak „kísértései” ellenére se feledkezzenek meg a mindennapi imádságról, a vasárnapi szentmisékről, s arról, hogy szeretetben éljenek környezetük tagjaival.
Csák Lajos igazgató úr tanévzáró beszédében értékelte a tanév munkáját, hagyományos évközi programjaink mellett kiemelte a tanév sikeres, új, szakmai munkánk színvonalát erősítő kezdeményezéseit, majd 11 tanulót szólított a közösség elé, hogy személyesen adja át nekik kimagasló tanulmányi eredményükért, példamutató magatartásukért és szorgalmukért, valamint példaértékű hitéletükért az értékes könyvjutalmakat, s a hozzájuk járó szép iskolai okleveleket.
Nevelőtestületi dicséretben részesült tanulóink:

az 1. osztályból:

  1. Horváth Lilla Zsófia

a 2. osztályból:

  1. Horváth Nóra Barbara
  2. Mesics Flóra Anna

a 3. osztályból:

  1. Horváth Laura Anna
  2. Verő Johanna

a 4. b osztályból:

  1. Reim László Botond

az 5. osztályból:

  1. Bakó Dominik

a 6. osztályból:

  1. Farkas Csenge
  2. Komáromi Klaudia
  3. Szente Gréta

a 7. osztályból:

  1. Zsombok Eszter

További 33, jeles és jó tanulmányi eredményt, kiemelkedő közösségi munkát, példamutató magatartást és hitéletet, aktív művészeti- és sporttevékenységet felmutató tanulónk a hálaadó szentmisét követően az iskolában, a bizonyítvánnyal együtt, az osztályfőnöktől vehette át a könyvjutalmat és az oklevelet.
Könyvjutalomat, ill. oklevelet kapott tanulóink névsora itt olvasható.
A szentmise keretében – az oltár előtt – ajándékokkal köszöntötte Tamás atya azon tanulóinkat, akik az idei tanév folyamán először járultak – plébániai közösségeiken keresztül – szentáldozáshoz, részesültek a bérmálás szentségében.
Elsőáldozóink, ill. bérmálkozó tanulóink névsora itt olvasható.
A szentáldozás alatt együtt énekelte közösségünk a Te Deum sorait, - „Téged, Isten dicsérünk, Téged úrnak ismérünk…” – hangzott, s a szentmise végén felcsendült a Himnusz is.
Hálaadó szentmisénk emelkedettségéhez énekkarunk közreműködése, s tanulónk, az iskolától búcsúzó 8. osztályos Májer Zoltán virtuóz orgonajátéka is hozzájárult.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Te Deum

BALLAGÁS
2012. június 16. (szombat)

Reményik Sándor: Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk

Az éjtől reggel, a naptól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor a hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.

Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj
Hidegen hagy az elhagyott táj, --
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom néktek:
Valamitől mi mindig búcsúzunk.

Nyolcadik osztályosaink hosszú hetek óta készültek a búcsúra, az intézményüktől történő elválásra. Nehéz, kicsit fájdalmas az utolsó lépések megtétele abban az iskolában, ahol eddigi életük felét töltötték, s ahová éveken keresztül mindig a biztonság érzésének örömével léphettek be. Izgalmas ugyanakkor, hiszen az új, az ismeretlen felé vezető út mindig kihívás, mindig megmérettetés. Megmérettetése annak, helyes, jó, megfelelő alapokat adó úton haladtak-e eddig családjukban, iskolai közösségükben.
Lezajlott az utolsó hetekben az utolsó osztálykirándulás, Tamás atya biztató gondolatai mellett az utolsó kápolnai szentmise, az utolsó reggeli közös ima. Elkészült a tabló, a fényképek, s aláírásra kerültek a kistablók. A pedagógusnapi utolsó közös szereplés kicsit már könnyesre sikeredett, hiszen valamennyien érezték, valóban közel a ballagás napja.
A szépen feldíszített iskola utoljára hívogatta az osztálytermükbe érkező nyolcadikosokat, akik a hetedik osztályosok gondolatait követően akaszthatták vállukra az útra indulókat illető tarisznyákat.
A ballagók elsőként számos közös lelki élményük helyszínét, iskolai kápolnánkat keresték fel, ahol Tamás atya búcsúzott tőlük közös imával, énekkel, útra indító, a folytatás örömteli megélésére buzdító gondolataival, valamint a búcsúzók tarisznyájában elhelyezett személyre szóló ajándékaival. Az osztály képviseletében Kalocsay Cintia és Májer Zoltán helyezte el a köszönet virágait az oltáron, s ajánlotta valamennyi ballagót és családtagjaikat a Szűzanya oltalmába.
Az utolsó csengőszót követően ballagási dalokat énekelve vonultak nyolcadikosaink az udvarra, ahol – a Himnusz elhangzását követően – a hetedik osztályosok képviselőiHorváth Kata, Nagy Ramóna, Reichert Gergely, Zsombok Eszterbúcsúztak tőlük.
Ezt követően a ballagók nevében Bakos Orsolya, Dobovics Máté, Izsó Dorina, Mészáros Viktória és Tóth Loránd-Norbert búcsúzott verssel, prózával és énekkel az intézménytől, az itt maradó diáktársaktól és a tanároktól. Pintér Regina búcsúbeszédében megígérte, hogy – családi indíttatásukat, s az itt kapott, tarisznyájukba csomagolt útravalót mindig szem előtt tartva, az igaz értékekről, s a Jóisten szeretetéről soha meg nem feledkezve – helyt állnak a középiskolában és megtalálják helyüket a világban is. Beszédét – a szülőknek mondott köszönetet követően – Wass Albert gondolataival zárta:

 „…vallom rendületlenül,
hogy Ő az út s az élet
és maradok ez úton,
míg csak élek
töretlen hittel ember
és magyar!”

Intézményünk szép hagyományát, az ünnepélyes zászlóátadást követően Csák Lajos igazgató úr mondta el búcsúzó gondolatait, melyet Komáromi Klaudia mélyen átélt versmondása, majd a virágátadás követett.
A Szent Imre Általános Iskoláért végzett több éves áldozatos és példamutató tevékenységéért igazgató úr hét végzős tanulónak adott át Pro Sancto Emerico-oklevelet:

  1. BAKOS ORSOLYÁNAK példamutató hitéletéért és magatartásáért, az iskolai énekkarban való helytállásáért, kiemelkedő művészeti tevékenységéért és példaértékű közösségi munkájáért.
  2. BERTA DÓRÁNAK példamutató hitéletéért és magatartásáért, az iskolai énekkarban való helytállásáért és közösségi munkájáért.
  3. DOBOVICS MÁTÉNAK példamutató magatartásáért és szorgalmáért, versenyeredményeiért és közösségi munkájáért.
  4. MÁJER ZOLTÁNNAK példamutató magatartásáért, kiemelkedő művészeti tevékenységéért és közösségi munkájáért.
  5. MÉSZÁROS VIKTÓRIA DÓRÁNAK példamutató magatartásáért és közösségi munkájáért, az iskolai énekkarban való helytállásáért, művészeti tevékenységéért.
  6. PINTÉR REGINÁNAK példamutató magatartásáért és szorgalmáért, példaértékű hitéletéért, kiemelkedő versenyeredményeiért és közösségi munkájáért.
  7. SZIGETHY NORBERTNEK példaértékű hitéletéért és közösségi munkájáért, művészeti tevékenységéért.

Igazgató úr Dobovics Ferencné és Szigethy Andrea Szülői Szervezetben végzett áldozatos munkáját is elismerte, megköszönte a díj odaítélésével.
Ezt követően Bakos Orsolya méltatására került sor, aki – iskolánk történetében – első ízben részesült tanulói Szent Imre-díjban, hiszen a nevelőtestület úgy ítélte meg, hogy közösségi, művészeti és hitéleti tevékenysége, valamint példamutató magatartása és kitartó szorgalma okán példaként állítja őt az ifjabb generációk elé.
Ballagási ünnepségünk a Boldogasszony Anyánk kezdetű régi magyar himnuszunkkal zárult.
Közösségünk ünnepi együttlétét az énekkar és hangszeren játszó növendékeink (Májer Zoltán, Párkányi Veronika, Sellei Bálint, Szigethy Norbert, Verő Johanna) közreműködése tette igazán meghitté, bensőségessé.
Intézményünktől e napon a 8. osztály 21 növendéke búcsúzott. Első katolikus szellemiségű osztályunkat 1999-ben bocsátottuk útjára, így e tanév végén iskolánk 14. ballagási ünnepségére került sor. A 2011-12-es tanév nyolcadik osztályosait Dunai Rita osztályfőnök tanárnő bocsátotta útjukra.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Ballagás

UTOLSÓ TANÍTÁSI NAP
2012. június 15. (péntek)

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Utolsó nap

ANGOL NYELVVIZSGA
2012. június

2012 júniusában iskolánk három 8. osztályos tanulója, Klima Alexander, Korpics Gabriella és Németh Enikő sikeres Dexam Alapfokú Angol Nyelvvizsgát tett. Alexander C típusú (szóbeli és írásbeli), Gabriella és Enikő A típusú (szóbeli) nyelvvizsgával büszkélkedhet. A sikeres vizsgához az egész tanéven átívelő felkészülés, a különböző nyelvi készségek fejlesztése, a szókincsépítés, a vizsgatémák és szituációk kidolgozása, a nyelvtani alapok elsajátítása mind - mind hozzájárultak.
A vizsga előtt 2 héttel tanulóink próbavizsgán vettek részt, ahol sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttek.
Vizsgázóink felkészítője Ludvigné Jurcsek Rita néni volt. Gratulálunk a szép eredményhez!

PÜSPÖK ATYA KÖSZÖNTÉSE
2012. június 13. (szerda)


GYERMEKNAP
2012. június 8. (péntek)

Magyarországon 1950 óta ünneplik a gyermekeket május utolsó vasárnapján. A Törökországból eredő és a világ számos országában népszerű szokás azonban hazánkban egészen 1931-ig nyúlik vissza. Ekkor még „Gyermek Hét” volt az elnevezése, így időtartamban is hosszabb volt az ünneplés.
Iskolánkban a nevelőtestület hetek óta készült arra, hogy június 8-át tanulóink vidám, tartalmas programokkal tölthessék.
Az osztálytermekben megtartott rövid programismertető után Borsányi Kati néni várta a gyerekeket a sportpályán zenés bemelegítésre, hogy teljesen felébredve, fitten kezdhesse meg mindenki azt a 6 állomásból álló vetélkedőt, amelyhez bizony, – mint később kiderült –, szükség is volt a ráhangolódásra.
Igazgató bácsi köszöntője után Bajzek Erzsi néni ismertette a csapatok összeállítását.
Alsó tagozaton 6 vegyes, első, második és harmadik osztályos kisdiákokból összeállított csapat vágott neki a megmérettetésnek, 13-13 fővel. Minden állomáson 20 percet tölthettek a Gézengúzok, a Rosszcsontok, a Kismackók, a Mini zsenik, a Kis tudósok és a Fecskefiókák.
Az 1. osztályban Bajzek Erzsi néni várta a versenyzőket, hogy megtudja, mennyire vannak otthon alsósaink a mesék világában, felismerik-e a mai, illetve a szüleik, tanáraik gyermekkorából való mesék szereplőit, zenéit. Sok mesehős bizony inkább a csapatot kísérő felnőtt számára idézett szép emlékeket.
A 2. osztály termében Molnár Erzsi néni tesztelte a gyerekek ügyességét a damilra függesztett papírpohár és a ping-pong labda dobozba való fújásával, bátorságát pedig a trambulinon való ugrálással.
A kémiateremben Schreinerné Kati néni várta a csapatokat rejtvénnyel, kincskereséssel és rajzos feladattal.
Az udvaron igazán nehéz próbával találták szembe magukat a gyerekek. Susánszkiné Andi néni felügyelte és pontozta igen szigorúan a háromlyukú táblára történő célba dobást.
Ágota néni rolleres ügyességi és Farkas Rita néni floorball szlalom pályáján mindenki remekül teljesített.
Eközben ügyes kezű alsós és felsős diákok egy-egy nagy felületű papírtáblán alkották meg – osztályonként – nyári képeiket, amelyek olyan jól sikerültek, hogy a jövő héten mindenki láthatja őket az épület különböző pontjain.
A felsős csapatokba kerültek az alsó tagozattól búcsúzó negyedikesek. Így alakultak ki azok a 19-20 fős vegyes csapatok, melyek felnőtt kísérő nélkül vághattak neki a szintén 6 állomásból álló vetélkedőnek. Szurkolhattunk az Álomcsapatnak, a Csibészkéknek, a Tigriscápáknak, a Mázlistáknak, a Mákvirágoknak, valamint az Agyafúrtaknak.
A 7. osztályban a találékonyságé és az irodalomban való jártasságé volt a főszerep. Bogár Kati néni és Kovácsné Koleszár Ildi néni gondolkodtató feladatai bizony nem voltak könnyűek.
A könyvtárban „hangos”, zenés feladványokkal Gyenese Ági néni várta a versenyzőket. Hangfelismerés és karaoke volt a feladat, ez utóbbi nem kis derültséget okozva az állomás vezetőjének, de maguknak a csapatoknak is.
Szükség is volt a pihentető elméleti állomásokra, mert az udvar, valamint a tornatermek igazi erőpróbát tartogattak a versenyzők számára.
Dunai Rita néni az udvaron irányította, segítette az alsósokéhoz hasonló célba dobást.
A tornateremben erő és ügyesség volt az akadálypálya sikeres teljesítésének titka. A maximális pontért tudni kellett gyűrűn himbálózni, ferde padra mászni és azon felüléseket csinálni, gerendán sétálni, húzódzkodni, szekrényt ugrani, ugrókötelezni, óriás labdával kapura rúgni.
Bizony méltán pályázhatott a legfáradtabb csapat címre az, amelyiknek a menetlevele szerint a nagy tornateremből a kis tornaterembe vezetett az útja. Itt Barna Anikó kenguru fitness oktató és kolléganője furcsa, kerék nélküli görkorcsolyára hasonlító cipőket segített fel a versenyzőkre, amikben a talpukon lévő ovális alakú, ugrálást segítő pántok miatt még állni is nehéz volt, nemhogy mozogni. Némi gyakorlás és bevezető séta után indult maga a feladat, tízpercnyi edzés Anikó néni vezetésével, melynek a végére minden versenyző nagyon fáradtan, de biztonsággal mozgott a cipőkben.
Az udvar pihenőparkjában ugyancsak vendégek biztosították a következő állomást. Matán Csaba rendőr zászlós, Kaposi Gábor kutyakiképző és „munkatársuk” Cody, a 3 és fél éves rendőrkutya. Sok érdekes információt hallottak a gyerekek a kutyák kiképzéséről és komoly, a rendőrség tevékenységében nélkülözhetetlen munkájáról.
A verseny végeztével, a sportpályát körbeülve, valamennyi résztvevő megnézhette, milyen feladatai lehetnek egy rendőrkutyának, és hogy azokat milyen ügyesen, milyen fegyelmezetten hajtja végre Cody, a Kaposi Gábor úr alakította „rosszfiúval” szemben.
Délben minden csapat kellemesen elfáradva, de nagy izgalommal sorakozott fel a sportpályán, hogy igazgató bácsitól megtudja, ki nyerte a 2012. évi gyermeknapi versenyt.
Az alsó tagozatosoknál a Kis tudósok szerezték meg a legtöbb pontot és arattak fölényes győzelmet, a nagyok küzdelméből pedig a Mázlisták kerültek ki győztesen és kapták meg jól megérdemelt jutalmukat.
A versenyt lezáró eredményhirdetéssel azonban nem ért véget a program. Az alsósok ebéd után az iskola udvarára addigra megérkező fagylaltos kocsihoz mentek, hogy elfogyaszthassák jól megérdemelt gombócaikat. Felsős csapataink legaktívabb tagjai ezalatt belvárosi kincskeresésre indultak. A kincsek (Bogár Kati néni, Tóthné Éva néni, Jurcsek Rita néni és Máthéné Ágota néni) álruhában a belváros különböző pontjain várták türelemmel, hogy megtalálják őket, ami sikerült is keresők és keresettek nagy örömére.
Eközben a tornateremben újabb izgalom várta az érdeklődőket. Felsős csapatok mérhették össze tudásukat kosárlabdában és röplabdában tanáraikkal. Kosárlabdában Lajos bácsi, Farkas Rita néni, Schreinerné Kati néni, Salamon Kati néni és Gyenese Ági néni nézett farkasszemet a pályán Izsó Dorinával, Berta Dórával, Németh Enikővel, Füleki Zsomborral, Reichert Gergővel és Berta Bencével. A diákok – cseréik ügyes kihasználása következtében is – szép, látványos játékkal arattak győzelmet nem kevésbé felkészült és edzett tanáraik felett. Röplabdában mindkét csapatba friss erők érkeztek. A tanárok térfelén láthattuk játszani Kovácsné Koleszár Ildikó nénit, Ákos bácsit, valamint a fáradhatatlan Gyenese Ági nénit, Farkas Rita nénit és Lajos bácsit. A háló túloldalán Rosta Edina, Bakos Orsolya, Németh Enikő, Berta Dóra, Jaksics Mária, Izsó Dorina, Korpics Gabriella, Rostás Anett és Szűcs Anna, Szigethy Norbert, Füleki Zsombor és Sellei Bálint vette fel a kesztyűt a tanárok csapatával szemben. A pedagógusok most szép győzelemmel engesztelték ki a kosárban elszenvedett vereség miatt csalódott szurkolóikat.
A jó hangulatú program végén a felső tagozatosok is egy finom fagylalt elfogyasztásával zárták a gyermeknapot.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Gyermeknap

ÜNNEPI KÖNYVHÉT
2012. június 7. (csütörtök)


SZENT ERZSÉBET-HETI GYŰJTÉS
2012. június 5. (kedd)

A 2011 novemberében iskolánkban meghirdetett, Szent Erzsébetnek, az irgalmas szeretet szentjének ünnepéhez kötődő jótékonysági gyűjtés során tanulóink szívesen ajánlották hozzájárulásukat szükséget szenvedő embertársaik megsegítéséhez. Az általuk adományozott 30.000,- forintnyi összeget 2012. június 6-án Csák Lajos igazgató úr Izsó László úrnak adta át a 8 éves kislánya, Veronika gyógykezeléséhez való szerény hozzájárulás céljából.
Veronika, – honlapja szerint a „Vidám Oroszlán” –, 2004-ben született, s azóta több műtéten, kezelésen esett át. Hogy mozgásában jelentős javulás állhasson be és ily módon segédeszköz nélkül járhasson, egy műtétre az Egyesült Államokba kellene utaznia a családnak.
Reméljük, hogy tanulóink adománya egy kicsit közelebb viszi Veronikát ehhez a célhoz, s élni tud a tengerentúli gyógykezelés lehetőségével. Iskolánk egész közössége nevében kívánunk most a kis oroszlánnak mielőbbi gyógyulást és hosszú, boldog életet.
Aki többet szeretne megtudni Veronikáról, látogasson el honlapjára, a www.happylion.hu-ra!

ALSÓS TORNABEMUTATÓK
2012. június 5. (kedd)


Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Alsós torna

TRIANON EMLÉKNAP
2012. június 4. (hétfő)

„E sorok írója 14 éves fiú volt és negyedikes gimnazista akkoriban. Tíz órakor növénytan óra kezdődött és Kovách Demjén tanár úr magas, szikár alakja pontosan jelent meg az ajtóban, mint mindig. Felment a katedrára, beírta az osztálykönyvet, de nem kezdte el a feleltetést, mint szokta, hanem lehajtott fővel meredt maga elé egy hosszú percig … és akkor megkondultak a harangok. Kovách Demjén tanár úr felállt, odament a térképtartóhoz, kivette a térképet, amelynek felső sarkában még ez a név állt: „A Magyar Szent Korona Országainak Politikai Térképe”, és felakasztotta a térképállványra s mindezt egyetlen szó nélkül, aztán megállt előtte, kissé oldalt, hogy ne takarja el előlünk, és nézte, olyan arccal, olyan leírhatatlan lágy kifejezéssel, amilyet mi még soha sem láttunk száraz és örökké szilárd arcán. Mi halálos csendben néztük a térképet és az előtte álló, szürkülő hajú cisztercita papot, amint feje egyre lejjebb esett a mellére és a kívülről behallatszó harangzúgás által még inkább kimélyített csendben inkább magának, mint nekünk, ennyit mondott: „Consummatum est”.
Ötvennégyen voltunk, ötvennégy tizennégy éves magyar fiú. A Golgota utolsó szavai után nem bírtuk tovább, leborultunk a padokra és elkezdtünk sírni. Odakint kongtak a harangok. Nagymagyarország keresztrefeszítésének napja volt: 1920. június 4. péntek…”
(Részlet Dr. Padányi Viktor „Egyetlen menekvés” című könyvéből)

Magyar történelmünk legnagyobb katasztrófájára emlékezett iskolai közösségünk 2012. június 4-én. 6. osztályosaink a Kovácsné Koleszár Ildikó tanárnő által szerkesztett és betanított műsor segítségével idézték elénk a kilencvenkét esztendővel ezelőtti június 4-ét, amikor is az I. világháború győztes hatalmai Magyarország képviselőivel a versailles-i Nagy Trianon kastélyban aláíratták a békediktátumot. A békediktátumot, melynek következményeként Magyarország területe 325.400 négyzetkilométerről 93.000-re, lakossága 20,9-ről 7,6 millióra csökkent, és – sok helyütt egy tömbben – az új határokon kívül rekedt 3 milliónál is több magyar.
A trianoni döntés okozta sokk generációkon át ível, egészen napjainkig. A trauma okozta seb gyógyulását segíti azonban az Országgyűlés által 2010. május 31-én alkotott törvény, melynek értelmében a trianoni békediktátum aláírásának napja egyben a nemzeti összetartozás napja, mely immár harmadik alkalommal hívta fel figyelmünket arra, hogy kultúránknak, nyelvünknek, értékeinknek és történelmünknek köszönhetően a békeszerződés és a határvonalak ellenére is létezik összetartozás a Kárpát-medence, valamint a világ magyarjai között.
A tanulóink által hitelesen, mélyen átélt módon megformált idézetek, versek, a Gyenese Ágnes tanárnő közreműködésével előadott dalok elhangzását követően Csák Lajos igazgató úr olvasta fel a fentebb említett törvény szövegének legkifejezőbb részletét: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozás valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.”
Ünnepi megemlékezésünk végén igazgató úr tanulóink figyelmébe ajánlotta az általa szerkesztett kiállítás anyagát, mely a kiegyezéssel kezdődő „boldog békeidőktől”, a nagy háborút követően Párizs környékén lezajlott eseményeken át, egészen a revizionizmus gondolatrendszerének megjelenéséig mutatja be nagy nemzeti traumánk előzményeit, körülményeit és következményeit.


Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Trianon

NYÁRI VÁGYAK
2012. június 1. (péntek)

Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz
- részlet-

„Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De legjobb, ha lerajzolom.
Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd a jobb kezem.

Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt, lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég, ez itt a nyár.”


Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Vágyak

PEDAGÓGUSOK KÖSZÖNTÉSE
2012. június 1. (péntek)

Keszthelyi Mangó Gabriella: Köszönöm

Mikor az ég csak szürkét játszott
Te gyújtottál világot
És árnyaltál színeket az égre
Nyitottál kaput a tisztességre.

Megtöltötted szívvel a zsebem
Napokban innen költekezem
És ha karcot ejt a szó van rá ige
S tapaszként ragasztom a sebem szélére.

És amit elém őszintén tudtál tenni
Merni őszintének lenni
Meglátni az értéket
Tartani a mértéket
Megragadni minden emberben
Az emberséget.

És merni hangozni a véleményünk
És vállalni azt is, amitől félünk
És megtanítottál magamat is tisztelni
Magamban is az embert észrevenni.

Köszönöm Neked
Az eszközt, mi belőlem nőhet
És tükrömbe nézve víztiszta vagyok
Mint a hegyekben a titkos zubogó patakok.

Egy 1951-ből származó határozat rendelkezett úgy, hogy minden évben június első vasárnapján köszöntsék, ünnepeljék a pedagógusokat Magyarországon. Azóta ez a nap az oktató-nevelő munkát végzők elismerésének napja.
Június 1-jén az óvoda és az iskola valamennyi dolgozója együtt ünnepelt a Rex Cultura Kft. Városház téri éttermében, ahová szeretettel hívtuk immár nyugdíjas éveiket töltő, egykori kollégáinkat is.
Igazgató úr köszöntője után 8. osztályos, végzős tanulóink megható búcsúzó műsorral tekintettek vissza az itt töltött évekre és köszönték meg óvónőiknek, tanítóiknak, tanáraiknak és intézményünk valamennyi dolgozójának, hogy tanították, nevelték őket hittel, szeretettel, legjobb tudásuk szerint. A ballagó nyolcadikosok mindegyike szólt a jelenlévőkhöz. Műsoruk első fele a pedagóguspálya rögös, ám mégis gyönyörűséges, kiteljesedést hozó útjára emlékeztette a hallgatóságot. A verseket, idézeteket, gitárhang kísérte dalokat Max Lucado „Értékes vagy!” című történetének dramatizált változata követte. Pancsinelló, a kis foltmanó története valamennyi jelenlévő szemébe könnycseppet csalt. Manófalva lakóinak bemutatkozását aztán a búcsú gondolatai követték szavalatban és dalban. Nyolcadikosaink nem titkolt meghatódottsággal énekelték ballagásuk előtt néhány nappal: „Múlnak az évek, mi egyet újra lépünk már, lehull a hó, de tudjuk, eljön majd a nyár. Utazunk, érkezünk, találkozunk és búcsúzunk, egy boldogabb világról álmodunk.”
A szülői közösség nevébenBertáné Balogh Annamária és Májer Zoltán úr mondott köszönetet gyermekeik intézményünkben eltöltött feledhetetlen éveiért. Az ajándékozás örömteli perceit követően a távozó nyolcadikosok műsorukat utolsó, közösen elmondott gondolatukkal, tanáraiknak szóló üzenetükkel zárták:

„Különleges voltál.
Az osztály sosem felejt el.
Én sem.

Az iskola a nagy erőpróba, mielőtt kilépnénk
a világba, és egy tanár annyit tehet, hogy átsegít rajta.
Ám a tanárok mindent megtesznek.
Amit csak tudnak.
És mi, végre szabadon, a távolba vágyva,
kedves erőszakossággal búcsúzunk, és kisétálunk.
Nem is sejtjük, örökre a részünk leszel.

A tanárokra azért emlékezünk, akik voltak,
nem pedig azért, amit tanítottak.

Örökkön örökké emlékezni fogok rád.
…”
(Pam Brown)

Igazgató úr – ezt követően – mindannyiunk nevében köszönt el a tanév végén nyugdíjba vonuló kollégáinktól. Igen gazdag, hosszú, tartalmas pedagóguspályát hagy maga mögött Bogár Katalin tanárnő, s több mint 40 esztendőnyi munka után vonul nyugdíjba Róth Istvánné Katika dajka és Szabó Istvánné Zsuzsa takarító kolléga.
A 2011-2012. tanévben végzett munkát értékelve, a nevelőtestület javaslata alapján a következő évben minőségi bérpótlékban részesül:

  1. Dunai Rita történelem-olasz-könyvtár szakos tanár,
  2. Gyenese Ágnes matematika-ének szakos tanár,
  3. Lőrinczné Schvarcz Magdolna tanító, rajz szakos tanár,
  4. Molnár Györgyné tanító,
  5. Susánszkiné Makár Andrea tanító, fejlesztő pedagógus.

Pályafutásuk rövid ismertetése, elmúlt évi eredményeik, érdemeik méltatása után pohárköszöntővel, finom vacsorával, jó hangulatú beszélgetéssel folytatódott az este.


Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Pedagógusnap

UTOLSÓ ZENEÓRA
2012. május 31. (csütörtök)

Május utolsó napján, iskolánk könyvtárában zeneiskolai vizsgájukra való ráhangolódásként tartottak bemutatót Dóczi István tanár úr növendékei.
Szülők, testvérek, nagyszülők hallgatták izgatottan a fellépőket, akik a hétfői záróvizsga repertoárját adták elő Dóczi tanár úr zongorakíséretével.
A bemutató előtt István bácsi értékelte röviden a tanévet és hasznos információkkal látta el tanítványait a vizsgáról, évzárásról. Tájékoztatta a szülőket a későbbi hangszerváltással kapcsolatos tudnivalókról, lehetőségekről.
A gyerekek jókedvvel, igen felkészülten álltak hangszerükkel mesterük mellé, hogy örömet szerezzenek játékukkal a közönségnek.
Furulyán játszott: Márkus Bernadett, Soós Hanna, Farkasréti Rajmond, Laczkó Liána és Verő Martin, de rövid időre, egy – egy csoportos produkció erejéig visszatértek régi hangszerükhöz Párkányi Veronika és Verő Johanna is, akik utána fuvolajátékukat mutatták be.
Köszönjük Dóczi tanár úrnak tanítványaink egész éves lelkes felkészítését, akiknek sok sikert kívánunk a zeneiskolai évet lezáró vizsgához és további szép eredményeket, sok örömet a zenetanulásban.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Zeneóra

SZINTMÉRÉSEK
2012. május 31. (csütörtök)

 

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Szintmérés

UTOLSÓ OSZTÁLYMISE
2012. május 29. (kedd)

„Uram, éreztem, szóltál hozzám
- így szólítottál: gyermekem! -
templomodban megérintettél,
hol némán hajtottam fejem.
Köszönöm, Néked, Istenem!”
 (Köszönöm, Uram! – részlet)

„Hosszú idő, míg a családból családom lesz, az iskolából iskolám, a hazából hazám, az Istenből Istenem.” Ezekkel a szavakkal búcsúzott Ugrits Tamás atya nyolcadikosainktól utolsó „szentimrés” kápolnai szentmiséjükön. A ballagóink hitoktatását, lelki vezetését is végző, így valamennyiüket, az általuk megtett belső utat is jól ismerő Tamás atya kifejezte reményét, hogy a Szent Imre iskola segítette őket ezen a – nem mindig könnyű, mindenekelőtt a felnövekvés, a felnőtté válás időszakában göröngyösnek tűnő - úton, ami majd a Jóistennek tetsző módon folytatódik a középiskolában, a felsőoktatásban, a munkahelyen, a családban. Jó, a léleknek örömet és erőt adó volt ismét hallani, hogy abban az iskolában tölthették növendékeink gyermek- és ifjúkoruk éveit, melyben nem csupán tanították, nevelték őket, hanem sokan imádkoztak is értük, ahogyan azt ők is teszik, tették egymásért és családtagjaikért számtalan alkalommal az intézmény, s annak kápolnája falai között.
Búcsúzó osztályunkkal együtt imádkoztak ezen a reggelen tanáraik és az őket ballagtató hetedikes diáktársak.
Ez a fajta együttlét, a közösségben megélt szeretet, a kápolna csendjének meghittsége az, mely egyedülállóvá teszi iskolánkat a székesfehérvári oktatási intézmények között.

BALINKA: EGYHÁZMEGYEI CSALÁDI NAP
2012. május 28. (püskösdhétfő)

Hetedik alkalommal tölthették együtt a pünkösdhétfőt az Egyházmegyei Napra, a bodajki Mária-kegyhely közelében található balinkai Tölgyes-táborba érkező hívek. Spányi Antal püspök úr ismét tartalmas, sokszínű, gyermekek, fiatalok és idősebbek számára is hasznos, értékes programokra hívta és várta az érdeklődőket.
A megyés főpásztor előadását ölelték körbe az egyházmegye oktatási intézményeinek műsorai, melyek sorában iskolánk is bemutatkozott. Második osztályosaink Fésűs Éva „A lámpás titka” című meséjének dramatizált változatát adták elő nagy átéléssel, ötletes, látványos állatjelmezekben. A történet szerint a kis szentjánosbogár sokáig azt hitte, hogy elhagyta lámpását, s elkeseredésében a többi állattól kért segítséget. A nyuszinak, a malacnak, sün komának, s a kis őzgidának bizony rengeteg dolga akadt volna, ők azonban azonnal és önzetlenül segítettek. Elsősorban azzal, hogy idejüket nem kímélve hallgatták meg az őket felkereső bogarat. A nagy kérdést végül Mackó bácsi oldotta meg, aki uzsonnára hívta barlangjába az összes állatot, ahol – sötétebb lévén – kiderült, hogy a kis szentjánosbogár szépen világít, fénye csupán nappali világosságban nem látszik. A hatalmas tapsnak, sikernek örvendező második osztályosaink valamennyi jelenlévő emlékezetébe idézték, mekkora erő is rejlik az összefogásban, az egymásnak szentelt időben, figyelemben.
Schreinerné Rodler Katalin és Molnár Györgyné tanító nénik gondos felkészítő munkájának és tanulóink ügyességének köszönhetően iskolánk előadása nagy sikert aratott, üde színfoltja volt a balinkai eseményeknek.
Láthattuk a színpadon: Sellei Bencét, Horváth Nórát, Kálmán-Tilhof Benedeket, Simonics Gergelyt, Grosz Lucát, Mesics Flórát, Taller Annát, Laczkó Liánát, Bundik Adriennt, Somogyi Illést, Kelemen Nórát és Farkas Zsófiát.
Szereplőink jutalma csokoládé, fagylalt, pogácsa, üdítő volt és persze a sok érdekes program: lovaglás, arcfestés, játszótér, kézműves foglalkozás, valamint állatsimogató.
Az együtt töltött napot szentségimádás, majd szentmise zárta.
Kitűnő, napos időben szeretetteljes, jó hangulatú együttléttel telt az idei pünkösdhétfő, mely testi és lelki kikapcsolódást, feltöltődést jelentett valamennyi résztvevő számára.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Balinka

KATOLIKUS KÖNYVNAPOK - 2012
2012. május 24. (csütörtök)

"Olvasni jó!" - Buzdított mindenkit e tartalmas, hasznos időtöltésre Jakubek Tiborné igazgató asszony a Szent István Művelődési Ház díszudvarán május 24-én, a Katolikus Könyvnapok ünnepélyes megnyitása alkalmából.
Idén hetedik alkalommal várta az érdeklődőket a Székesfehérvári Egyházmegye a kétnapos rendezvényre, melynek megnyitóján iskolánkat a nyolcadik osztály képviselte. Püspök úr beszéde előtt Gyenese Ágnes tanárnő vezetésével és gitárkíséretével kórusunk Gável András: Kibontom vitorlám című művét adta elő.
A megyés főpásztor beszédében felhívta figyelmünket arra, hogy a jól megválasztott könyvek nyújtotta élmény semmivel sem helyettesíthető még ebben a mai, modern világban sem és jó szívvel ajánlotta a jelen lévő kiadók tartalmas, értékes választékát, melyben minden korosztály megtalálhatja a számára érdekeset, fontosat, szépet.
Legidősebb diákjainkat részvételükért, énekkarosainkat pedig szép szereplésükért egy finom fagylaltra láttuk vendégül mielőtt visszatértek a tanuláshoz.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Könyvnapok

OLVASÁSI SZINT FELMÉRÉSE
2012. május 21-25.

Május hónapban sok fontos felmérésre kerül sor, hiszen a tanulói készségek, képességek szintje, változása az egy évnyi tanulás, fejlesztés eredményeként ekkor már jól mérhető. Az egyéni tanulásban, tudásban kiemelt jelentősége van a hangos olvasás képességének, hiszen az értő olvasás legfontosabb eleme, amelyről éppen a jövő héten sorra kerülő készség- és képességmérésen, ill. a kompetenciaméréseken tesznek tanúságot a 4., 6. és 8. évfolyamosaink.
A hangos olvasás mérését az alsó évfolyamokon előzetesen átolvasott irodalmi szöveg, az 5-6. évfolyamon korábban olvasott történelmi szöveg olvasásával végeztük.
Az ellenőrzőlapon az alábbi szempontok szerint értékeltük az olvasás minőségét: az olvasás tempója, folyamatossága, pontossága, az írásjelek érzékeltetése, hangsúlyozás és hangerő. A felmérés eredménye (az alsó tagozaton) beszámít a tanulók év végi értékelésébe.

TAKI-RÁNDULÁS
2012. május 23. (szerda)

Az intézményünk által e tanévre meghirdetett pontversenyek (TAKI, NEBULÓFIGYELŐ) összesített eredményének köszönhetően iskolánk 45 tanulója egész napos jutalomkiránduláson vett részt Csákváron. A kirándulás költségeit – növendékeink egész éves szorgalmas, kitartó munkájának elismeréseként – az iskola fedezte. Nagy öröm számunkra, hogy a kiránduláson sok „visszatérő”, már a tavalyi esztendőben is nyertes tanulónkat üdvözölhettük.
Kirándulóink rendkívül változatos, figyelemfelkeltő programokon vettek részt. Csákvárra érkezésüket követően, nem sokkal korábban született báránykákkal, kecskékkel és lovakkal ismerkedtek. Amíg ők állatokat simogattak, előállt a három „pusztabusz”, befogásra kerültek a „motorok”, majd hat ló erejével, három kocsival indultak el a település romantikusan kanyargó utcácskáin, hogy megérkezzenek a Vértesaljára. Az első „megállónál” a Lőporos torony történetével és funkciójával, valamint a Csákvár környékén élő ménesek összetételével ismerkedtek. A továbbhajtást követően a „barlang-kaland” következett. A Báracházi barlangról hamar kiderült, mitől is világhírű. Kadic Ottokár az ott talált leletekből számtalan, 10-12 millió éve kihalt állatfajt határozott meg, melyek közül kis barlangászaink rögtön felfedezni vélték a háromujjú őslovat, az őszsiráfot, valamint – egy szerény, minden mennyiségű simogatást eltűrő cica személyében – a kardfogú tigrist. Miután – komoly izgalmakat átélve – a barlang legbelső „termét” is birtokba vették, megtapasztalták, hol és hogyan is élt itt az ősember, melynek maradványait (ujjpercét) és „hagyatékát” (fogakból készült nyakláncát) is megtalálták itt a régészek. Tanulóink csak nehezen voltak elmozdíthatók kedvenc tartózkodási helyükről, melynek jelenlegi lakói közül mindenáron szerettek volna magukkal hozni néhány denevért, s Hedviget, a barlangi baglyot.
További utazásuk egy hatalmas rétre vezetett, melyen gyönyörű gémeskút fogadta őket. Miután megtanultak vizet húzni, megitatták a megfáradt lovakat, majd tízóraizással egybekötött focizásba kezdtek.
A virágzó vadrózsa bokrok között visszavezető úton az első kocsiról egyszer csak vidám éneklés hallatszott. A hatodikos lányok kezdeményezéséhez sokan csatlakoztak. Nótaszóval érkeztek a kirándulók ismét „lakott területre”, ahol a csoport egyik fele számára a fazekas emlékháznál, a többiek számára az Esterházy-kastélynál folytatódott a kaland. Később persze cseréltek, s a találkozó alkalmával együtt uzsonnáztak. A fazekasház udvarán álló sparhelten sült, illatos tarkedlit falatoztak Jutka néni finom, házi készítésű baracklekvárjával. A tarkedliről hamar kiderült, hogy a palacsinta és a fánk „gyermekének” tekintendő. A helyi finomságot ugyancsak házi készítésű bodza- és meggyszörp kísérte a gyerekek bendőjébe.
Amíg nebulóink egyik csoportja Kodolányi Bori nénivel ismerkedett a fazekasmesterség fortélyaival és fülig agyagosan készítette portékáját, a többiek Tamás Pali bácsi házbéli bemutatójának segítségével ismerkedtek a csákvári fazekasság történetével, s a „fazekasok”, „tálasok”, „korsósok” és „kályhások” készítette alkotásokkal, a meglehetősen érdekes használati tárgyak funkcióival. Kiderült, mi is az „ajakozás”, kik voltak a „vörösedényesek”, s miért furfangos a „csalikancsó”. Szó esett a faluban egykoron működött céhekről, s a mesterré válást generáló 60 iccés lakodalmi fazékról, valamint a „réfes” tálról is.
Az eredetileg barokk stílusban épített, ma már klasszicista formájában pompázó Esterházy-kastély történetébe Szverle Balázs bácsi vezette be kirándulóinkat. A „hercegi” életformáról ízelítőt adó előcsarnokból a mediterrán fenyőkkel, 200 éves óriás platánnal és csodálatos gesztenyefákkal is büszkélkedő angolparkba vezetett növendékeink útja. Itt láthatták a Szentháromság-szobrot, az igazán különleges, „helyi idővel” mérő napórát, s természetesen alaposan bejárták a „Pokol-mennyország” elnevezésű grotta-műbarlangot.
A kirándulásról saját készítésű fazekas termékekkel megrakottan, meglehetősen fáradtan, ám élményekben gazdagodva hazaérkező valamennyi résztvevő – a legkisebbektől a legnagyobbakig – úgy érezte, s ezt kifejezésre is juttatta: érdemes volt egész évben küzdeni, dolgozni, feladatot vállalni. Sokan kérdezték, folytatódnak-e pontversenyeink az elkövetkezendő tanévben is, hisz szeretnének hűséges TAKI-megoldók és „figyelemre igazán méltó” NEBULÓK maradni…

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Takirándulás

MŰVÉSZETI BEMUTATÓ
2012. május 18. (péntek)

„Van-e ebben az országban a kultúránál igazabb erő? Nincsen, hiszen a tudományban, a művészetben és a mindennapi kultúra vonatkozásában is világszínvonalú értékkel rendelkezünk. Mi, magyarok. S ne feledjük, hogy nem csak a költészet, a művészet, a tudomány, hanem mindaz a magyar kultúra része, ami magyarországi világunkat értékkel tölti meg. Ilyen a viselkedés, az erkölcs, a becsület, a pontosság, a tisztesség, a tisztaság…
Mert kultúra nélkül sem emberek, sem magyarok nem vagyunk.”
(Jánosi Zoltán nyomán)

A tanév végéhez közeledve, a Szent István Művelődési Ház Szent István Termében került megrendezésre az iskolánk egész éves művészeti tevékenységét bemutató gálaműsor, mely növendékeink családjai, hozzátartozói számára is lehetővé tette, hogy bepillantást nyerjenek abba a színes, értékes programokkal, tevékenységi formákkal teli munkába, melyet a 2011-2012-es tanév során hittel, szeretettel, odaadással végeztünk annak érdekében, hogy tanulóink művészeteket, kultúrát kedvelő és értő, érző emberekké váljanak.
A számtalan produkciót felvonultató bemutató bővelkedett énekben, hangszeres zenében, néptáncban, szép szavalatokban, de láthattunk komoly és vidám jeleneteket egyaránt.
A műsorban valamennyi korosztály képviseltette magát, a legkisebbektől a legnagyobbakig, első osztálytól nyolcadikig. Öröm volt látni, ahogy tanulóink egymást segítve, egymás produkcióját tiszteletben tartva, egymásnak is drukkolva készültek a fontos, sok-sok érdeklődőt vonzó bemutatkozásra.
Ugrits Tamás püspöki biztos atya köszöntő gondolatait követően az iskolánkban évek óta eredményesen működő énekkar lépett színpadra. Az első felhangzó mű, a Kájoni Cantionáléból származó népének iskolánk védőszentjét, Szent Imre herceget köszöntötte. Ezt követően Händel Judás Makkabeus című oratóriumának részletét énekelte a kórus, majd két Bárdos-művet adtak elő. Az est folyamán az énekkart és hangszertudásukat bemutató növendékeinket Gróf Katalin tanárnő kísérte zongorán.
Nemzeti ünnepeink, jeles emléknapjaink megünneplése kiemelt helyet foglal el iskolánk életében. Második műsorszámunkkal a magyar kultúra napjához kapcsolódó megemlékezésünket idéztük, mellyel a reformkor, a polgárosodás kora, s annak nagyjai előtt tisztelegtünk. Verssel, verbunkossal, palotással, a magyar nyelvről szóló gondolatokkal, valamint jelmezes kávéházi jelenettel repítettük közönségünket a korba, melyben „jelszavaink valának: haza és haladás.”
Első és második osztályos tanulóink életében kiemelt helyet kap a zenehallgatás és a zenetanulás. Gryllus Vilmos műveinek, a Gyümölcspiacnak és a Májusi szellőnek, valamint a furulyán előadott Orgona ágának és Gólya, gólya, gilicének köszönhetően igazi májusi hangulatot idéztek a színpadra, mosolyt csalva ezzel a hallgatóság arcára.
Intézményünk versmondó körének tagjai az est több produkciójában is színpadra léptek. Néhány héttel ezelőtt megrendezett nagy sikerű költészetnapi teadélutánunk hangulatát idézte most Mák Bence, Szabó Kinga, Horváth Nóra és Farádi-Szabó Zsófi versmondása. Ők nem csupán az iskolai szavalóversenyen, hanem városi megmérettetéseken is szép eredményeket értek el, produkcióikat ezúttal is vastapssal jutalmazta a közönség.
Idei tanévünk legjelentősebb, „Négy éltető elem” című projektjét idézte a harmadik osztályosok által előadott produkció, melyet az elemek, – a tűz, a víz, a levegő és a föld – stilizált ábrázolásai kísértek – díszletként. A rendkívül szép beszédű kis szereplők görög istenek jelmezeibe bújva meséltek – a közönséget is magukkal ragadó módon – Prométheuszról, Zeuszról és a hős Héraklészről. Előadásukból ismét kiderült, hogy a tűz lehet barátunk vagy ellenségünk.
A tűz elemről szóló megemlékezésünket szépen egészítette ki a vízről szóló összeállításunkból származó versrészlet, melyet hetedik osztályos tanulóink, Nagy Ramóna és Zsombok Eszter szépen átélt előadásában hallhattunk.
Növendékeink örömmel fogadják, hogy hangszeres zenét, szolfézst – a székesfehérvári zeneiskolákkal kialakított jó kapcsolatunk eredményeként – iskolánk falai között is tanulhatnak. Furulyásaink, fuvolistáink, csellistáink és zongoristáink sikerét a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola, valamint a Csitáry Emil Művészeti Műhely Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanárainak köszönhetjük. A kis „fúvósokat” Dóczi István tanár úr oktatja, csellistáink felkészítője Hartyáni Zsuzsanna tanárnő, zongoristáink mestere pedig Deményné Fegyó Viola tanárnő, Oláhné Nagy Klára tanárnő, továbbá Korb Tamás tanár úr. Verő Johanna, Párkányi Veronika, Horváth Nóra, Laczkó Liána, Farkasréti Rajmond, valamint Verő Martin fuvola duót és furulyadarabokat adott elő, ezt követően Varga Eszter és Zsoldos Eszter játszott csellón. Sellei Bálint, Rónaszéki László és Májer Zoltán zongoratudásával bűvölte el az értő hallgatóságot.
Műsorunkat a felső tagozatos tanulók körében rendkívül népszerű színjátszókörünk előadása zárta. Schwajda György tréfás Lúdas Matyi-átiratának vidám részletét – Galiba a pösze liba „vezényletével” – ötödik, hatodik és hetedik osztályos tanulóink mutatták be, gyakran hangos nevetést generálva a kicsit sem lankadó figyelmű közönség soraiban.
Záró műsorszámunkat, Selmeczi György Millenniumi ódáját, első és második osztályos növendékeinkkel kibővített, szépen zengő hangú énekkarunk előadásában hallhatták.
Az est az intézmény által kínált uzsonna közös elfogyasztásával, örömteli beszélgetéssel zárult a Szent István Teremben.


Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Gála

SPORTKEDD: LÁNY ATLÉTIKA
2012. május 15. (kedd)

Május 15-én délután felsős lány tanulóink számára rendeztünk atlétikai ügyességi versenyt a sportudvaron. Helyből távolugrás, medicinlabda dobás két kézzel hátra, kislabdahajítás, valamint 20 m-es gyorsfutás versenyszámokban mérték össze erejüket az évfolyamok négyfős csapatai.
A versenyszámokban az 5., a 6. és a 8. osztály tanulói alkotta csapatok jeleskedtek,  a 6. osztályosok csapatát ezúttal Gyenese Ágnes osztályfőnök tanárnő is erősítette.
Az eredmények számítása a fiúkéval azonos módon történt. Valamennyi versenyző teljesítette az összes számot, s az osztályátlag került kiszámításra.
A győzelmet a 8. osztály csapata (Berta Dóra, Izsó Dorina, Mészáros Viktória, Németh Enikő és Rosta Edina) szerezte meg, második helyen végzett a Bakter Veronika, Komáromi Klaudia, Nánási Eszter összetételű 6. osztályos csapat Ági néni hathatós segítségével, a harmadik helyet pedig az 5. osztály csapata (Bogdán Boglárka, Böröcz Bianka, Nagy Laura és Somogyi Ráhel) szerezte meg.
Valamennyi kitartó és edzettségben növekvő résztvevőnek szeretettel gratulálunk!

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Atlétika 2.

ELSŐSEINK A KÖNYVTÁRBAN
2012. május 15. (kedd)


Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Könyvtár

OSZTÁLYKIRÁNDULÁSOK
2012. május 11. (péntek)

Május 11-én, a Jóisten adta ragyogó napsütésben, vidámabbnál vidámabb kis „különítmények” várakoztak izgatottan arra, hogy elinduljanak a hónapok óta tervezett tanév végi osztálykirándulásokra.
Álljon itt ízelítő a kirándulásokon szerzett élményekből!
Első osztályosaink a Budakeszi Vadasparkban jártak, ahol „Az alkalmazkodás mesterei” című zoopedagógiai foglalkozáson figyelhettek meg testközelből egereket, patkányokat, sünt, rókát és borzot is. Rengeteg információval gazdagodtak ezen állatok testfelépítéséről, tulajdonságairól és életmódjáról, valamint arról is, milyen viselkedésformákat kell velük szemben alkalmazni. Ezt követően bejárták a vadasparkot, ahol a legnagyobb élményt a rókalyuk felkeresése jelentette, hiszen itt „személyesen” találkozhattak az éppen „durmoló” róka-komákkal. A madármenhely és a parasztudvar megtekintése után fociztak, mászókáztak és a favárban katonáztak is.
Második osztályosaink Zircre látogattak, ahol a Természettudományi kiállítás mellett a Zirci Apátságot is megtekintették. A könyvtár termeiben a szerzetesek által összegyűjtött könyvekkel ismerkedtek, majd az arborétumba mentek, ahol rövid túra után közös, önfeledt játékkal fejezték be kirándulásukat.
Az ötödik osztályosok igazán különleges helyszínen, a Magyar Televízió Kunigunda utcai látogatóközpontjában jártak, Budapesten. A stúdiókban a magyar televíziózás történetével, a forgatások kulisszatitkaival, valamint jelmezekkel ismerkedtek, sőt saját filmet is forgattak valódi híradóval és időjárás-jelentéssel. A délutánt az Állatkertben töltötték, ahol lelkes teve- és majometetésbe fogtak. Kirándulásukat jó hangulatú belvárosi fagyizás zárta.
Nyolcadik osztályosaink utolsó, immár szokásos, háromnapos kirándulásukat töltötték együtt Nagyvázsonyban, ahol a Nagyvázsonyi Táborozó nevű erdei iskolahely volt vendéglátójuk. A három izgalmas, a Bakony déli részén található településen eltöltött nap számtalan élménnyel gazdagította legidősebb növendékeinket. Jártak a Kinizsi-várban, sőt annak kalodáiban is töltöttek némi időt, pálosok alapította kolostorok romjai közt barangoltak, elsajátították a pogácsasütés valamennyi fortélyát, hogy aztán bendőjükbe temessék a búbos kemencéből előbújó felséges illatú sajtos pogácsákat. Készítettek komoly kézműves ismeretet feltételező csodaszép nemez tulipánt, s az erdő közepéig cipelték a slambuc készítéséhez szükséges valamennyi alapanyagot és eszközt, hogy friss levegőn, csodálatos környezetben készítsék el együtt, az ínycsiklandó ételt. Szomjukat aztán forrásvízzel oltották. „A magyarok nyilait” nagy gyakorlattal repítették a céltábla felé, éjszaka pedig hol csillagokat lestek, hol – némi bátorságpróbát eszközölve –  kincset kerestek. „Ráérő pillanataikban” szívesen röptettek kis fehér labdákat a pingpongasztalon, vagy a csocsóasztal játékosait pörgették szenvedélyesen. Megint másokat gyakran lehetett tetten érni a focipálya zöldellő füvén. Tették mindezt rendkívüli jókedvvel, egymás szeretetében, kicsit már a búcsúzás jegyében…
A négy, felső tagozatos osztálykirándulás történetét tollával is végigkövető Pintér Regina „Egy egér naplója” című művének záró fejezetében így emlékszik a kiránduláson szerzett élményeire: tovább...


Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Kirándulások

LEENDŐ ELSŐS SZÜLŐI ÉRTEKEZLET
2012. május 9. (szerda)

A 2012/13. tanév első osztályába felvett 30 leendő tanulónk szülei számára megtartottuk első szülői értekezletüket. A nyugodt és átgondolt iskolakezdés érdekében szóban és írásos dokumentumokkal is tájékoztattuk a szülőket az elsősökre váró iskolai programról, házirendről, napirendről. Tamás atya - iskolánk püspöki biztosa - beszélt nevelési célkitűzéseinkről, feladatainkról, az iskolának és a szülőknek a gyermekek nevelésében viselt felelősségéről. Az iskolakezdéshez szükséges tennivalókról, taneszközökről, az iskolaérettségről, az iskolaotthonról, ill. az iskolai programokról Csák Lajos igazgató és Bajzek Zsoltné igazgatóhelyettes adott tájékoztatást. A tanító nénik a leendő elsősökre váró feladatokról, és saját korábbi gyakorlatukról szóltak.

A mellékelt kép kitöltési mintául szolgál az iskolát támogató alapítványba történő befizetésre.
Az alapítvány neve: Katolikus oktatás és nevelés alapítvány
Az alapítvány adószáma: 19096531-1-07
Az SZJA-t érintő 1%-os támogatást az alapítvány fogadja, iskolánk kéri erre a szülőket, a támogatást köszönjük. A Magyar Katolikus Egyház technikai száma: 0011

A kiosztott taneszközjegyzék itt megtekinthető, ill. innen letölthető.

 

SPORTKEDD: FIÚ ATLÉTIKA
2012. május 9. (szerda)

2012. május 9-én délután, az iskola sportudvarán, már-már nyári napsütésben, jó levegőn rendeztük meg az évfolyamok közötti ügyességi- és futóversenyt. Három csapat jelentkezett a megmérettetésre. Az 5., 6. és 7. osztály négyfős csapatai mérték össze tudásukat, négy versenyszámban. Medicinlabdát dobtak hátrafelé, páros lábbal végeztek helyből távolugrást, kislabdát hajítottak nekifutásból, végül a 40 méteres síkfutásban gyakorolták magukat. Valamennyien versenyeztek az összes számban.  A végeredmény kiszámolása, a helyezések megállapítása átlagszámítással történt.
Az 1. helyezést a 7. osztály csapata szerezte meg, 2. helyezett az 5. osztály, 3. helyezett pedig a 6. osztály lett. Eredményükhöz, kitartásukhoz gratulálunk.
A lányok - atlétikában - május 15-én mutathatják meg ügyességüket, felkészültségüket.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Atlétika 1.

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET: NAGYVÁZSONY
2012. május 8. (kedd)

Szülői értekezletet tartottunk az iskolánk által szervezett nyári táborral kapcsolatos tudnivalók ügyében. Az értekezleten elhangzottak mindazok a hasznos tudnivalók, amelyek a táborba jelentkezett 48 tanulónk és szüleik számára fontosak az eredményes és jó hangulatú táborozás érdekében.

Az értekezleten elhangzottak vázlatát itt megtekintheti!

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Nagyvázsony

BOLDOG GIZELLA ÜNNEPÉN
2012. május 7. (hétfő)

„Boldog Gizella bajor honból jöttél.
Pannóniában példaképünk lettél.
Istent szerette otthonod, családod,
Ez volt hivatásod.
Első királynénk imádkozz érettünk!
Adjon az Isten jó anyákat nékünk!
Éljen e nemzet hitben, szeretetben,
reményben, hűségben!”

2012. május 7-én óvodánk névadóját, Szent Imre herceg édesanyját, Boldog Gizellát ünnepeltük a reggel 8 órakor kezdődő szentmisén, a Szent Imre templomban.
Intézményegységünk védőszentjének emléknapja kitüntetett helyet foglal el ünnepeink sorában. Olyan szentmise keretében tiszteljük Őt és kérjük égi közbenjárását, melyen mind az óvoda, mind az iskola teljes létszámmal vesz részt.
Óvodánk nem véletlenül viseli Gizella királyné nevét. Példaként áll közösségünk előtt szeretetteljes nevelői tevékenysége, mellyel nemcsak saját gyermekeit, hanem egész nemzetünket igyekezett az Istennek tetsző útra terelni.
Ebben az évben Tóth Tamás esperes atya, a székesfehérvári Prohászka templom plébánosa mutatta be a szentmisét. Szentbeszédében emlékeztette a gyerekeket arra, hogy templomunk helyén, - talán éppen ott, ahol imádkozunk - állt első szent királyunk palotája. Itt született Boldog Gizella szentéletű fia, Imre herceg, aki évszázadok óta áll példaként a magyar ifjúság előtt.
Kiváltság és megtiszteltetés azon a helyen élni és ünnepelni, ahol az ünnepelt szent is gyakran megfordult, életének jelentős mozzanatait élte át.
Tamás atya kérdéseire szívesen válaszoltak a gyerekek, és láthatóan nagy örömmel mesélték, mennyire szeretnek ebbe az óvodába járni.
A szentmise végén plébános atya az ünnep alkalmából részesítette áldásban óvodásainkat és óvodánk minden dolgozóját, kérve értük Boldog Gizella közbenjárását a Mennyei Atyánál.


Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Boldog Gizella

ÉDESANYÁK KÖSZÖNTÉSE
2012. május 2-8.

Mennyei jó Atyám, őriző pásztorom,
Kelő nap fényénél hozzád fohászkodom.
Fejet hajt előtted a fűszál, virágszál,
Hálát adok néked, hogy reám vigyáztál.
Ne hagyj el engemet édes jó Istenem.
Oh, ha te vagy velem, kicsoda ellenem?
Függeszd őrző szemed édes jó anyámra,
Hints áldást fejére, a lába nyomára.

A május első vasárnapja körüli napokban tanulóink lelkesen készültek az édesanyák köszöntésére. A tanító nénik és az osztályfőnökök vezetésével születtek, alakultak azok a műsorok, melyekben valamennyi növendékünk szólt édesanyjához és a jelenlévő nagymamákhoz. Verssel, prózával, dallal, hangszeres mű, vagy éppen vidám, a gyermekkort idéző jelenet előadásával. A gyermekek életkorának, kézügyességének figyelembevételével, heteken át készültek az édesanyáknak, nagymamáknak szánt emlékek, kicsiny ajándékok.
Osztályaink a termek dekorációját is együtt készítették. Virággal, táblára írt idézettel, szívecskékkel várták az édesanyákat.
A műsorok időpontjainak tervezésénél figyelmet fordítottunk arra is, hogy azok az édesanyák, akiknek több gyermekük is iskolánkba jár, valamennyi köszöntésen részt tudjanak venni.
Mai világunkban ritka jelenség, hogy a legnagyobbak is várják e jeles alkalom megünneplésére az édesanyákat. Iskolánkban ez így történt, hisz 7. és 8. osztályos tanulóink is örömmel, s nem kicsi meghatódottsággal mondtak köszönetet az elmúlt években kapott sok-sok szeretetért, gondoskodásért, szépért és jóért.
Valamennyi édesanya örömmel és büszkén követte az előadásokat, de gyakran gördült az édesanya-arcokon egy-egy könnycsepp is.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Édesanyám

PEDAGÓGUS LELKIGYAKORLAT
2012. április 27. (péntek)

„Kérlek benneteket, én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy éljetek méltón ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok, teljes alázatban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel. Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet. Egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól.” (Ef. 4,1-4)

Év vége felé „bandukolva”, kicsit már fáradtan, ám a még sok-sok elvégzendő feladat tudatában érkezett iskolai és óvodai nevelőtestületünk a festői szépségű, érintetlen természet által körülölelt Vérteskozmára, hogy ott leljen lelki, szellemi és testi felüdülésre, felfrissülésre, munkánk folytatásához szükséges erőre, az Ugrits Tamás atya vezette lelkigyakorlaton.
A vidám, jó hangulatot megalapozó közösségépítő játékot követően Tamás atya elmélkedését hallgathattuk – húsvét ünnepét követően – a feltámadásról, annak hétköznapjainkban is élhető üzenetéről, az állandó, folytonos újrakezdésről. Újrakezdeni, mindig újat kezdeni… Különösen a mi hivatásunk területén, a pedagóguspályán nehéz, hiszen a mérhető eredmények sokszor csak évtizedek múltán jelentkeznek. Tamás atya gondolatai – a pedagógus életterébe, az iskolai, óvodai környezetbe adaptálható alázatról, szelídségről és türelemről, az ésszerű szeretetről – valamennyiünknek továbblendítő erőt adtak mindennapi nehézségeink, megpróbáltatásaink leküzdéséhez. Az alázat a(z önmagunkkal is történő) megbékélés létfontosságú eleme, a büszkeség ellentéte. A szelíd ember különös ismertetőjegye, hogy akkor sem vág vissza, ha bosszantják, szemben az erőszakossal. A türelemben pedig benne foglaltatik, hogy megértem és elfogadom a másikat és mindig kész vagyok megbocsátani. Tamás atya szavait idézve – közösségünkben is – rendkívül fontos, hogy soha ne mondjunk le megromlott kapcsolataink helyreállításáról, s tegyük ezt mindig a cselekvő szeretet jegyében.
Miután közösen jártuk végig Quoist keresztútjának ifjúsági, zenés változatát, Tamás atya a falu Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szentelt kis templomában mutatott be szentmisét. Szentbeszédében újfent kitért arra, mennyire fontos észrevennünk, milyen sokan szorulnak közvetlen környezetünkben segítségre, talán éppen a mienkre. Beszélt a közeledés – eredménnyel kecsegtető – formáiról, így a nem sablonos, megfelelő időben és tartalommal feltett kérdésről, a néven szólításról, s az egyénre szabott, sikerrel teljesíthető feladatról. E három összetevő együtt vezetheti segítségre szoruló, küszködő társunkat az őszinte válaszhoz, problémájának feltárásához, s ezen keresztül a megfelelő megoldáshoz.
A jó hangulatú, bőséges és finom ebédet követően a tantestület a Vértes tavaszi pompába öltözött erdejébe indult kalandozni, hogy friss levegőt szívjon, a természet csodáival találkozzon, a mindennapok forgatagából kimozdulva töltekezzen.
Jó volt együtt lenni, elmélkedni, beszélgetni, vagy olykor egyszerűen csak hallgatni, egymást még inkább megismerni és megerősíteni, egymásnak időt és figyelmet ajándékozni.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Vérteskozma

HANGSZERBEMUTATÓ
2012. ápilis 25. (szerda)


SPORTKEDD: SORVERSENY
2012. április 24. (kedd)

Április 24-én délután ismét benépesült iskolánk tornaterme. Sportkeddünkön ezúttal sorversenyen vehettek részt felső tagozatos tanulóink. A négy osztály csapataiban most fiúk és lányok is versengtek, szép számú szurkolótábor jelenlétében, biztatására.
Bajnokpalántáinknak tíz, - gyorsaságot, ügyességet és ugróerőt egyaránt igénylő - feladatot kellett leküzdeniük. Volt labdavezetés kézzel-lábbal, kötéláthajtás, labdagurítás a földön, futás oda és vissza egyenként, de csapatban is.
Az első helyezett a 6. osztály csapata lett, a második helyet az 5. osztály szerezte meg, a harmadik helyet a 7. osztály, a 4.-et pedig a 8. osztály foglalta el.
Május hónapban tanulóink atlétikai ügyességi versenyen mérhetik össze erejüket. 8-án a fiúk, 15-én a lányok versengenek majd.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Sorverseny

TÖRTÉNELEMVERSENY, TATABÁNYA
2012. április 24. (kedd)

8. osztályosaink csapata hosszú hónapok munkájával, történelmi folyóiratok és könyvek, internetes oldalak böngészésével és változatos, elmét mozgató feladatsorok megoldásával készült a tatabányai Szent Margit Általános Iskola által – immár hagyományosan – meghirdetett egyházmegyei történelemversenyre. A szellemi viadal minden esztendőben azonos témaköre, az Árpád-ház története mellett, az idei évben a „Trianon és revízió” kérdéskörben mélyedtek el versenyzőink. Ugyancsak hagyományos elemként jelentek meg a versenykiírásban az egyháztörténeti alapismeretek is.
A hatfordulós vetélkedő valamennyi feladatsora komplex tudást igényelt. A változatos feladatok között volt keresztrejtvény, idézet-felismerés, lyukas szöveg, totó, no és térképes feladat. Izgalmas kérdések kapcsolódtak Teleki Pál „vörös térképéhez”, jó volt tudni, melyik országhoz tartozott 1920 és 1938 között, illetve hová tartozik ma Pozsony, Zombor, Beregszász, Székelyudvarhely, vagy éppen Kassa, de előkerült Kánya Kálmán, Hóry András, Esterházy János, Ciano és Ribbentropp neve is. A Szent Jobb és Szent László hermája mellett Wass Albert és Horthy kormányzó képe is felismerésre várt. Ezúttal is sok-sok mozaikdarabkából kellett versenyzőinknek képeket összeilleszteni, felismerni és a hozzájuk tartozó kérdésekre válaszolni.
Iskolánkat az izgalmakban bővelkedő, komoly tudásanyagot feltételező vetélkedőn Dobovics Máté, Mészáros Viktória és Pintér Regina képviselte.
Bár csapatunk ezúttal nem ért el helyezést, valamennyi résztvevő a helytállás örömével, sok-sok megszerzett tudással, tapasztalattal gazdagodva tért haza a tatabányai iskolából, melynek szervezőmunkáját, évről évre megtapasztalható vendégszeretetét ezúton is köszönjük.
Az izgalmas nap délutánjába még egy-egy, a hazaérkezést követően jóízűen elmajszolt jutalom-fagyi is belefért.

ERDEI ISKOLA
2012. április 20-22. (péntek - vas.)

A hatodik osztály az idei tanévben a Seregélyesi Általános Iskola Alapítványa által fenntartott Pelikán-ház Erdei Iskolában töltött el három napot. Az erdei iskola Elzamajorban, a Közép- Mezőföldön, Seregélyes és Dinnyés települések között található.
A Pelikán-ház a Dinnyési Fertő peremén helyezkedik el, amely régebben a Velencei-tóval egy vízfelületet alkotott, de a vasúti töltés megépítése különválasztotta a két területet. Jelenlegi állapotában ideális élőhelyet jelent a madaraknak, s ezzel folyamatos madármegfigyelési lehetőséget biztosít az ott táborozók részére.

Komáromi Klaudia így emlékszik a kirándulásra:

„Nehéz csomagjainkat péntek reggel Fruzsi, Vera és Zita anyukája szállította el Elzamajorba, mi pedig vonattal utaztunk Dinnyésre. A vasútállomástól hosszú gyaloglás után, egy szépen felújított házhoz érkeztünk. Elfoglaltuk szobáinkat, majd elfogyasztottuk otthonról hozott madárlátta ebédünket. Délután remek programok vártak minket, melyek közül legjobban az agyagozás tetszett. Igaz, az agyag nagyon kemény volt, de ügyesen összedolgoztuk.
Szombaton reggel a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi vezetője, Kiss Péter bácsi jött értünk a szállásra és madármegfigyelésre indultunk vele a Dinnyési Fertőre. Először is megismerkedtünk az egyszemes természet-megfigyelő távcsővel, a spektívvel, melynek segítségével sok szép állat került hozzánk közel. Láttunk őzet, mezei nyulat, szarkát, nyári ludat, nagy kócsagot, - ami a természetvédelmi címerben is látható -, fehér kócsagot, a fokozottan védett, fekete és fehér tollazatú, a szikes tavaknál előforduló gulipánt, valamint tollait szárító kárókatonát.
Irodalmi emlékeink is előkerültek, amikor a szikes talajon sétáltunk. Ildi néni örömére kórusban idéztük a Toldi Első énekéből: „Ég a napmelegtől a kopár szík sarja, Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta…”.
 Utunk egy hatalmas náddepó mellett vezetett el, ahol most kb. 700 db nádkúp áll. Megtudtuk, hogy 1 nádkúp 200 db nádkévéből tevődik össze, amit azért állítanak fel kúp alakban, hogy eső esetén ne ázzon el a nád, ugyanis ez a forma szépen levezeti a vizet. A nádarató géppel levágott nádat bácsik tisztították ki, majd kötötték kévébe. Egy ilyen folyamatot mi is végignéztünk.
Akárcsak a szöcskék, kissé tikkadtan érkeztünk vissza a szállásra. A finom ebéd után kézműves foglalkozás következett. Klári nénivel papírból kivágott, különböző anyagokkal díszített erdei madarakból helyes tavaszi ablak- és ajtódekorációt készítettünk, majd érdekes kísérleteken keresztül megvizsgáltuk a föld fizikai és kémiai tulajdonságait. 
Vacsora előtt még számháborúztunk, ami rendkívül mulatságos és izgalmas volt.
A második napot közös énekkel és imádsággal zártuk.
Vasárnap korán reggel a dinnyési Szent György templomban szentmisével szenteltük meg az Úr napját szüleinkkel együtt. Egy kedves ismerőssel, Kozma Enikővel is találkoztunk. Ő tavaly ballagott el iskolánkból. Mi ministráltunk, olvastunk, és felajánlásra énekeltünk.
Délelőtt Fenyvesi Laci bácsi portáját látogattuk meg, megnéztük, hogyan feji meg Jolit, a tehenet, majd meg is kóstoltuk a finom, langyos tejet. Laci bácsi a falu történetéről mesélt nekünk ezután.
Amíg mi Dinnyésen töltöttük a délelőttöt, szüleink a szállásunkon szorgoskodtak, finom gulyáslevessel vártak minket haza.
Ebéd előtt még sort kerítettünk egy kis vetélkedésre is, amelyre már előző nap elkezdtünk készülni. Három csapatra oszlott a társaság, aszerint, hogy ki melyik szobába tartozott. Csapatnevet találtunk ki, és bemutatkozó versikét, éneket írtunk, majd a szombat délelőtti túra során hallottakból kaptunk kérdéseket.
Hogy melyik csapat lett az első, az maradjon a mi titkunk. A lényeg az, hogy senki sem szomorkodhatott, mert a jutalom sem maradt el, ugyanis a három csapat mindegyike kapott egy-egy finom tortát.
Vasárnap délután fáradtan, de sok-sok élménnyel gazdagodva tértünk haza.”

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Elzamajor

KÖRNYEZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
2012. április 21. (szombat)

Iskolánk valamennyi tanulójának részvételével zajlott április 21-én, szombaton az ALCOA KÖFÉM Kft. által szervezett környezetvédelmi vetélkedő, mely méltó lezárása volt a „Négy éltető elem” című programsorozatunknak. A társadalmi szerepvállalásban élenjáró székesfehérvári cég 9 állomást helyezett el a sportpályán, illetve az épület különböző pontjain. Tanulóink 4 alsó tagozatos és 5 felső tagozatos vegyes csapatban mérték össze tudásukat, ügyességüket, találékonyságukat.
A megnyitón Kövics Tamás úr, az Alcoa Köfém Kft. tűzvédelmi osztályvezetője, a Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetségének alelnöke – aki általános iskolai tanulmányait ebben az épületben végezte – mutatta be az egyes állomásokat és ismertette a vetélkedő szabályait. Miután igazgató úr felolvasta a csapatok névsorát, mindenki a menetlevele alapján kezdte meg a játékot.
Az udvaron 5, az alagsorban és a tornateremben 1-1, az első emeleti tantermekben pedig ugyancsak 1-1 állomás várta a gyerekeket.
A sportpálya közepén egy igen érdekes autóval ismerkedhettek meg a versenyzők. A Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport két munkatársától megtudhatták a legfontosabb teendőket katasztrófahelyzet esetén, megnézhették a kocsi belsejét, felszerelését, a különböző védőruhákat. A sisakokat és maszkokat fel is próbálhatták. Az ismertető után 5 darab 2 pontot érő kérdésre kellett válaszolni és igen dicséteres, hogy ezen az állomáson az összes csapat megszerezte a maximális 10 pontot.
A karbantartó műhely előtt vidám „vizes” feladat várt a csapatokra. A jó erőben lévő tagok által tartályból pumpált vízzel műanyag palackokat kellett lefecskendezni egy tornapad tetejéről. A nagyon ügyes játékosok amellett, hogy gyorsan eltalálták a flakonokat, még szárazak is maradtak.
A 3. állomáson a HEROSZ önkéntese és egy kedves kutyus, Dinamit fogadta a gyerekeket. Csomai Ritától rengeteg hasznos információt kaptunk a kutyákról, viselkedésükről, tartásukról, melyet ellenőrző kérdések követtek. Nagy élmény volt a gyerekeknek Dinamit sétáltatása, és „tudásának” – az ülésnek, állásnak, fekvésnek, hempergésnek – bemutatása.
Ügyességet kívánt a műanyag üdítős palackok összetaposása a következő szabadtéri helyszínen, hisz az kapta a legtöbb pontot, akinek a flakonra ugorva, legmesszebbre sikerült repíteni annak kupakját. Nehezítette a feladatot az erős szél, de ennek ellenére sokan érték el a maximális 20 pontot. A gyerekek ezen az állomáson sok kérdésükre választ kaptak ezeknek, a mindenki által jól ismert flakonoknak a szelektív gyűjtéséről, újrahasznosításáról.
A pihenőpark kötéltechnikai pályája óriási sikert aratott. A kötélen egyensúlyozó, persze megfelelő védőfelszereléssel ellátott játékos ügyessége egyedül kevés lett volna ahhoz, hogy végigmenjen a két fa közé kifeszített erős sodronyon. Hogy a feladat eredményes legyen, négy erős segítőre is szükség volt, akik a bátor próbálkozó derekára erősített köteleket megfeszítve egyengették az ő útját, egyik fától a másikig. A csoport másik fele ezalatt mindenki számára létfontosságú tűzvédelmi kérdésekre próbált helyesen válaszolni.
Az alagsori folyosón ismét a szelektív hulladékgyűjtés volt a téma. Teniszlabdával úgy kellett eltalálni a hulladékgyűjtő tetején, piramis alakban elhelyezett fémdobozokat, hogy azok a gyűjtőedénybe essenek. Itt is inkább az ügyesség és nem az erő volt a célravezető.
A tornateremben, a gumilövedékkel működő kispuskák áldozatai ismét a műanyag flakonok voltak. A lövészet rendkívüli figyelmet, elővigyázatosságot, megfontoltságot igénylő sportág. Minden csapattag kipróbálhatta, mennyire tud célozni, csendben koncentrálni.
A 6.a osztály termében környezetvédelmi felkészültségükről adtak számot tanulóink: keresztrejtvények megfejtésével és elméleti tudást igénylő dominójátékkal.
A tanulószobában Németh Erika doktornő várta a helyes válaszokat egészségügyi kérdéseire. Aki eddig nem tudta, most megjegyezhette, hogy mi kell feltétlenül egy mentőládába és mik azok az eszközök, amik csak szakavatott kezekbe valók.
Tanulóink izgalmas, élvezetes, rendkívül hasznos tudásanyagot közvetítő vetélkedőjét megtisztelte jelenlétével Székesfehérvár Megyei Jogú Város alpolgármestere, Róth Péter úr. Ellátogattak hozzánk a Fehérvár Televízió és a Vörösmarty Rádió munkatársai is. A rádió riporterének személyében régi ismerőst köszönthettünk, ugyanis iskolánk egykori tanulója, Csordás Hédi Virág kérdezte igazgató urat a rendezvényről.
Némi pihenés után a csapatok ismét a sportpályán sorakoztak fel, hogy megtudják ki, milyen eredménnyel zárta a mai napot.
Az eredményhirdetés előtt köszönetet mondhattunk ezért a kitűnő programért az Alcoa Köfém Kft. környezetvédelmi, egészségvédelmi és munkavédelmi igazgatójának, Horváth Tamás úrnak. Köszönet illeti mind a szervezésért, mind pedig a lebonyolításért az Alcoa Köfém Kft. energetikai és mérnökiroda vezetőjét, Szabó Ferenc urat, Kövics Tamás urat, az állomásokon szolgálatot teljesítő munkatársaikat, valamint az általuk meghívott szakembereket.
A két tagozaton külön hirdettünk helyezéseket. A harmadik helyen végzett csapatok igazgató úrtól, a második helyezettek Horváth Tamás úrtól, az első helyen végzők pedig alpolgármester úrtól vehették át a jutalmat.
Az alsós csapatok között az alábbi sorrend alakult ki:
1. KÉK BOLYGÓ (vezető: Molnár Györgyné) 87,9 pont
2. TISZTA LEVEGŐT (v: Máthéné Polczer Ágota) 87 pont
3. ÖKOSOK (v: Lőrinczné Schwarcz Magdolna) 83,7 pont
4. ERDŐVÉDŐK (v: Susánszkiné Makár Andrea) 80,79  pont
A felső tagozaton az alábbi végeredmény született:
1. ÖKOTEAM (v: Bogár Katalin) 88,1 pont
2. ÖKOBARÁTOK (v: Salamon Katalin) 85 pont
3. ZÖLD MANÓK (v: Dunai Rita) 83,87 pont
4. TETRA PAK (v: Dr. Kovácsné Szegfü Szilvia) 83,06 pont
5. TERMÉSZETVÉDŐK (v: Tóth Béláné) 73 pont

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Alcoa 2.

"NÉGY ÉLTETŐ ELEM": KIÁLLÍTÁS
2012. április 19. (csütörtök)

„A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember élete attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.”
(Szent-Györgyi Albert)

Hosszú hetek szorgos munkájával születtek azok a szebbnél szebb alkotások, melyekből – az egész tavaszi időszakot átölelő, „Négy éltető elem” című projektünk zárásaként – szemet gyönyörködtető, lelket vidító, ugyanakkor komoly gondolatokat is ébreszteni képes kiállítás született Lőrinczné Schwarcz Magdolna és Salamon Katalin tanárnők áldozatos munkájának eredményeként.
Születtek alkotások egyénileg, párban, vagy csoportban végzett munkával itt, az iskolában, de otthoni tevékenység eredményeként is.
A Föld napi megemlékezést követően került sor a projekt kezdetén meghirdetett pályázat értékelésére, a várva várt, izgalmasnak ígérkező eredményhirdetésre.
Elsőként Kovácsné Koleszár Ildikó tanárnő beszélt az irodalmi pályázatra érkezett művekről, tapasztalatairól. Elmondta, hogy a négy elemhez kötődő téma alaposan megmozgatta tanulóink fantáziáját, akik tollából számtalan élvezetes alkotás született. A művek értékelésekor fontos szempont volt a témaválasztás, a választékos szóhasználat, a kidolgozottság, valamint az ötletesség.
Minden – pályázatot benyújtó osztályból – egy művet díjazott – értékes könyvekkel – a zsűri:

  1. Verő Johannát a 3. osztályból,
  2. Novák Havaskát a 4. a osztályból,
  3. Bakó Dominikot az 5. osztályból,
  4. Bakó Fannit a 6. és
  5. Balogh Attilát a 7. osztályból.

Ildi néni a most nem díjazott, többi kis irodalmárt is arra biztatta, hogy továbbra is lelkesen ragadjanak tollat, írjanak meséket, verseket, novellákat, hiszen valamennyi pályázó élvezetes, izgalmas, elmét mozgató írásokkal jelentkezett.
Az alsó tagozatosok sík alkotásait Lőrinczné Schwarcz Magdi néni értékelte. Megtudtuk, hogy a pályázó gyerekek sokféle technikát, eszközt használtak: tűfilcet, akvarell és színes ceruzát, temperát, illetve vízfestéket, olaj- és porpasztell krétát. Kiderült, hogy kis művészeink örömmel próbálnak ki újszerű, változatos eszközöket, melyek inspirálják őket a munkára és alaposan megmozgatják fantáziájukat. Legtöbbjüket a tűz és a víz ihlette meg, de sokan próbálták egyetlen szimbolikus alkotásba sűríteni a négy elemet.
Az eredmények a következőképpen alakultak:

  1. 1. helyezett lett Verő Martin 4. b osztályos tanuló,
  2. 2. helyezett lett – csoportban készített alkotásával – Novák Havaska, Szőke Petra és Várnagy Dorka a 4. a osztályból,
  3. 3. helyezett lett Horváth Laura a 3. osztályból.

A felső tagozatosok által készített síkbeli alkotásokat Salamon Kati néni értékelte. Elmondta, hogy ők is nagyon sok szép, értékes munkát adtak be. Az 5. osztályból egy, a 6. osztályból kettő, a 7.-ből nyolc, a 8. osztályból pedig tizenegy rajz, illetve festmény érkezett a jeles alkalomra, melyek nagyrészt kiállításra is kerültek.

  1. 1. helyezést ért el Borka Adél 6. osztályos tanuló,
  2. 2. helyezést ketten is elértek: Szente Gréta 6. és Németh Enikő 8. osztályos tanulók,
  3. 3. helyezett lett Zsombok Eszter 7. osztályos tanuló.

Kati néni külön is gratulált a tárgyak kategóriában beérkezett alkotásokhoz, melyekben ugyancsak kiváló ötletek „öltöttek testet”. Olyannyira, hogy valamennyi tárgy kiállításra került.
Tárgyak kategóriában:

  1. az 1. hely Varga Eszter és Zsoldos Eszter 4. a osztályos tanulókat illette „Ősemberek a tűz körül” című alkotásukért,
  2. a 2. helyre Kalocsay Cintia és Májer Zoltán 8. osztályos tanulók „Vízparti táj” című alkotását állította a zsűri,
  3. a 3. hely pedig Verő Johanna 3. osztályos tanulóé lett „Állatok az erdő szélén” című alkotásáért.

 

A boldog nyerteseknek Csák Lajos igazgató úr adta át az értékes, rajzolást, festést, színezést segítő díjakat.
Valamennyi pályázónknak szeretettel gratulálunk, s a további alkotás örömét kívánjuk nekik!

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Kiállítás

"NÉGY ÉLTETŐ ELEM": A FÖLD
2012. április 19. (csütörtök)

„Uram, add, hogy nyújthassuk egymásnak kezeinket,
hogy az a Föld, ahol Te emberként jártál, emberibb legyen!
Uram, add, hogy megfoghassuk szorosan a Te feketének tűnő kezedet,
hogy a Föld a remény gyümölcseit hordozhassa, és ebből minden ember vegyen.

Uram, add, hogy szorosan fogjuk a Te fehérnek tűnő kezedet,
hogy kinyíljanak a rügyek, a virágok,
és ezekben az öröm, s az igazságosság ne rejtve legyen.

Uram, add, hogy szorosan fogjuk a Te színesnek tűnő kezedet,
hogy ahol az utak keresztezik egymást:

Afrikában, Ázsiában, Európában, Amerikában és Óceániában
a Föld minden lakója az összes kontinensen jobbá váljon,
és ez a növekedés és ima közös útja legyen.”

A négy éltető elemről szóló megemlékezés-sorozatunk a Föld napja kapcsán fejeződött be április 19-én, amikor is 6. osztályosaink segítségével egy, a környezeti értékeink védelmét fontosnak tartó család esti beszélgetésébe csöppent iskolánk közössége.
A szereplők – műsoruk kezdetén – felelevenítették a magyar nyelvünkben élő legszebb, föld előtaggal bíró szóösszetételeket. Magyarázatostól sorolták a minden magyar ember számára lélekmelengető termőföld, szülőföld, anyaföld kifejezéseket.
A családi beszélgetésből kiderült aztán, hogy nem csak az 1970 áprilisa óta, Denis Hayes kezdeményezésére született világnapon kell figyelmet fordítanunk Földbolygónk védelmére, hanem hétköznapjainkban is óvnunk kell azt, hogy az eljövendő generációk is megismerhessék.
A hatodikosok felhívták figyelmünket a növények ültetésére, gondozására, ötletes szemléltető táblák segítségével ismertettek meg bennünket az ökológiai lábnyom fogalmával, a család „nagymamájától” pedig ma is hasznosítható tanácsokat hallhattunk a környezetkímélő tisztítószerekről és eljárásokról. Kiderült, hogy az egyszerű konyhasó a legalkalmasabb súrolószer, az ecet és só együttese a legmakacsabb szennyeződést is eltávolítja a gáztűzhelyről, és tintafolt ellen sem kell káros vegyszereket használnunk, elegendő arra a citrom- és paradicsomlé.
Szó esett a Föld kőolajtartalékainak meglepően közeli időpontban várható kiürüléséről és ehhez kapcsolódóan az energiatakarékosság fontosságáról. Megtudtuk, hogy a csökkenő szén-dioxid kibocsátással az egyre veszélyesebbnek tűnő éghajlati változások is mérsékelhetők.
A hatodikosokból álló család végül ügyesen szemléltette a szelektív hulladékgyűjtés előnyeit és mikéntjét. Úgy ismertettek meg bennünket a különböző színű hulladékgyűjtő edényekkel, hogy valamennyien megjegyeztük: a kék mindig a papírhulladék, a fehér a színtelen üveg, a zöld a színes üveg, a szürke a fémhulladék, a sárga pedig a műanyag flakonok helye.
Rendkívül ötletes, szemléletes, sokszínű, információban gazdag megemlékezést láthattunk. Köszönet ezért a műsort összeállító Gyenese Ágnes osztályfőnök tanárnőnek, valamint Kovácsné Koleszár Ildikó tanárnőnek.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Föld

SZAVALÓVERSENY
2012. április 16. (hétfő)

2012. április 16-án délután tartották a költészet napja alkalmából megrendezésre kerülő, már hagyományos versmondó versenyt a Városi Könyvtár Sziget utcai könyvtárában. Ez alkalommal Nemes Nagy Ágnes verseiből válogathattak a versenyen indulók. Első és második osztályos tanulóink örömmel készültek a megmérettetésre.
Iskolánkat az első osztályból Lőrincz Luca, Fung Noel Norbert és Mák Bence Péter, a második osztályból Taller Anna, Kálmán-Tilhof Benedek, Laczkó Liána, Mesics Flóra, Szabó Kinga és Horváth Nóra képviselte. A versenyen a zsűri Mák Bence Péter versmondását III. helyezéssel ismerte el. Ő Nemes Nagy Ágnes Nyári rajz című költeményét adta elő. Szabó Kinga a költőnő Evetke című versével különdíjat nyert. Eredményükhöz gratulálunk!

A Fejér Megyei Hírlap beszámolója az eseményről itt olvasható!

ÁSVÁNY- ÉS KAGYLÓKIÁLLÍTÁS
2012. április 16-17. (hétfő-kedd)

A különleges ásványokat és kagylókat gyűjtő Farkas István úr hosszú évek óta jár iskolánkba. Rendszerint a Föld napja környékén látogat el hozzánk. Az idén az első emeleten, az 5. osztály termében állította ki értékes gyűjteményének legkülönlegesebb darabjait, melyeket az iskola összes tanulója megnézett, s ezzel egyidejűleg meghallgatta István bácsi – huncut fordulatokat sem nélkülöző – előadását.
Először a langusztákról, majd a törpefarkú rákok életmódjáról beszélt. Szólt a „4XL-es méretű” csikóhalakról, melyeket mesterségesen is tenyésztenek, elsősorban a gyógyszeripar számára. Megismerkedtünk a Vörös-tengerben már védett sünhalakkal, melyek szúrása mérgező, s még a cápa is kiköpi őket. Láttunk egy, az uszonyánál két nagy tövissel rendelkező bambuszcápát, mely a nagyhalak szájából is képes kiúszni. Kiderült róla, hogy ő a legbarátságosabb cápa, melyet elsősorban étkezésre használnak és nagyon drága. A homoki tigriscápa állkapcsának láttán jobbnak láttuk elkerülni a vele való találkozást és megtudtuk, hogy a szirti cápa állkapcsában „futószalagon” jönnek a fogak, több ezer is egy példány élete során.
Láttuk a Fülöp-szigetek térségében élő tengeri sünök házait és az ezekbe „gömbcsuklóként” illeszkedő töviseit. Sok érdekességet hallottunk a szilíciumszálas üvegszivacsról, mely 1,5 km mélyen él az óceánban és csak tengeralattjáró, vagy búvárhajó tudja onnan felhozni.
Megismertük a legyezőkorallokat, melyek egyetlen virágján 50-100.000 virágállat él, és láttunk agykorallokat, melyek alapanyaga a mész.
A sonkakagylók tarka kavalkádjának megtekintése során kiderült, hogy az óriás sonkakagyló ehető, s a gyöngy, amit termel, bronz színű. A nevezetes zarándokkagylót több színben is felvonultatta István bácsi. Az Amerikából származó narancssárga, az Adriában élő fehér, az ausztrál pedig, ami nem nő nagyra, „ezerszínű” volt.
Megtudtuk, hogy az egész világon két „balmenetes” csigafaj él, de ismerkedtünk a Fülöp-szigetekről származó zöld csigával, a „nagyon tüskés csigával” és az óriás tárcsacsigával is, mely a csigalépcső „őse”. Bemutatásra kerültek a gyilkos kúpcsigák, melyek emberre halálosak, hiszen idegmérget termelnek, de ellátogattak hozzánk hordócsigák és hébércsigák is. A kagylóra nőtt tengeri turbánkorallok kapcsán megtanultuk a szimbiózis fogalmát.
István bácsi a piritről, a „bolondok aranyáról” is beszélt. Elmondta, hogy a hegyikristály a magyar koronázási ékszerek legjellemzőbb ásványa, s akár karvastagságú példányok is léteznek. Bemutatásra került a rózsakvarc, az elsősorban Brazíliában előforduló ametiszt, a marokkói aragonit és az indiai achát is.
Tanulóink rengeteg érdekes, értékes információval lettek gazdagabbak, melyek által közelebb kerültek a Jóisten által teremtett csodálatos világ, a következő generációk számára is megőrzendő természeti környezetünk megismeréséhez.

CSALÁDI SZENTMISE 1-2. ÉVFOLYAM
2012. április 15. (vasárnap)

 

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Szentmise 1-2.

PAPÍRGYŰJTÉS
2012. április 13. (péntek)

Iskolánkban szerdától péntekig, három napon át zajlott a papírgyűjtés. A hatalmas, megtölthetetlennek látszó konténer már csütörtök délután megérkezett.
Pénteken reggel az udvaron jelöltük ki az osztályok számára a lerakás helyét. A délelőtt folyamán nagyon sok szorgos, segítőkész szülő is hozott – autóval – komoly papírkötegeket.
A gyűjtésnél nyolcadik - Kovács Balázs, Kuti Patrik, Dobovics Máté - és hetedik osztályos tanulóink - Agg Barnabás, Füleki Zsombor, Tóth Dominik, Varga Jonatán - segítettek. A mérlegelést Simon Bandi bácsi végezte, a lemért mennyiséget Tóth Éva néni írta a megfelelő osztályhoz.
Az emeleti osztálytermekből az előre megadott sorrend szerint, a segítő tanulók hordták le a papírt. Az óvodából ládák és a talicska segítségével kerültek le a papírkötegek.
Tíz órakor meleg tea, vajas kenyér erősítette a továbbiakra papírhordóink fizikumát. Köszönettel tartozunk ezért Marika és Mariann néninek.
A fiúk egész délelőtt, megállás nélkül, vidám hangulatban, láncot alkotva töltögették a konténer pocakját, ami teljesen megtelt.  Igen nagy mennyiségű papírt mozgattak meg: 7138 kg-nyi gyűlt össze.
A sorrend - az egy főre jutó gyűjtött mennyiség alapján - a következőképpen alakult:

Alsó tagozat:
Első hely: 4. a osztály (97 kg/tanuló)
Második hely: 4. b osztály (42 kg/tanuló)
Harmadik hely: 2. osztály (32 kg/tanuló)
Negyedik hely: 1. osztály (19 kg/tanuló)
Ötödik hely: 3. osztály (14 kg/tanuló)

Felső tagozat:
Első hely: 8. osztály (46 kg/tanuló)
Második hely: 5. osztály (44 kg/tanuló)
Harmadik hely: 6. osztály (13,7 kg/tanuló)
Negyedik hely: 7. osztály (13 kg/tanuló)

"NÉGY ÉLTETŐ ELEM": A LEVEGŐ
2012. április 13. (péntek)

Tóth Sarolta: Friss levegőre vágyom (részlet)

„A levegő különleges,
áttetsző, akár az üveg,
mégsem üres.
a levegő láthatatlan,
élet-adó eleme van,
tiszta legyen!”

A „Négy éltető elem” címet viselő tavaszi projektünk keretében ezúttal az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen tiszta levegőről, a ma már világméretű problémát jelentő légszennyezés káros hatásairól, s a szennyezett levegő csökkentésének módozatairól gondolkodtunk együtt, a 2. osztályosok vezetésével.
A szereplők kisfilm formájában elevenítették fel egy bakonyi kirándulás történetét, mely alkalmat adott arra, hogy ügyesen szemléltessék, mit is érzünk, amikor hazatérünk a szennyezett levegőjű városba. Megtudtuk, hogy ott a közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátás hatására szmog keletkezik, ami asztmát okozhat. Káros hatású a gépjárművek által kibocsátott ólom és szén-monoxid is.
Megismerkedtünk a szmogriadó fogalmával és kiderült, mi magunk mit tehetünk a levegő védelmében. Szó esett itt gyaloglásról, kerékpározásról, közös autóhasználatról, tömegközlekedésről, de még a golyós és pumpás dezodorok használatáról is.
A másodikosok által a megemlékezéshez készített dekoráció is megjelenítette a levegő „bajnokait”, a repülőgépeket, melyek a hatalmas távolságok leküzdésében ma már nélkülözhetetlenek.
Okosodtunk repüléstörténetből is, hiszen szereplőink felidézték a Flyer 1903-as első, 12 másodpercig tartó repülését, s a Wright fivérek tevékenységét.
Megemlékezésünk végén a szennyezett levegőt fekete, a tiszta, üde levegőt pedig kék színű felsőrészben megjelenítő gyerekek már együtt énekelték:

„Levegőt, levegőt, vegyetek nagy levegőt!
Vigyázzátok és óvjátok, nagy kincsünk ő minekünk!

Levegőt, levegőt, vegyetek nagy levegőt!
Tiszta légben, napsütésben, egészségben bízhatunk.

Levegőt, levegőt, vegyetek nagy levegőt!
Ha vigyázzuk, egy-kettőre kitisztulhat még az ég,
Tiszta lesz az ég!”

Daluk végére – az „élhető” jövőbe vetett remény jeleként – még a napocska is kisütött.
Másodikosainkat a tiszta levegő fontosságának felismerése útján a két tanító néni, Molnár Györgyné Erzsike néni és Schreinerné Rodler Kati néni terelgette. Köszönet munkájukért.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Levegő

TERROR HÁZA MÚZEUM, SZIKLATEMPLOM
2012. április 12. (csütörtök)

Csütörtökön a 8. osztály Ági néni és Rita néni vezetésével Budapesten járt.
Egy óra buszozás után a Sziklatemplom előtt szálltunk ki. Ott – Bátor Botond pálos tartományfőnök atya megbízásából – Csaba testvér fogadott minket, aki elmesélte a templom és a hozzá szorosan kötődő Magyar Pálos Rend történetét. Hallottunk Boldog Özsébről, a szerzetesi életről, majd közösen mondtuk el a litániát.
Ezt követően lehetőséget kaptunk arra, hogy meghallgassuk a templom orgonáján Májer Zoli által előadott darabokat. A rögtönzött koncert sok-sok turistát is a padokba csalogatott.
Később kettesével kaptunk egy fejhallgatót, ami idegenvezetőként szolgált. Az audio guide-ok vezettek végig minket a templomon, melynek így valamennyi apró részletét megismerhettük. Legérdekesebbnek a Szűzanya Szent Koronával ékesített szobrát találtuk, mely ábrázoláson a kis Jézus nem édesanyja karján ül, hanem a szoknyája mellett áll és az országalmát nyújtja kérve, hogy fogadja el azt tőle. Az évszázados lengyel-magyar kapcsolatokat idézte a lengyel kápolna, melynek oltárát a Jagelló-sasból alakították ki és közepén a czestochowai Fekete Madonna kegyképének másolatát láthatjuk. Megragadta figyelmünket Maximilian Kolbe atya emlékműve is, akiről megtudtuk, hogy egy családapa helyett önként vállalta az auschwitzi éhhalált, így megmentve az apát, aki később hazatérhetett négy gyermekéhez.
Miután a templom valamennyi nevezetességét, jelképét megnéztük, lehetőségünk volt arra, hogy valami emléket vásároljunk.
Ezután – szemerkélő esőben bár, de vidáman – tettünk egy kisebb túrát, felsétáltunk a Gellérthegyre. A Citadella erődjében fogyasztottuk el ebédre hozott szendvicseinket, közben a város csodálatos panorámájában gyönyörködtünk.
A busz a Gellérthegy aljánál várt minket, ezzel mentünk tovább, egyenesen a Terror Háza Múzeumba.
Amint beléptünk, egy hatalmas, 40 tonnás tank látványa fogadott bennünket.
Az épület három emelet magas volt és az egyik fal az áldozatok fényképeivel volt tele.
Idegenvezetőnk nagyban segítségünkre volt a terror fogalmának és eszközeinek megértésében, a látottak befogadásában. Elmondta, hogy az épület most múzeum, de a 20. században a magyar történelem két szégyenteljes korszakában is, valóban a terror házaként működött, ahol nagyon sok ember viselkedett embertársaival nem éppen emberi módon.
A termeken végighaladva megtudtuk, hogy a nyilas rémuralom idején az épület a nemzetvezető magyar nácik pártszékháza volt, „Hűség Háza” néven, 1945 és 1956 között pedig a hírhedt kommunista terrorszervezet, az ÁVO, majd az ÁVH székelt itt.
Legérdekesebbnek a Gulág termét találtuk, ahová egy marhavagonban utazva jutottunk, s megtapasztalhattuk a szovjet lágervilág valamennyi szörnyűségét: a 10-12 órás megerőltető munkát, az éhséget és a fagyot, az ítélet nélkül, azonnal végrehajtott kivégzéseket.
Találkozhattunk a „nagy fekete autóval”, a vele járó „csengőfrásszal”, s a „hétköznapi kommunizmus” egyéb – számunkra furcsa – jelenségeivel.  Megtanultuk a „kulák”, a „padlássöprés” és a „közellátási bűntett”, valamint a „cséplési szabotázs” fogalmát.
A hatalmas, padlóba süllyesztett kereszt a felekezetek elnyomását, üldözését jelenítette meg. Emlékeztetett minket arra, hány és hány egyházi vezető, lelkész, katolikus pap és apáca került börtönbe, megkínzásra.
A legmegrázóbb dolgokat a pincebörtönben tapasztaltuk. Borzalmas volt végignézni a sok kínzókamrát és eszközt. A politikai foglyok számára kialakított „normális” cellák mellett büntetőcellákkal, siralomházzal és kivégzőhellyel is találkoztunk. Nehéz volt itt szembesülnünk azzal, hogy ember embernek farkasává válhat, önként, vagy érdekből. Nehezen, értetlenkedve, hitetlenkedve néztük a gyilkosok, s részvéttel az áldozatok képeit. De biztosan értettük: nekünk, a mai kor gyermekeinek kell tennünk azért, hogy a Terror Házában megtapasztaltak soha többé ne fordulhassanak elő. Az ember szabadságban kell, hogy éljen. Ahogy a múzeumban kapott tájékoztató füzet is mondja: „A terror egykori háza ma azt példázza, hogy a szabadságért hozott áldozat nem hiábavaló. A két gyilkos rendszer elleni harcból a szabadság és függetlenség erői kerültek ki győztesen.” Nekik köszönhetjük, hogy mi szabad világban élhetünk.
Hazafelé a buszon meghatottan próbáltuk átgondolni a látottakat.
Köszönjük Ági néninek, hogy elkísért bennünket, és az iskolának, hogy értékes, szellemi növekedésünket segítő kirándulásunk megszervezését anyagilag is támogatta.
Mészáros Viktória, Pintér Regina és Rosta Edina 8. osztályos tanulók

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Sziklatemplom

PLAY & WIN
2012. április 12. (csütörtök)

A II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 2012. március 27-én a Rákóczi-napok keretén belül rendezte meg 'Play and Win' angol nyelvi megyei versenyét a 6. évfolyamos tanulók részére. A megmérettetésen a megye iskoláiból számos diák vett részt. A versenyre a 'Theseus and the Minotaur' című görög mitológiai könyv angol nyelvű változatából készültek fel a diákok. Az egyéni írásbeli vetélkedőn a versenyzőknek 60 perc állt rendelkezésükre az angol nyelvű vizsgalap megoldásához. A versenyfeladatok igen sokszínűek voltak, felölelték a mítosz teljes történetét. Az igaz-hamis állítások, a szódefiníciók, a keresztrejtvények, valamint a mondat-kiegészítések mind-mind próbára tették a tanulók tudását, felkészültségét.
Farkas Csenge, iskolánk 6. osztályos tanulója, első helyen végzett a Play and Win angol nyelvi megyei versenyen. Felkészítő tanára Ludvigné Jurcsek Rita néni volt. Gratulálunk Csengének a szép eredményhez.


A KÖLTÉSZET NAPJA
2012. április 11. (szerda)

„Szállj költemény, szólj költemény
mindenkihez külön-külön,
hogy élünk ám és van remény,-
van idő, csipjük csak fülön.”
(József Attila)

Versünnep alkalmával gyűltek össze kisebb és nagyobb diákok április 11-én, a költészet napján iskolánk könyvtárában.
A tanító nénik és a tanárok segítségével, hetekkel előtte megkezdődött a versválogatás, a tanulók egyéniségének megfelelő költemény kiválasztása.
Ebben a tanévben különös figyelmet fordítottunk az évfordulókra. Áprily Lajos, Gazdag Erzsi, Nemes Nagy Ágnes és Nagy Gáspár verseit ajánlottuk tanítványaink figyelmébe.
A szavalóverseny előtt rövid összeállításban megemlékeztünk József Attiláról, felidéztük egyik édesanyjához írt versét is. A nyolcadik osztály tanulói működtek közre. Schreindorfer Ferenc 3. osztályos és Gyenes Artúr 4. b osztályos tanuló pedig Csoszogi, az öreg suszter című írását jelenítette meg.
Ezt követően Gyenese Ági néni gitárkíséretével elénekeltük József Attila Kertész leszek című megzenésített versét.
Aztán valóban szálltak, szóltak a költemények.
Szakértő zsűri bírálta a versmondást. Dr. Bertáné Pintér Katalin a Magyar Katolikus Rádió nívó-díjas szerkesztő-riportere, Dr. Turi Tiborné tanár és Dr. Varga Gyuláné könyvtáros.
Előbb a csillogó szemű kisdiákokat hallgattuk, akik a lelküket is ünneplőbe öltöztették. A tavaszt köszöntötték verseikkel. Előadásukban hallgathattuk: hogyan csilingel a gyöngyvirág, mit beszél a tengelice…
A felső tagozatos diákok József Attila és a korábban már említett költők verseiből válogattak.
Kiemelkedően szép szavalatokat hallhattunk.
A költészetet, a versmondó gyerekeket  ünnepeltük.
Igazi versünnep volt.

A helyezések a következőképpen alakultak:

1-2. évfolyam:

1. Horváth Nóra (2. osztály) – Devecseri Gábor: Tavaszhívogató
2. Mák Bence (1. osztály) – Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz
3. Nánási Tímea (1. osztály) – Nemes Nagy Ágnes: Mit beszél a tengelice?
Különdíjat kapott: Szabó Kinga (2. osztály) – Böszörményi Ilona: Tavaszi köszöntő

3-4. évfolyam:

1. Farádi-Szabó Zsófi (4. a osztály) – Kányádi Sándor: Az okos kos
2. Lakatos Levente (3. osztály)
3. Várnagy Dorka (4. a osztály) – Osvát Erzsébet: Zsémbes Zsófi ébredése

5-6. évfolyam:

1. Ambrus Gergely (6. osztály) – József Attila: Kései sirató
2. Reichert Karolina (6. osztály) – József Attila: Születésnapomra
3. Nagy Laura (5. osztály) – József Attila: Mama
Különdíjat kapott: Oszlánszki Márkó (5. osztály) – József Attila: Igyunk pajtás!
Komáromi Klaudia (6. osztály) – József Attila: Szeretném, ha vadalmafa lennék
Farkas Csenge (6. osztály) – József Attila: Nem emel föl

7-8. évfolyam:

1. Bakos Orsolya (8. osztály) – Áprily Lajos: Imádkozom: legyek vidám
2. Pintér Regina (8. osztály) – József Attila: Istenem
3. Izsó Dorina (8. osztály) – József Attila: Anyám


Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Költészet

TAVASZ, KIKELET
2012. április 5. (csütörtök)

Várnai Zseni: Csodák csodája

Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.

A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld őrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, minden újra él:
fű, fa, virág, bogár és falevél.

Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rám ragyog,
a nap felé fordítnám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.

Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,
hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,
s a holnapom? Azt meg kell érni még,
Csillag mécsem ki tudja meddig él?!
de most, de most e tündöklő sugár
még rám ragyog, s ölel az illatár!

Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem
ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz:
csodák csodája: létezés! tavasz!

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Tavasz

"GYEREKEK ÉS TITKOK"
2012. április 4. (szerda)

„Köszönöm, Jézus, köszönöm, Jézus,
Köszönöm, Uram, hogy szeretsz engem!”

Hetedik osztályosaink és énekkarosaink hosszú hónapok áldozatos munkájával készültek arra, hogy a nagyhéten – hitoktatójuk, Ugrits Tamás atya vezetésével – igazi, a fiatalabb iskolatársak által is befogadható lelki táplálékot nyújtsanak át intézményünk közösségének. El nem feledhető, lelkekbe ivódó, erőt adó ajándékkal készültek ők húsvét szent ünnepére.
A Tamás atya által írt és rendezett, „Gyerekek és titkok” című színdarab a 3. századi Rómában élt gyermekszentnek, Tarzíciusznak állít méltó emléket, aki a keresztényüldözések időszakában, önként vállalt feladatával akart megfelelni Isten és embertársai szolgálatának úgy, hogy – élete árán is – megpróbálta eljuttatni az Oltáriszentséget a börtönben raboskodó, kivégzés előtt álló keresztény testvéreinek.
A hat színben, négy helyszínen zajló darab segítségével megismerhettük Tarzíciusz – nem mindig jóra csábító – barátait, nagyrészt már keresztény családját, az elfogott keresztények börtönbeli viselkedését, Jóistenbe vetett végtelen bizalmát, s természetesen a katakombák világát. Tanúi lehettünk Tarzíciusz választásainak, barátaival való viszonyának, családtagjai aggodalmainak, féltő, óvó szeretetének, ugyanakkor megértésének, elfogadásának. Megismerhettük a Tarzíciusz szűkebb, valamint a keresztények nagyobb családját már akkoriban is jellemző összetartás és összetartozás erejét. Megtanultuk, hogy az egymásért érzett felelősség elengedhetetlen útjelző egyéni életünkben éppúgy, mint az Egyház tagjaként végzett tevékenységünkben.
A Tamás atya által megálmodott karaktereket hetedik osztályosaink kitűnő érzékkel keltették életre. Az előadás életszerűségéhez nagyban hozzájárult a szereplő gyerekek által viselt korhű ruházat és a jelenetek hátterét adó forgó díszlet, melynek segítségével időről időre sikerült megjeleníteni a római utcarészletet, Tarzíciusz otthonát, Szixtusz pápa és társai börtönét, valamint a nem csupán temetkezőhelyül, hanem a keresztény szertartások színhelyéül is szolgáló katakombát.
A huszonhét szereplőt felvonultató darab két alkalommal is bemutatásra került. A délelőtt folyamán iskolánk tanulói tekintették meg a történetet, akik emlékezetében Tarzíciusz alakja és tette minden bizonnyal megmarad.
A délutáni előadásra az érdeklődő szülőket, nagyszülőket, testvéreket, rokonokat, ismerősöket, valamint az óvodai szülői közösség tagjait vártuk. A figyelmes és értő, rendkívül szép számú, az egész tornatermet megtöltő közönség ütemes tapssal jutalmazta a szereplők és az énekkar tevékenységét. Délutáni előadásunkat Spányi Antal megyés püspök atya is megtisztelte jelenlétével.
A hetedik osztályosok átélték, megélték Tarzíciusz és társai történetét. A nem kevés áldozatot és fegyelmet igénylő próbafolyamat, az előadások légköre, a közönségre tett, jól érzékelhető hatás komoly eredményre vezetett. Igazi, feladattudattal rendelkező, magabiztos és Tarzíciusz szellemiségét, örökségét is szem előtt tartó osztályközösség született, mely – a Tamás atyától kapott kis nyakbavaló emlékkeresztek birtokában – mostantól biztosan nem ismer lehetetlent, akadályt.


Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Tarzíciusz

SPORTKEDD: LÁNY FOCI
2012. április 3. (kedd)

Április 3-án rendeztük meg, ezúttal lány tanulóink számára a házi focibajnokságot. 4 fős csapatok nevezését vártuk a 4 felső tagozatos évfolyamból.
Körmérkőzések során dőltek el a helyezések. A verőfényes napsütésben nagy csatákat vívtak egymással a lányok, a szép számú nézősereg nagy örömére.
Az elsőknek járó csokit és üdítőt a 7. osztály nyerte.
A győztes csapat tagjai:

  1. Szeidel Szilvia,
  2. Frantal Barbara,
  3. Jurecska Erzsébet és
  4. Gédai Regina voltak.

A második helyezett a 8. osztály csapata lett, az 5. és a 6. osztály holtversenyben végzett a 3. helyen. Gratulálunk a résztvevők kitartásához, teljesítményéhez.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Lányfoci

TANULÓI LELKIGYAKORLAT
2012. április 2-3. (hétfő-kedd)

„Atyám,
Átadom magamat Neked,
tégy velem
tetszésed szerint.
Bármit teszel is velem,
megköszönöm,
mindenre kész vagyok,
mindent elfogadok,
csak akaratod bennem
és minden teremtményedben
beteljesüljön.
Semmi mást
nem kívánok Istenem.
Kezedbe ajánlom lelkemet,
Neked adom Istenem,
szívem egész szeretetével,
mert szeretlek,
és mert szeretetem igényli,
hogy egészen
Neked adjam át magam,
hogy végtelen bizalommal
egészen kezedbe
helyezzem életemet,
mert Te vagy az én Atyám.”

(Charles de Foucauld)

A nagyböjti szent időben, húsvét közeledtével elcsendesedésre, a lélek építésére, egymás felé fordulásra, a hitünkben és az Atya akaratában történő elmélyülésre, minél több jócselekedet elvégzésére törekszünk.
Intézményünk lelki programjába illeszkedik a lelki tükrök kiosztása, osztályfőnöki órákon történő megbeszélése, a közös készület a bűnbánati napra, melyre a már szentgyónást és szentáldozást végző osztályaink, 4-8. osztályos tanulóink kapnak meghívást az iskola kápolnájába.
Itt kerül sor arra az elmélkedésre, melynek során az osztályfőnökök, valamint a lelki vezetést végző pedagógusok beszélgetnek tanulóinkkal, akiket ily módon terelgetnek a jézusi példa követése felé. A gyermekek számára készült, „Lélekvezető” című gondolatgyűjtemény segítségével szó esik itt – többek között – a „csend-böjt” fontosságáról, a „lélekhangok” felismeréséről és a szeretet „modern” megjelenési formáiról.
Tanulóink a kápolnai készülettel párhuzamosan kapnak lehetőséget húsvéti szentgyónásuk elvégzésére. Ugrits Tamás püspöki biztos atya mellett Tallér Krisztián, Tóth Tamás és Tornyai Gábor plébános atya is nagy türelemmel, figyelemmel, nyitott szívvel várja a gyermekeket a kápolnához közeli, barátságosan, komoly lelki beszélgetésekhez is alkalmasan berendezett osztálytermekben.
A gyóntató atyák áldozatvállalásáért, nevelő, léleképítő munkánkat segítő szolgálatáért hálával és köszönettel tartozunk.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Lelkigyakorlat

KÉPES MESÉK
2012. április 2. (hétfő)

A 2. osztályosok rajzórán a fantáziájukat megmozgatva egyedi történeteket alkothattak a nyiladozó természet kedves virágairól.
Ízelítőül bemutatunk néhányat a legjobban sikerült munkákból.

A békét hozó gomba

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy virágkirályfi, aki találkozott egy virághercegnővel. Első pillantásra beleszeretett. Nemsokára lakodalmat tartottak. Mindenkit meghívtak a mennyegzőre, kivéve a szarvasbogarak népét. A lakodalom közepe táján a szarvasbogarak királya éppen a mennyegzői rét előtt sétált és meglátta az ünneplő sereget. Nagyon dühös lett. Odament a rét közepére, és veszekedni kezdett. Egy idős és sokat tapasztalt gomba úr  kibékítette őket. A két nép meg is szerette egymást. Boldogan éltek, még meg nem haltak.
 /Farkas Zsófia 2.a/


Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Mesék

A BEIRATKOZÁS IDŐPONTJA
2012. április 2-3. (hétfő-kedd)

„A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.” (Goethe).

A Szent Imre Általános Iskolában az alábbi nevelési-oktatási programmal várjuk a leendő elsősöket:

- Iskolaotthonos oktatási forma az alsó tagozaton, az osztályt két tanító néni neveli, tanítja (egymást váltva) 8 órától 16 óráig.
- Emelt óraszámban tanítjuk a magyar és matematika tantárgyakat.
- Csoportbontásban kerül sor a magyar és matematika tantárgyakhoz kapcsolódó készségek fejlesztésére és a tehetséggondozásra.
- A matematika irányultságú csoport számára sakk-informatika, a magyar irányultságú csoport számára színjáték-drámajáték készségfejlesztő foglalkozásokat tartunk csoportbontásban, heti 1-1 órában.
- Mindkét csoport számára (A / B heti bontásban) furulya-ének és mozgáskoordináció-tánc foglalkozásokat tartunk csoportbontásban heti 1-1 órában.
- Az angol nyelvet a harmadik évfolyamtól oktatjuk.
- Egyéni és közösségi erkölcsi nevelésünket a katolikus értékrend alapján végezzük.

2012. április 2-án és 3-án (hétfőn és kedden) 8-18 óra között szeretettel várjuk a szülőket és a gyermekeket a beiratkozásra.

"GYEREKEK ÉS TITKOK"
2012. március 30. (péntek)

Intézményünk püspöki biztosa, Ugrits Tamás atya, az előző tanév nagyböjtjében előadott, „Az Isten iskolája” című színdarab sikerét, annak gyermeki lélekre ható, építő erejét látva, jelen tanévünkben is színpadra állít egy Szent Tarzíciuszról, a ministránsok védőszentjéről szóló történetet „Gyerekek és titkok” címmel.
Tarzíciusz a keresztényüldözésektől hangos, 3. századi Rómában élt, s gyakran meglátogatta börtönbe vetett hittársait. Egy napon arra vállalkozott, hogy halálra ítélt keresztény társainak eljuttatja az Oltáriszentséget, melyet azonban az őt megállító és játékra kényszerítő iskolás társai megtaláltak nála és annak átadására akarták kényszeríteni. Amikor ellenkezett, annyira megverték, hogy – igazi vértanúként – meghalt.
Tamás atya a darabot maga írta, rendezi, s abban – a 7. osztályosokkal együtt szereplőként is feltűnik, Hermász papot alakítja.
A kezdeti olvasópróbákat, a szövegtanulást, az utóbbi hetekben sok izgalmat rejtő, valódi színpadi próbák váltották fel, melyeken a szereplők egyre ügyesebben, lelkesebben vesznek részt. Egyre komolyabban, egyre nagyobb átéléssel igyekeznek közvetíteni, átadni a darab mondanivalóját, s egyre inkább azonosulnak Tarzíciusz, Rúfusz, Aquilász, Olimpia, vagy éppen Szixtusz pápa gondolataival.
Lázas munkával, pedagógusok és gyerekek összefogásával készülnek közben a darab – különlegesnek ígérkező, a színpadképek váltogatását is lehetővé tevő – díszletei is, melyek a római utcák szökőkútjaitól, Tarzíciusz otthonán át, a katakombákig repítik majd a nézők képzeletét.
A színdarabhoz szükséges kellékek mellett gondot fordítottunk 7. osztályosaink korhű ruházatára is. A korabeli viseletet hűen tükröző jelmezek kivitelezését Nagy Zoltánnénak, a 7. osztályos Nagy Ramóna édesanyjának köszönhetjük, aki fáradságot nem ismerő, áldozatos munkával készítette el a 27 szereplő teljes öltözetét.

A darab előadására 2012. április 4-én (szerdán), két alkalommal kerül sor:

    • 12.00 órakor tanulóink tekintik meg iskolánk nagyböjti lelki programjának részeként, útravalóul a húsvéti ünnepekre;
    • 16.30 órakor az érdeklődő szülőket, nagyszülőket, testvéreket, rokonokat, ismerősöket várjuk iskolánk tornatermébe.

    Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Próbák

"NÉGY ÉLTETŐ ELEM": A TŰZ
2012. március 30. (péntek)

Mentovics Éva: A tűz

„Lehet barát vagy ellenség,
attól függ, hogy hol lakik…
etetheted száraz gallyal:
azt hiszed, hogy jóllakik?

Óriási az étvágya,
felfal minden éghetőt.
Elszabadul, s megmar mindent:
bútort, függönyt, háztetőt.

Ha erejét óvatlanul,
kajláskodva használod,
percek alatt világgá fut,
s hatalmas lesz a károd.

De lehet a barátod is:
megfőzheti ételed,
s hogyha fázol, lehelete
melengeti testedet.”

A „Négy éltető elem” című rendezvénysorozatunk keretében ezúttal a tűz elemről, annak nélkülözhetetlen, ugyanakkor komoly veszélyeket hordozó tulajdonságairól emlékeztünk meg 3. osztályosaink segítségével, akik – műsoruk mellett – figyelemfelkeltő, látványos, az ő munkájukat is igénylő dekorációval tették hangulatosabbá aulánkat. A tűz jó tulajdonságaira emlékeztető vidám „lángarcocskák” és a veszélyekre figyelmünket felhívó „görbülő szájú arcok” mellett egy rendkívül sok, hasznos információt tartalmazó paravánnal is megörvendeztették közösségünket, mely a tűz tulajdonságai mellett a tűzoltóság feladatait, segélyhívószámát is felvonultatja.
A 3. osztályosok műsoruk kezdetén görög istenek jelmezét, s az elmaradhatatlan, ezúttal borostyánból készült „olajkoszorút” magukra öltve mesélték el, hogyan is ajándékozta meg Prométheusz az embereket a tűzzel. Hallhattuk Zeusz dörgedelmeit, s átélhettük a sziklához láncolt Prométheusz saskeselyűtől elszenvedett gyötrelmeit, melyeket csak a hős Héraklész szabadulást hozó megjelenése enyhített.
A görög mitológia világában tett utazást követően a kis szereplőktől megtudtuk, hogy nagyon hosszú idő telt el, míg az ember megtanulta a tűz használatát, és még több idő, míg megtanult mesterségesen tüzet gyújtani. Végül megbarátkozott a tűzzel, sőt életének nélkülözhetetlen társa lett. Ma is a tűz által nyerjük az előállított energia legnagyobb részét, hiszen a hőerőművekben szenet, kőolajat, földgázt és alternatív energiahordozókat égetnek el, a hőenergiát pedig elektromos áram előállítására használják fel. Sohasem szabad azonban megfeledkeznünk a tűz ártó hatásáról, hiszen ha elővigyázatlanok vagyunk, egyik legádázabb ellenségünk lehet.
A műsor zárásaként elhangzó kánonba sokan önkéntelenül is bekapcsolódtak, s a szereplőkkel együtt énekelték: „Ég a város, ég a ház is…”
A dallal, furulya- és fuvolajátékkal élővé varázsolt megemlékezésen első és második osztályosaink komoly tapasztalatokkal vettek részt, hiszen egy nappal korábban a „lánglovagok” laktanyájában jártak, ahol a tűzoltó bácsikat éles helyzetben, tűzesethez vonulás közben is láthatták.
A szereplő gyerekek felkészítését, az ötletes, sok élményt adó előadás létrejöttét Máthéné Polczer Ágota és Susánszkiné Makár Andrea tanító néniknek köszönhetjük. Az általuk összeállított műsor mottójával biztosan sokáig emlékezni fogunk mindarra, amit nekünk tanítottak:

A tűznek az a természete, hogy nem fogy, akárhány új lángot gyújtanak meg rajta.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Tűz

FIATAL TŰZOLTÓK
2012. március 29. (csütörtök)

2012. március 29-én két csoportban látogattak el első és második osztályosaink a székesfehérvári Tűzoltóságra. Ez a kirándulás szorosan kapcsolódott az iskolánkban zajló „Négy éltető elem” című rendezvénysorozathoz.
A Tűzoltóparancsnokságon elsőként a Tűzoltómúzeumot tekintették meg. A kiállítás időrendi sorrendben mutatja be a városi tűzvédelem fejlődésének történetét. Külön figyelmet fordít a legnagyobb, az 1843. szeptember 5. és 11. között városrészeket elpusztító tűzesetre. A tűzoltószerek, eszközök bemutatásán túl, levéltári és múzeumi dokumentumokkal ismerteti a tűzvédelem és tűzrendészet, majd az önkéntes, utóbb a hivatásos tűzoltóság működését. A kiállítás látványos része a XIX. század közepét idéző enteriőr, amely a tűzoltók áldozatos munkáját szemlélteti. A múzeum legszebb darabjai közé tartozik a Szent Flórián zászló a múlt század 70-es éveiből, valamint a tűzoltók védőszentjének szobra. A kiállításon láthatók az egykori tűzoltó egyenruhák, díszsisakok, emlékérmek.
Ezt követően a különböző tűzoltóautókat nézték meg a gyerekek, akik legnagyobb örömére két tűzoltó a riasztáskor történő lecsúszást is bemutatta. Végül mindenki kipróbálhatta, milyen is egy tűzoltóautóban ülni, megfigyelhette annak berendezéseit és felpróbálhatta a tűzoltók sisakját is.
Az élményekben gazdag kirándulásért ezúton is köszönetet mondunk a Székesfehérvári Hivatásos Tűzoltóságnak.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Tűzoltók

HÚSVÉTI KÉZMŰVESMŰHELY
2012. március 28. (szerda)

A húsvéti ünnepkör jegyében vártuk kézműves foglalkozásra felső tagozatos tanulóinkat, valamint kollégáinkat, akik – a közös munkára kitűnően alkalmas kézműves terem adottságait felhasználva – pillanatok alatt munkába lendültek.
Készült itt nyuszi vöröshagymából zseníliafülekkel, csibe harmonikahajtással golyózó szemekkel, de lehetőség nyílt különleges húsvéti üdvözlőlap és nyuszitojásnak való ajándékcsomag készítésére is. A csomagocskákat hungarocellen szúrt tavaszi pillangókkal díszítettük, a képeslapok dísze pedig a színes papírból fűzött tojás és a masni lett.
Jó volt látni, amint pedagógus és diák elmélyülten, jókedvűen dolgozott és beszélgetett – együtt.
A közös foglalkozás ötletét, valamint a kitartó, segítő jelenlétet Máthéné Polczer Ágota és Schreinerné Rodler Katalin tanító néniknek köszönhetjük, akik „új tudományuk” bemutatásával, alkalmazásával egyben továbbképzésen szerzett tapasztalataikat adták át a jelenlévő kollégáknak.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Kézműves

TÁRNOK: EGYHÁZMEGYEI FUTBALLTORNA
2012. március 28. (szerda)

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Tárnok 7-8.

NYÍLT ÓRÁK: FELSŐ TAGOZAT
2012. március 28. (szerda)

Az intézményünk felső tagozatának munkájába bepillantást engedő nyílt tanítási órákra március 28-án, az első és második órában vártuk az érdeklődő szülőket, hozzátartozókat. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink közvetlen környezetének tagjai is tájékozódhassanak a gyermekek iskolai életéről, s tehessék ezt éppen azon a helyen, ahol növendékeink hétköznapjaik legnagyobb részét, sőt olykor ünnepnapjaikat is töltik.
A nyílt órákat – tapasztalataink szerint – tanulóink is kedvelik, örülnek hozzátartozóik jelenlétének, annak, hogy családtagjaik figyelemmel, érdeklődéssel fordulnak az ő munkájuk, iskolai tevékenységük felé. Ők is érzik, hogy az iskola szülői házzal folytatott rendszeres kommunikációja, a folyamatos szülői támogatás milyen komoly mértékben segíti fejlődésüket. Kellő vidámsággal és huncutsággal szemlélik az újra iskolapadban ülő szüleiket, nagyszüleiket, és elégedetten figyelik, amint az órát tartó tanár néni, tanár bácsi őket is bevonja a játékos, óra végi ismétlésbe.
Bemutató óráinkon törekszünk arra, hogy látogatóink megismerjék alkalmazott módszereinket. Gondot fordítunk arra, hogy – munkáltató eljárások előtérbe helyezésével – tanulóinknak minél teljesebb bemutatkozási lehetőséget adjunk, s lehetővé tegyük, hogy jelenlévő hozzátartozóik előtt minél többet megmutathassanak önmagukból, tudásukból, elért eredményeikből.
A nap folyamán szinte valamennyi tantárgy sajátosságaiba, tanításuk-tanulásuk módszereibe bepillantást nyerhettek az érdeklődők. Részt vehettek magyar- és történelemórákon, de láthattak matematika-, angol- és földrajzórát, sőt igazgató úr által tartott etikaórát is.
Az órák utáni szünetekben lehetőséget biztosítottunk a szaktanárokkal való találkozásra, eszmecserére.
Nagy örömmel fogadtuk, hogy a felkínált lehetőséggel sokan, az eddigieknél jóval többen éltek, tanulóink és pedagógusaink tevékenysége iránt szép számmal érdeklődtek.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Nyílt órák

RÁKÓCZI-KUPA
2012. március 27. (kedd)

2012. március 27-én került sor a meghívásos Rákóczi–kupa kispályás labdarúgó tornára, melyen iskolánk focistái mellett a helyszínt adó II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, a Munkácsy Mihály Általános Iskola, valamint a Széna Téri Általános Iskola tanulói mérkőztek meg egymással.
A lebonyolítás körmérkőzések formájában történt, a hat meccsen minden csapat valamennyi jelenlévő ellen játszott.
A „szentimrés” csapat két döntetlent és egy vereséget követően, a 3. helyen végzett. A meccsek rendkívül szoros eredményeket hoztak, a négy iskola csapatai egyformán erősnek bizonyultak.
A bronzérmekkel hazatérő csapat tagjai: Agg Barnabás, Berta Bence, Füleki Zsombor, Horváth Csaba, Kovács Balázs, Kuti Patrik, Reichert Gergely, Szőke András és Tóth Loránd voltak. A megmérettetésre Borsányi Katalin tanárnő edzette őket.
Teljesítményükhöz, kitartásukhoz szeretettel gratulálunk.

NYÍLT ÓRÁK: ALSÓ TAGOZAT
2012. március 27. (kedd)

 

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Nyílt órák

MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA VERSENY
Ráckeve, 2012. március 26. (hétfő)

2012. március 26-án került megrendezésre az egyházmegyei informatika és matematikaverseny a ráckevei Szent Imre Katolikus Általános Iskolában, nyolc intézmény tanulóinak részvételével.
A versenyzők 3.-tól 8. osztályig mérték össze tudásukat matematikából, és két korcsoportban informatikából.
A feladatok inkább logikai jellegűek voltak, de volt közöttük számolást igénylő is.
Iskolánkat a matematikaversenyen 6 tanuló képviselte: Lakatos Levente a 3., Simon G. Dáriusz a 4. a, Sebestyén Richárd az 5., Szente Gréta a 6., Agg Barnabás a 7. és Szőke András a 8. osztályból. Az informatika versenyen Bogdán Rodrigó 6. és Dobovics Máté 8. osztályos tanuló vett részt.
Tanulóink eredményesen képviselték iskolánkat, hiszen 4 második helyezéssel gazdagodva tértek haza Ráckevéről, ahová Dr. Kovácsné Szegfü Szilvia tanárnő kísérte el őket.
Az „ezüstérmek” boldog tulajdonosai:

  1. Lakatos Levente – 3. osztály (matematika),
  2. Sebestyén Richárd – 5. osztály (matematika),
  3. Szente Gréta – 7. osztály (matematika),
  4. Dobovics Máté – 8. osztály (informatika).

 

Az oklevél mellett tanulóink tárgyjutalomban is részesültek.
A gyerekeket a megmérettetésre Csák Lajos igazgató úr, valamint Bajzek Zsoltné, Dr. Kovácsné Szegfü Szilvia, Gyenese Ágnes és Máthéné Polczer Ágota tanárnő készítette fel.
Tanulóink és felkészítőik eredményes munkájához szeretettel gratulálunk.

 

GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY
2012. március 26. (hétfő)

„A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.” E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége.” Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. Íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddőnek mondták, mert Istennél semmi sem lehetetlen.” Mária így válaszolt: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” Erre az angyal eltávozott.” (Lk 1,26-36)

Ebben az esztendőben március 26-án ünnepeltük Gyümölcsoltó Boldogasszony napját, minthogy a liturgikus naptár szerint 25-én tartandó ünnep nagyböjt ötödik vasárnapjára esett volna.
Jézusnak Mária méhében történt fogantatását ünnepeljük e napon, amikor is kilenc hónappal Jézus születése előtt, Gábor angyal hírül vitte Szűz Máriának a megtestesülés örömhírét, a Megváltó születését.
Urunk születése hírüladásának ünnepén közös iskolai szentmisén vettünk részt, melyen Tamás atya szentbeszédéből megtudhattuk, hogy a felső tagozatos lányoknál talán nem sokkal idősebb Mária az Úr angyalával történt találkozást követően szelíden és alázattal, az Úr akaratát elfogadva, örömmel hordozta gyermekét a szíve alatt. „Akit szeretünk, mi is mindig a szívünkben hordozzuk” – mondta Tamás atya. Szüleink, testvéreink, osztálytársaink, tanáraink azért vannak a szívünkben, mert szinte egyek vagyunk velük. Egyek örömökben, egyek bánatban, nehézségben. Elfogadjuk őket, eggyé válunk velük, ahogyan Mária eggyé vált Istennel és – Jézus Krisztuson keresztül – az emberrel.
Az ünnep üzenete számunkra is az örömhír kell, hogy legyen. Az örömhír, mely szerint jó, hogy mindannyian a szívünkben hordozhatjuk Istent és nem csak kívülről beszélgethetünk vele.
Tamás atya öröme valamennyiünk számára öröm. Elmondta ugyanis, hogy úgy látja, az általa tanított felső tagozatos növendékek közül többen elkezdték szívükben hordozni, akit szeretnek, hiszen már szívükből fakad az imádság, örömmel, önként teszik, s amikor jót kell cselekedni, az már szívükből ered, örömet okoz nekik. Ők ezzel tesznek tanúságot szeretetükről, s így adják át Jézus szeretetét a világnak.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Gyümölcsoltó

LENGYEL VERSMONDÓ VERSENY
2012. március 25. (vasárnap)


SIMONYI ZSIGMOND HELYESÍRÁSI VERSENY
2012. március 7. (szerda)

Iskolánk 6. osztályos tanulói közül – előzetes eredményeik révén – hárman indulhattak a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási versenyen.
A verseny első, iskolai fordulója március 7-én, 14 órai kezdettel került megrendezésre. A gyerekeknek egy 60 pontos feladatsorral, majd egy 40 pontos tollbamondással kellett megbirkózniuk.
A megyéből 100-nál is több hatodikos mérte össze tudását. A Szent Imre Általános Iskola kis „helyesíró mesterei” kiemelkedően teljesítettek. A Fejér megyében elért legmagasabb pontszám 97,5 pont volt. Ettől mindössze 1,5 ponttal maradt el Farkas Csenge, aki 96 ponttal zárta a fordulót. Nánási Eszter 95 pontot, Szente Gréta pedig 94-et ért el. Ezzel magasan az élmezőnyben végeztek. Farkas Csenge és Nánási Eszter a megyei döntőbe is továbbjutott, ami nagy sikernek számít.
A versenyre tanulóinkat Kovácsné Koleszár Ildikó tanárnő készítette fel.

NYÍLT ÓRÁK SZÜLŐKNEK
2012. március 27-28. (kedd-szerda, 1-2. óra)

Iskolánk minden tanévben két alkalommal nyitja meg az osztálytermek ajtajait az érdeklődő szülők előtt. Tavaszi nyílt óráink beosztását a táblázatra kattintva - nagyítva is - megtekinthetik.
Ezúton is szeretettel hívjuk és várjuk a szülőket a nyílt órákra.


VADON ÉLŐ ÁLLATOK, VONULÓ MADARAK
2012. március 23. (péntek)

A „négy éltető elem” rendezvénysorozat keretében tartott előadást iskolánkban Pápai István úr, akit sok tanulónk már régi ismerősként köszöntött, hisz Dégről érkezett hozzánk, ahol többen is találkozhattak vele – erdei iskola vagy nyári tábor alkalmával –, amikor is erdőn-mezőn át kalauzolta a természet szépségeivel ismerkedő nebulóinkat.
Igazgató úr rövid köszöntője után István bácsi, aki vadőrként dolgozik, vadászkalapban, kürtszóval kezdte meg előadását.
Könyvtárunk Smart tábláján szebbnél szebb természetfotókat láttunk az őzekről, a gímszarvasról, a dámvadról, a vaddisznóról, a rókáról és a mezei nyúlról.
Az őz különösen felkeltette a gyerekek érdeklődését. Megtudhattuk, hogy hatalmas orrnyílásában rengeteg szaglóideg segíti a tájékozódásban, melyet éles látása egészít ki. A hímek háromtüskéjű agancsuknak, melyet minden év novemberében dobnak le és tavaszra növesztenek újra, az egymással való küzdelemben veszik hasznát a párválasztás időszakában. A közhiedelemmel ellentétben a tüskék számának nincs köze az állat életkorához, nem úgy az agancs méretének. Lakatos Gergő és Mózessy Marci – alkalmi őzbakként – össze is akaszthatták a szarvasokénál jóval kisebb agancsokat.
Felmerült a kérdés, vajon hátulról miért látunk az őzeken egy fehér foltot? Bizony senki nem tudta a választ, mely szerint a fehér, tenyérnyi szőrzet „hátsó lámpaként” mutatja a társaknak a menekülési irányt. Kiderült, hogy egy őz általában 10 évig él, mely emberi életben 70-80 esztendőnek felel meg.
A vaddisznók dagonyázásának okát többen is tudták tanulóink közül: a szőrzetre így felvitt és megszáradt „iszappakolás” megfojtja az élősködőket. A vastag sárrétegtől aztán az állatok fatörzsekhez dörgölőzve szabadulnak meg, és ez a művelet tájékoztatja a vadászokat az állatok méretéről, melyet könnyedén megállapíthatnak a tisztálkodáshoz használt fatörzsről. A vaddisznó fegyvere a szájában lévő agyarpár, mellyel csak a hímek rendelkeznek. Ez a nőstényekért való küzdelem fegyvere. A „lányok” testméretük alapján döntik el a rangsort a kondában, agyaruk ugyan nincs, de tekintélyes szemfoguk is szolgálhat veszélyes fegyverként. Nem céljuk az emberrel való harc, akkor is csak elijesztésre törekszenek, ha malacaik veszélyben vannak. A vaddisznó finom húsát kizárólag sütve, főzve szabad fogyasztani, mert a magas hő hatására pusztulnak csak el az embert is megbetegítő kórokozók.
A képernyőn igazán impozáns állat váltotta a sárban sütkérező disznókondát. Egy 250 – 300 kg súlyú szarvasbika, melynek agancsa eléri a 6-8 kg-ot. Hogy hogyan lehet ilyen terebélyes, szerteágazó fejdísszel közlekedni egy sűrű erdőben? Hátrahajtott fejjel, testre simuló agancsokkal. A szarvas átlagéletkora is felmerült kérdésként. Nagyobb testű állat lévén hosszabb, mint az őzé, 15 év is lehet. A szarvasbikák szeptemberben, a szarvasbőgés idején csapnak össze agancsukkal, hogy harcukkal kivívják a szarvastehenek csodálatát, akik ezután a győztessel „állnak szóba”. A dámszarvas vagy dámvad erdős területek vadja, de sokkal ritkábban fordul elő, mint a másik két szarvasfajta. Fő ismertetőjele a jávorszarvaséhoz hasonló agancsa, melynek felső része leginkább az emberi tenyérre emlékeztet.
A szarvasok és vaddisznók után sajnos kevés idő maradt az órából a Magyarország legnagyobb ragadozójával, a rókával való ismerkedésre. Kedvelt zsákmánya a mezei nyúl, mely babasírásra hasonlító hangot ad, mikor áldozatul esik. Ezt a hangot hallva a róka megpróbálja elvenni a nyulat attól az állattól, amelyik elejtette. István bácsi egy síp segítségével bemutatta, hogy a vadászok ezzel a hanggal hogyan keltik fel a róka érdeklődését a zsákmány iránt. A róka azonban éles hallású és nagyon tanulékony állat. Óvatosnak és ügyesnek kell lennie annak, aki lépre akarja csalni.
Az előadás alatt őzkoponya, őzagancs, vaddisznóagyar járt kézről kézre. Egyre-másra hangzottak fel a gyerekek kérdései, érdekes, erdei állatokkal kapcsolatos történetei.
Az erdő vadjai után a madárgyűrűzőként dolgozó Mocsár Zoltán úr várta tanulóinkat, hogy a madarakról és a madarak vonulásáról tartson előadást, szintén vetítéssel szemléltetve a sok ismeretanyagot és érdekességet. Először a lelkes hallgatóság bevonásával állapítottuk meg, hogy mitől madár a madár, mi az a valami, amivel minden madár rendelkezik. A sokféle válasz közül a toll a helyes. A kacsacsőrű emlősnek van csőre, de nem madár, a kivi madárnak nincs szárnya, a pingvin pedig nem tud repülni, mégis valamennyien madarak. A világ 10.000 madárfajából mintegy 400 faj fordul meg Magyarországon. Megtudtuk, hogy vannak vonuló és állandó madaraink. Ez utóbbi csoportba csak négy faj tartozik: a széncinke, a kékcinke, a házi veréb és a mezei veréb. Leggyakoribb vonuló madaraink a gólya, a fecske és a gyurgyalag. Állandónak érezzük a varjú, az egerészölyv és a meggyvágó jelenlétét, pedig nem az. Ezek a madarak nem repülnek olyan hosszú útra, vonulásuk nem olyan látványos. A tőlünk északabbra élők telelnek nálunk, a mi madaraink pedig délebbre húzódnak a kontinensen. Sok tanulónkban merült fel a kérdés ezzel kapcsolatban: ezek a fajok miért vándorolnak, ha csak átadják helyüket északabbról származó fajtársaiknak? Zoltán bácsi magyarázatára igazán nem is gondoltunk volna: minél északabbra él a madár, annál nagyobb testű. Az erősebb madarak délebbre űzik fajtársaikat arról a területről, ahová ők a gazdagabb táplálékforrás reményében települnek egy időre.
Bár a feketerigó vonuló madár, mégis sok gyerek felismerte a képét, mert gyakran látja lakóhelyén még télen is. Ez úgy lehetséges, hogy a városlakó rigók maradnak, az erdei rigók pedig melegebb éghajlatra költöznek a tél beköszönte előtt.
Miért vállalják a madarak a több ezer kilométeres, nagyon fárasztó és veszélyekkel teli repülést? A költözés mozgatórugója bizony az élelem. És miért jönnek vissza minden évben? Afrikában az ott telelő madarak megérkezésekor köszönt be az esős évszak, táplálékban gazdaggá válik a zöldellő vidék. Mikor nálunk fordul jobbra az idő, ott akkor kezdődik a szárazság időszaka, így a madarak visszaindulnak.
Honnan tudják a madarak, hogy hová kell télre elrepülni és hová kell visszatérni? Erre a kérdésre is választ kaptunk. A vándorlás a jégkorszakkal kezdődött. Ahogy a jég terjeszkedett a szárazföld belseje felé, úgy költöztek délebbre, melegebb vidékre a madarak, egészen Afrikáig. Majd a hóhatár visszahúzódását követve tértek vissza eredeti élőhelyükre. Főként genetikusan kódolt az útirány és csak kis mértékben tanult. Emiatt annak kényszerű változásához nehezen alkalmazkodnak.
Zoltán bácsinak már volt szerencséje 100-200 ezres seregélyraj repülését is látni, de a vonuló fecskék csapata milliós nagyságrendű is lehetett.
Európából a madarak délre vándorlásának három fő iránya van. Gibraltár, Szicília és a Boszporusz. A legrövidebb utat választó madarak 2 hét alatt érik el céljukat, ehhez azonban vállalják a pihenés és élelem nélküli utat a Földközi-tenger felett, majd elérve Afrika partjait, következik a szintén táplálékszegény sivatag.
Az értékes információkkal teli órát követően érdeklődő tanulóink még megismerhették a madárgyűrűzés eszközeit, Zoltán bácsi munkáját.
Köszönjük mindkét előadónknak a rendkívül tartalmas, gyermek és felnőtt számára egyaránt sok újdonsággal szolgáló előadást.

 

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Vadon

A VÍZ VILÁGNAPJÁN
2012. március 22. (csütörtök)

„Vándor, ki szomjadat oltod forrásom vizével
vigyázz reám!
Én hűsítem arcodat forró nyári napsütésben,
én frissítem fáradt testedet vándorútjaid után.
Csobogásom nyugtatja zaklatott lelkedet,
habjaim tánca bűvöli tekintetedet.
Poros gúnyádat tisztítom,
egészséged őrzöm.
Szépítelek, gyógyítalak,
üdítelek, vidítalak.”

Lehoczky János: A vizek fohásza (részlet)

Idei tanévünk jelentős tavaszi projektje a „Négy éltető elem” című rendezvénysorozat, melynek keretei között a Föld és hazánk, Magyarország élővilágával kapcsolatos előadásokra, természetjárásra, környezetvédelmi vetélkedőre, valamint kézműves és irodalmi alkotói pályázaton való részvételre invitáljuk növendékeinket.
Megemlékezés-sorozatunk víz világnapi összejövetelünkkel kezdődött, melyet hetente újabb, a tüzet és a levegőt is bemutató találkozók követnek, egészen a Föld napjáig. A hetek témájának megfelelően alakul majd első emeleti aulánk dekorációja is.
A 7. osztályosok (Boda Gréta, Komáromi Gergely, Nagy Ramóna, Reichert Gergely, Zsombok Eszter) műsora előtt Csák Lajos igazgató úr emlékeztette iskolánk vízcseppek valóságos zuhataga alatt összegyűlt közösségét arra, hogy az ókorban úgy tartották: a világot négy őselem, a föld, a tűz, a víz és a levegő építi fel. Ma az elemek ismeretében is tudjuk: nem lehetséges földi élet ezen éltető elemek jelenléte nélkül.
Ezért tartjuk fontosnak, hogy valamennyi tanulónk ismerje az életünket és a jövő nemzedékek életét meghatározó elemeket fenyegető veszélyeket, legyen képük a vizek, a levegő és a talaj szennyezéséről, a tűz, vagyis a meleget adó energiaforrások kimerüléséről, bolygónk minden téren való túlhasználásáról.
A Tóth Béláné tanárnő által felkészített gyerekek előadásában szó esett arról, hogy az 1992. évi, Rio de Janeiroban tartott környezetvédelmi konferencián született meg az elhatározás arra, hogy március 22-ét az ENSZ a víz világnapjává nyilvánítsa. A vízhiányra, annak következményeire figyelmünket felhívó érdekességeket is hallhattunk. Többek között kiderült, hogy az éltető, tiszta vizet nélkülözni kénytelen emberek száma 2025-re 3 milliárdra nőhet, s hogy az ivóvíz előállításának egyik módja a sótalanítás lehet.
A Nagy Ramóna és Zsombok Eszter által előadott, „A vizek fohásza” című vers ismét felhívta figyelmünket arra, hogy minden csepp vizünk kincset ér, a Föld édesvízkészletének megőrzése számunkra és utódaink számára is nélkülözhetetlen:

„Tükör vagyok, arcod vagyok.
Hullám és híd, part és a víz.
Erő és báj, folyó és táj,
úszás és merülés,
áldás és könyörgés,
értened kell!
Víz vagyok.
Őrizned kell!”

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Víz

RÖGBI VÁLOGATÁS
2012. március 21. (szerda)

2012. március 21-én délelőtt a rögbi népszerűsítésére került sor iskolánkban. Gyolcsos Ferenc, a Fehérvári Rugby Club képviseletében, iskolai testnevelésóra keretében ismertette meg tanulóinkkal ezt a – kevésbé ismert – sportágat. Először annak kialakulásáról mesélt a gyerekeknek, majd egy egyszerű, de nagyon élvezetes, két csapatot igénylő játékot tanított nekik. Ennek lényege: mindenkinek a derekán szalag lóg, passzolni kell a labdát. Az ellenfél feladata, hogy a labdás játékosról letépje a szalagot. Ha ez megtörténik, a labdát el kell dobni egy játékostársnak, aki beviszi azt a célba. Ez esetben a cél a labda falhoz érintése volt.
A gyerekek hamar megértették a feladatot és nagyon ügyesen játszottak a szokatlan formájú labdával. Észre sem vették, hogy rengeteget futottak az órán, hiszen ez a sportág komolyan igénybe veszi a fizikumot.
Az óra végén az érdeklődő tanulók megismerhették az edzés időpontját, helyszínét, valamint az odajutás módját.
Iskolánkból már korábban is kerültek ki rögbi játékosok, akik most már idősebb korosztályokban űzik – eredményesen – ezt a sportot.
Mindig szívesen biztosítunk helyet hasonló iskolai bemutatóknak, hiszen elősegítik a gyerekek rendszeres testmozgásra nevelését és segítik a fehérvári sportklubok utánpótlás-nevelését is.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Rögbi

BÓBITA 11.
2012. március 21. (szerda)

A nagycsoportos óvodásaink iskolai beilleszkedését segítő, egész tanéven át zajló előkészítő foglalkozás-sorozatunk utolsó állomásához érkezett.
Ez alkalommal valamennyi óvodásunk egy csoportban, immár igazi osztályként találkozott, dolgozott a tanító nénikkel. Interaktív táblánkról újra feléjük integetett a foglalkozás-sorozat főszereplője, Oszkár tigris, aki elmaradhatatlan társát, Piri egeret is maga mellett tudva elevenítette fel a kis „iskolás palántáknak”, milyen kalandokban is volt részük együtt, a tanév folyamán.
Ezt követően a tanító nénikkel közös ajándékkészítésre került sor. A gyerekek – a nevüket „iskolás” betűkkel tartalmazó – emlékkönyvjelzőt kaptak Magdi és Viki nénitől, melyen maguk színezhették ki Oszkár és Piri vidám figuráját.
A „komoly” munkát már boldog könyvjelző-tulajdonosokként kezdték meg az ovisok. A Hamupipőke meséjét feldolgozó feladatsort a gyerekek által – játékosságuk okán – nagyon kedvelt imitációs gyakorlatok tették könnyedebbé, változatosabbá. Hamupipőkével együtt nyújtóztak jó magasra, hogy a partvissal a pókhálókat is elérjék, majd port töröltek, felsöpörtek, mosogattak, tésztát dagasztottak, amit végül sodrófával ki is nyújtottak.
A foglalkoztató füzet játékos feladataiban is szépen haladtak. Kakaós csigát sütöttek csigavonalakkal, borsó és búzaszemek közül – galambokká változva – színezéssel lencsét válogattak, szanaszét heverő cipők között – a királyfi megsegítésére – üvegcipellőt kutattak, végül pedig báli ruhás lányokat karikáztak, s természetesen boldogan éltek, amíg meg nem haltak…
Iskolás-jelöltjeink a már valóságos, 45 perces „tanóra” végén – kedves gesztusként – saját készítésű alkotásaikkal köszönték meg a tanító néniknek, hogy egyre komolyodó, mégis mindig játékos, sok-sok élménnyel gazdagító módon kísérték őket az egész tanév folyamán, az iskolába vezető úton.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Bóbita 11.

VÁROSI FLOORBALL KUPA
2012. március 20. (kedd)

A városból 4 csapat vett részt floorball diákolimpián a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában. A házigazdák mellett, a Tolnai úti Általános Iskola, a Munkácsy Mihály Általános Iskola és a mi iskolánk.
A versenyt körmérkőzés formájában rendezték meg. Először a Tolnaival játszottunk és megnyertük a mérkőzést, majd a Munkácsyval döntetlent értünk el. Következett a Vörösmarty, akiket nagy csatában vertünk meg, így 2 győzelemmel és 1 döntetlennel megnyertük a diákolimpiát.
A győztes csapat tagjai: Várnagy Dorka, Nagy Anna, Erdős Vivien, Zsoldos Eszter és Varga Eszter 4. osztályos tanulók. Edző: Borsányi Katalin tanárnő. A sikerhez gratulálunk!

1848. MÁRCIUS 15.
2012. március 14. (szerda)

„Kemény szél fúj, lángra kap a szikra,
Vigyázzatok a házaitokra,
Hátha mire a nap lehanyatlik
Tűzben állunk már tetőtől talpig.

Édes hazám, régi magyar nemzet,
Alszik-e csak a vitézség benned?
Vagy apáink halálával elhalt?
Illik-e még oldaladra a kard.”

Petőfi Sándor: Kemény szél fúj (részlet)

Intézményünkben 2012. március 14-én ünnepeltük az 1848-as forradalom emléknapját. Nemzeti ünnepünk alkalmából az ötödik osztályosok műsorát tekintették meg iskolánk tanulói.
A műsorban nem csak az akkori pesti eseményeket, a forradalom kirobbanását és a korszak nagyjainak nevét, tevékenységét idézték fel növendékeink, hanem nagy hangsúlyt kapott a szűkebb pátriánkban, Fejér megyében aratott dicsőséges győzelem, a pákozdi csata felelevenítése is.
A szereplőktől megtudtuk, hogy nagy szükség volt a fiatal magyar honvédekre, mivel az ellenség már a déli határaink felé közeledett, így a magyar forradalom önvédelmi háborúvá, később szabadságharccá terebélyesedett.
1848. szeptember 1-jén Jellasics horvát bán Varasdnál 60 ezres hadsereggel lépte át a határt. Innen szinte akadálytalanul jutott el Székesfehérvárra, koronázó városunkba, s indult volna tovább, Buda ellen. Batthyány Lajos miniszterelnök azonban tett még egy utolsó lépést a béke érdekében. Felkereste Jellasicsot annak fehérvári főhadiszállásán, a Püspöki Palotában. Figyelmeztette, hogy ha Buda felé akar továbbnyomulni, ellenállásba fog ütközni. Jellasics szeptember 29-én, a lovasság élén elindult ugyan Buda felé, ám az alig 17 ezer főből álló magyar honvédsereg – Móga János altábornagy irányítása alatt – jól felkészülten várta az ellenséget a Pákozd-Sukoró-Pátka háromszögben.
A magyar honvédsereg felállítása az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jeles eredménye volt. Ennek fontosságát idézte megemlékezésünk üde színfoltjaként a honvédtoborzás felelevenítése. Az ötödikes „öreg” honvédek hívó szavára, csákójának és kardjának látványára szép számmal verbuválódtak alsó tagozatos „huszárpalánták” is.
Az ötödik osztály valamennyi tagját felsorakoztató és lelkesítő ünnepi műsor szerkesztéséért és betanításáért Dr. Kovácsné Szegfü Szilvia osztályfőnök tanárnőt illeti a köszönet. Az előadás sikeréhez az énekkar által előadott toborzó nóta is hozzájárult.

„Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan,
S fényt szórnak minden születő tavasznak.
Valamikor szép tüzes napok voltak,
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.
Ilyen nap volt az, melynek fordulója
Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.”

Juhász Gyula: Március idusára (részlet)

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Március 15.

KOSZORÚZÁS
2012. március 14. (szerda)

„A szép fényes katonának gyöngy arany élete,
Csillog villog mindenfelől jó vitéz fegyvere!

Szép élet, víg élet, soha jobb, soha jobb nem lehet,
Hopp, hát jöjjön katonának ilyet ki szeret!”

Március 14-én a 164 esztendővel ezelőtti március forradalmi eseményeire, annak – polgári átalakulást kieszközlő – hőseire, valamint a parlamentáris Magyarország születésére emlékeztünk.
A márciusi ifjak vezéralakjáról, Petőfi Sándorról készült, iskolánk előtt álló mellszobor sokáig a városi ünnepségek színhelyéül szolgált, ám a Palotavárosban található új Petőfi-szobor felállítása óta – méltatlanul – háttérbe szorul.
Iskolánk azonban fontosnak tartja az 1961 óta itt álló, Petőfi alakját, tevékenységét megidéző szobor és környezete gondozását, így a mi tanulóink – jeles nemzeti ünnepünk közeledtével – ezen alkotás előtt gyűlnek össze koszorúzásra, tisztelgő főhajtásra.
Megemlékezésünk kezdetén Sebestyén Richárd 5. osztályos tanuló szavalta el a „Nemzeti dal”-t, majd intézményünk vezetői, Ugrits Tamás püspöki biztos atya, Csák Lajos igazgató úr és Zsolnai Viktória intézményegység-vezető asszony helyezték el az emlékezés koszorúját a szobor talapzatán.
Alsó tagozatosaink maguk készítette, színezte zászlócskáikkal díszítették fel a szobor környékét a 6. osztályos tanulóinkból álló kamarakórus által előadott Kossuth-toborzó hangjaira:

„Kossuth Lajos azt üzente,
Elfogyott a regimentje!
Ha még egyszer azt üzeni,
Mindnyájunknak el kell menni,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!”

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Koszorúzás

TAVASZI VÉRADÁS
2012. március 13. (kedd)

„A véradás önzetlen segítségnyújtás másoknak,
 olyan gesztus, amely mindenképpen megbecsülést érdemel.”

Iskolánk – nemes feladatot felvállalva – immár második alkalommal szolgált önkéntes véradás helyszínéül.
A Magyar Vöröskereszt helyi szervezete véradást végző tevékenységét az Országos Vérellátó Szolgálattal megkötött szerződés alapján végzi.
Intézményünk a családok körében vállalta az akció népszerűsítését úgy, hogy a legtöbb hozzátartozót, ismerőst, barátot regisztráló osztálynak édességjutalmat ajánlott fel.
Családjainkat levélben értesítettük az időpontról, valamint figyelemfelhívó paravánt készítettünk és helyeztünk el aulánkban a véradásról szóló fontos információkkal.
Ennek tartalmából idézünk:

Miért van szükség véradókra?

  • mert a vér semmivel sem pótolható,
  • mert évente 400 ezer vérre, vérkészítményre szoruló beteg van,
  • mert a vörösvérsejt-koncentrátum legfeljebb 35 napig tárolható,
  • mert a folyamatos vérellátást a véradók biztosítják,
  • mert a 4 millió lehetséges véradóból csupán 250 ezer rendszeres donor van.

Véradó bárki lehet, aki egészségesnek érzi magát,

  • elmúlt 18 éves, de még nem töltötte be a 65. életévét,
  • testsúlya meghaladja az 50 kg-ot,
  • nem vérzékeny, nem ájulékony,
  • akinél van társadalombiztosítási (TAJ) és lakcímkártya, ill. fényképes igazolvány.

A véradást népszerűsítő tevékenységünk, valamint 8. osztályos tanulóink (Bakos Orsolya, Berta Dóra, Mészáros Viktória, Pintér Regina, Rosta Edina és Szigethy Norbert) egész esemény alatti, iskola körül végzett toborzó tevékenysége eredményeként az őszi véradás 29 fős részvételét magasan meghaladva, összesen 45 fő jelentkezett véradásra. A könyvtár „véradó állomássá” alakításában és a regisztrációban is áldozatos, szorgos munkát végző nyolcadikosainkban minden bizonnyal feléledt a segíteni akarás vágya, hiszen többen és többször kérdezték, mikor is érkezik el annak ideje, hogy ők maguk is adhatnak vért…
A nevelőtestületet 3 kolléga képviselte, s külön örömünkre szolgált, hogy a véradásra jelentkezettek közül 11-en első véradók voltak. A 45 jelentkezőből – az orvosi vizsgálatot követően – 37 fő tudott segítséget nyújtani. Valamennyi résztvevő számára az iskola által készített emléklappal fejeztük ki köszönetünket.
A regisztrációs ív adatai szerint a 8. osztály 20 véradóval, az 1. osztály 8, a 6. osztály pedig 5 fővel képviseltette magát. A 3. és az 5. osztály 3-3, a 2. osztály és két 4. osztályunk pedig 1-1 véradót adott. Óvodánkat 3 fő képviselte.
A segítségnyújtás okozta öröm mellett büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a Magyar Vöröskereszt honlapján iskolánk neve ismét szerepel:
http://www.veradas.hu/Fej%C3%A9r-megye/fejer-megye-marciusi-veradasai.html

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Véradás

SPORTKEDD: FIÚ FUTBALL
2012. március 13. (kedd)

Március 13-án délután rendeztük meg felső tagozatos fiú tanulóink foci házibajnokságát. Tavasz közeledtével elhagytuk a tornatermet, s az iskola felújított sportpályáján, szabad levegőn, szurkolókat is hívogató napsütésben játszottuk le a meccseket, a már megszokott körmérkőzéses formában.
A focidélutánra évfolyamonként 4 fős csapatok neveztek, melyek tagjai:

  1. az 5. osztályból Hada Gergely, Róth Dániel, Sellei Bálint, Barabás Bence;
  2. a 6. osztályból Izsó Dániel, Berta Bence, Pongrácz Krisztofer, Tóbiás Imre;
  3. a 7. osztályból Reichert Gergely, Füleki Zsombor, Agg Barnabás, Horváth Csaba;
  4. a 8. osztályból pedig Kovács Balázs, Kuti Patrik, Tóth Loránd és Szőke András voltak.

Komoly szurkolói tábor biztatása mellett alakult ki a finom, energiapótló tortát érő végeredmény. 1. helyen a 8. osztály csapata végzett, 2. helyezettek lettek a 7.-esek, a 3. helyet a 6., a 4. helyet pedig az 5. osztály szerezte meg.
A gólkirályi cím boldog tulajdonosa a 8. osztályos Kovács Balázs lett.

A következő házibajnokságra március 27-én kerül sor, akkor a lányok bizonyíthatják rátermettségüket, ugyancsak labdarúgásban.

ISKOLAI FÉNYKÉPEZÉS
2012. március 13. (kedd)

Anyák napja közeledtével ismét felkereste intézményünket Dolinka József fényképész úr, aki műteremmé alakított tanulószobánkban egész nap fáradhatatlanul fényképezett.
Meglepetés fotók készültek itt édesanyáknak, nagymamáknak, de akár egész családok örömére is. Fényképezkedtek gyerekek egyénileg és testvéreikkel, barátnőkkel, barátokkal, de gyakran egész baráti társaságokkal is találkozhatott az arra járó a műterem előtt.
A fényképek különböző hátterekkel, sokféle beállításban készültek, melyekből aztán ki-ki kedvére válogathat. Ajándékul, emlékül, vagy egyszerűen csak az ifjúkori „fizimiska” utókor számára történő megőrzése céljából…

BICSKE: MŰVELTSÉGI VETÉLKEDŐ
2012. március 8. (csütörtök)

Iskolánk két csapattal képviseltette magát a bicskei Szent László Általános Iskola által, ötödik alkalommal meghirdetett műveltségi vetélkedőn, mely a magyar nyelv és irodalom, rajz-művészettörténet, valamint az ének-zene tantárgyakból megszerzett ismeretekre épül, komplex formában. A vetélkedő mindkét korcsoport számára hat fordulón át zajlott, s versenyzőinknek valamennyi fordulóban több feladatlapot kellett megoldaniuk.
Az 5-6. osztályosok versenyében változatos feladatokon keresztül vizsgálta a zsűri Gárdonyi Géza „Egri csillagok” című művének ismeretét. Szóhalmazba rejtett szereplők utáni nyomozást követően a műből származó idézetekben szereplő eseményeket kellett időrendbe állítani. A feleletválasztós feladatban fény derült – többek között – a cobák, a koboz, a türbe, valamint a pattantyú mibenlétére. Sok magyar közmondás török párt talált és a magyarországi török műemlékekről is kiderült, mely településeink büszkélkedhetnek velük. A rímkereső feladathoz Vörösmarty Mihály „A buvár Kund” című költeményét hívták segítségül a szervezők. Volt keresztrejtvény zenében, valamint a „Szondi két apródja” témakörben. A művészettörténeti feladatok ezúttal a gótika világába vezették versenyzőinket, akik ügyesen ismerték fel a katedrális szerkezeti elemeit, de jól tájékozódtak a szárnyasoltárok birodalmában is. Három katedrális puzzle-képének kirakását követően a gótikus festészet jellemzőit kutatták. A zenei feladatok közül most sem maradhatott ki a telefonszámokról történő kottázás.
A 7-8. osztályosok korcsoportjában Ady Endre, József Attila, Örkény István, de Rejtő Jenő munkássága is előkerült. Örkény István életrajzában tíz hiba esett, de Fülig Jimmy levelének részlete is komoly javítást igényelt. A „Piszkos Fred, a kapitány” című regényben található párbeszédek szereplőinek felismerése után József Attila istenes verseiről szóló állításokról kellett eldönteni: igazak, avagy hamisak. Szó volt a fauvizmusról, a kubizmusról és az expresszionizmusról, s természetesen az „izmusokhoz” kapcsolódó alkotások várták festő-párjukat. Bartók Béla és Kodály Zoltán képeinek összeillesztését követően betűkirakó segítségével kellett megkülönböztetni műveiket.
Az ugyancsak sokrétű tudást, műveltséget igénylő, helyenként bizony izzasztó, embert próbáló, ugyanakkor rendkívül jó hangulatú versenyt követően versenyzőink a vendéglátók által kínált finom virsli-uzsonnával csillapíthatták éhségüket, majd elérkezett az eredményhirdetés ideje.
Az 5-6. osztályosok korcsoportjában szép siker született, 6. osztályosokból álló csapatunk a 3. helyezést szerezte meg. Az értékes jutalomkönyvekkel gazdagodott csapat tagjai voltak:

  1. Bakter Veronika,
  2. Farkas Csenge és
  3. Komáromi Klaudia.

A vetélkedőre Kovácsné Koleszár Ildikó, Lőrinczné Schwarcz Magdolna és Gyenese Ágnes tanárnő készítette fel őket.
7. és 8. osztályosainkat a Boda Gréta, Rosta Edina, Zsombok Eszter összeállítású csapat képviselte. A csapattagok derekas helytállással az 5. helyet szerezték meg.
A felkészítést Bogár Katalin, Gyenese Ágnes és Salamon Katalin tanárnő végezte.
A szép sikerhez, a küzdeni tudáshoz és helytálláshoz szeretettel gratulálunk.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Műveltségi

TÁRNOK: EGYHÁZMEGYEI FUTBALLTORNA
2012. március 7. (szerda)

5. és 6. osztályosaink korosztályának képviseletében focicsapatunk ismét részt vett az érdi Marianum Általános Iskola által szervezett hagyományos egyházmegyei futballtornán, melynek helyszíne – évek óta – a Katlan nevű, rendkívül korszerű létesítmény műfüves fedett csarnoka Tárnokon. A megmérettetés célja a Marianum kupa megszerzése volt.
A tornán iskolánkat Ugrits Dániel, Zsabka Dániel, Hada Gergely, Sellei Bálint, Rónaszéki László, Barabás Bence, Berta Bence és Pongrácz Krisztofer képviselte. A fiúkat a versenyre Borsányi Katalin tanárnő edzette, de Csák Lajos igazgató úr is elkísérte és buzdította őket.
A kupa megszerzéséért a mi kis focistáink mellett Tatabánya, Bicske, Ráckeve és Érd katolikus iskoláinak csapatai is küzdöttek.
A verseny körmérkőzések formájában került lebonyolításra, azaz valamennyi csapat valamennyi ellenféllel szembekerült. A résztvevők 11 perces mérkőzéseket játszottak egymással, térfélcsere nélkül.
A meccsek változatosak voltak, hol ugyancsak szoros, hol nagyobb különbségű eredmények születtek.
Tanulóink sportszerűen, fegyelmezetten, az ellenfél tiszteletét szem előtt tartva játszottak, amikor pedig nem ők voltak a pályán, lelkesen buzdították társaikat.
A Marianum kupát végül Bicske csapata szerezte meg. A második helyezett Ráckeve, a harmadik a házigazda Érd lett. Tatabánya csapatát megelőzve a mi focistáink – nemes, sportszerű küzdelemben – a negyedik helyen végeztek.
A díjkiosztó után az érdi iskola által kínált ebéd pótolta a küzdelemben vesztett energiát. A kissé fáradtan, de sok-sok élménnyel hazaérkező „legénység” azóta sem vesztett játékkedvéből, az edzéseken már a visszavágóra készülnek.


Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Tárnok 5-6.

ORSZÁGOS KEMPO BAJNOKSÁG
2012. március 4. (vasárnap)

Nagy Anna Réka vagyok, 4. a osztályos tanuló.
Néhány hónapja kempózom. Egy barátnőmtől hallottam erről a sportról. Már az első edzésen nagyon megtetszett, azóta folyamatosan járok.
Mikor az edzőm úgy érezte, hogy egyre jobb vagyok, elküldött egy budapesti versenyre, ahol 5. helyezést értem el.
Ezután neveztem be egy lány földharc versenyre, ahol már 2. helyezett lettem. A 35-41 kg-os súlycsoportban fehérövesként indultam.
Az első ellenfelem egy fehéröves volt. Aztán sikerült legyőznöm egy citrom-, majd egy narancsövest. Az utolsó ellenfelem zöldöves tapasztalt versenyző volt. Rajta már nem tudtam felülkerekedni.
Nagyon boldog vagyok, hogy 2. lettem.

ELSŐSEINK A ZICHY LIGETBEN
2012. március 1. (csütörtök)

„Csillan a napfény, tükrös a jég,
víg zene hallik, hangos a tér.

Fiúk és lányok kéz a kézben,
vidáman futnak körbe a jégen.

Lebben a sál és csillan a szempár,
boldog a mosoly nevet a száj.

Ha a gong szól és pislog a fény,
az ifjúság hada nyugodni tér.”

Kovács Ilon: Korcsolyapálya

Első osztályosainkkal 2012. március 1-jén ellátogattunk a Zichy ligetben található korcsolyapályára. A létesítmény a legmodernebb jégképző eljárással készült műjégpálya, ahol körülbelül 700 négyzetméteren lehet sportolni. Tanulóink közül sokan rutinosan rótták a köröket korcsolyájukkal, a többiek a Zenepavilonból biztatták őket, vagy csúszkáltak. Ragyogó tavaszi napsütésben, fáradtan tértünk vissza az iskolába.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Korcsolya

BÓBITA 9.
2012. február 29. (szerda)

„Érik az alma,
hajlik a gallya,
fűre hajlik, mint egy sátor,
sok édes almától.
Szedjük,
kapjuk,
habosra harapjuk,-
a többivel mi legyen?
Holnapra hagyjuk!”

Ismét üdvözölhettük intézményegységünk, a Boldog Gizella Óvoda nagycsoportosait, akik „Bóbita” elnevezésű iskolaelőkészítő foglalkozásunkra érkeztek hozzánk.
Oszkár, a kistigris ezúttal Holle anyó történetével ismertette meg az ovisokat. Először is elhangzott a mese, melyre a legügyesebbek már az óvodából is emlékeztek. Ezt követően dramatikus játékra került sor, melynek során a gyerekek könyörgő almák, kenyerek, vagy éppen a rest leány bőrébe bújhattak. A foglalkozást vezető tanító nénik tapasztalata szerint a kis „nebuló-palánták” a negatív szereplőkkel még a játék kedvéért sem szívesen azonosulnak. Voltak kislányok, akik mindenképpen a szorgos lányt szerették volna eljátszani.
A foglalkozás legvidámabb pillanataihoz Csanádi Imre „Alma” című versének megtanulásakor érkeztek az óvodások, akik izgalmas testjátékkal kísérték a verssorokat. A verstanulást követően bátran engedték ki hangjukat és igazán jó memóriáról tettek tanúbizonyságot.
Természetesen most sem maradhatott el a pöttyszínezés a munkafüzetben, majd Holle anyó párnáinak betűelemekkel történő díszítése következett. Volt almarajzolás almafára, attól jobbra, s balra is, végül pedig sok-sok sikerélményt adó almaszámlálásra került sor.
Óvodásaink ismét lelkesen érkeztek, s rendkívül vidáman, elégedetten, tudásban biztosan gyarapodva távoztak. A tanító nénik az április 2-án és 3-án esedékes beiratkozást megelőzően még egy alkalommal, 2012. március 21-én várják óvodásainkat, hogy utolsó, „összegző” iskolai „Bóbita” foglalkozásunkon „újrajátszhassák” az Oszkár tigrissel e tanév folyamán átélt kalandokat.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Bóbita 9.

SPORTKEDD: LÁNY KOSÁRLABDA
2012. február 28. (kedd)

2012. február 28-án délután, a tanítási órák után rendeztük meg a lány kosárlabda házibajnokságot. A lebonyolítás az eddigiektől eltérő volt. Most nem osztályok küzdöttek egymással, hanem a helyszínen jelentkezett lányokból sorsolva, a véletlenre bízva az összeállítást alakítottuk ki a csapatokat. A nevek kihúzását a sapkából nagyon izgatottan várták a résztvevők. Így alakult ki 3, nagyjából egyforma erősségű csapat. Ezután megkezdődtek a küzdelmek a pályán. A meccsek nagyon élvezetesek voltak, sok kosár esett minden mérkőzésen.
A győzelmet az Izsó Dorina, Berta Dóri, Varga Zsófi, Somogyi Ráhel összeállítású csapat szerezte meg. Második lett Jurecska Zsóka, Rosta Edina és Bakó Fanni csapata, a harmadik helyen pedig Mészáros Viktória, Bogdán Boglárka, Böröcz Bianka, Bakos Zita csapata végzett. A legtöbb kosarat Izsó Dorina dobta, szám szerint 14 pontot ért el a meccsek során.
Gratulálunk!
A következő megmérettetés a kispályás labdarúgás lesz fiúk számára, március 13-án.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Lánykosár

SZIMULTÁN PARTIK
2012. február 23. (csütörtök)

„Sokkal jobb a sakkal megteremteni a morális győzelem atmoszféráját a gyerekek között, mint a kezükbe adni egy számítógépet, hogy ugyanazt a győzelmet különböző agresszív számítógépes játékokkal éljék át.”
(Ruzanna Garibjan örmény pszichológus)

Sinka Brigitta sakknagymester szimultán mérkőzésekre várta a sakkozni szeretőket iskolánk könyvtárában.
A 84 esztendős mesternő gyermekkori barátnőjén keresztül talált intézményünkre, ahol néhány évvel korábban a barátnő unokája, Erdei Gitta tanult. Csák Lajos igazgató úr nagy örömmel, készségesen fogadta a megkeresést, hiszen sakkszakkört is vezetett már iskolánkban, a következő tanévtől pedig első osztályosaink matematika irányultságú csoportja órarendbe illesztett formában, tanórai keretek között ismerkedik e kitűnő elmeélesítő játékkal, melynek elsajátítása általános iskolás korban javítja az olvasási teljesítményt, a problémamegoldó képességet, a koncentrációt, a memóriát és a számolási képességet is. A sakk arra is megtanítja a fiatalokat, hogy vállaljanak felelősséget a döntéseikért.
Neves vendégünk egész életét a sakk szolgálatában töltötte, s ezt több magas kitüntetéssel is elismerték. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel tüntette ki, Schmitt Pál köztársasági elnöktől pedig a Sándor-palotában vehette át a Magyarország Köztársasági Elnökének Díszoklevele Éremmel kitüntetést. A Magyar Köztársaság elnöke az alábbi gondolatokkal méltatta ifjúságnevelő munkáját: „Olyan napszámos ő, aki túl van a 10 ezredik partiján is, rengeteg fiatalba beoltva a sakkozás szeretetét. Külön öröm számomra, hogy misszióját folytatja, mert én is szeretném, hogy minél több magyar gyerek ismerkedjék meg a sakkal, amely sok mindenre megtanít.”
Iskolánk a partik megszervezésével igen komoly Guiness-rekord reménybeli felállításához járult hozzá. Sinka Brigitta ugyanis 13.600 szimultán partit szeretne lejátszani, s ezzel felülmúlni az 1920-as évek nagy bajnoka, a kubai José Raúl Capablanca által 13.545 mérkőzéssel felállított rekordot.
A mesternő eredeti ajánlatában a gyermekekkel játszandó partik szerepeltek. Senki nem gondolta volna, hogy a Fejér Megyei Hírlapban megjelent figyelemfelhívó cikk nyomán számtalan felnőtt – édesapák, édesanyák, nagyszülők, rokonok, ismerősök – is játszani szeretnének Sinka Brigittával.
A sakknagymester öt, vaskos kötetben vezeti az ellenfeleket és az eredményeket tartalmazó statisztikát, mely közel 90 %-ban győzelemről szól. Iskolánkba 10.019 lejátszott partival érkezett, ehhez tanulóink és vendégeink a következő eredményekkel járultak hozzá:

  1. résztvevők száma: 47 fő
  2. Sinka Brigitta győzelme: 40
  3. döntetlen: 6
  4. vereség: 1

A mellékelt képen piros pólóban látható Rácz Máté (14 éves), a Ciszterci Gimnázium tanulója, aki egyedüliként legyőzte Sinka Brigittát, mellette látható Soós Benedek (9 éves) iskolánk tanulója, aki döntetlent ért el (pattolt). Általános iskolai tanulóként döntetlen játszott Schéberger Manassé (Németh László Ált. Isk., 9 éves, fehér pólóban), valamint a Teleki Blanka Gimnázium 18 éves tanulója Gruber Péter (zöld csíkos pólóban). A sakkmester döntetlenben egyezett meg Cser Tamás (22) és Lőrincz Tamás (32) fiatalokkal.

Az eseményről szóló cikket a Fejér Megyei Hírlap 2012. február 24-én megjelent számában, valamint honlapunk BÖNGÉSZŐ / Rólunk írták rovatában is olvashatják.


Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Sakk

HAMVAZÓSZERDA
2012. február 22. (szerda)

A húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdete a hamvazószerda, mely abból az ősi hagyományból ered, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára és ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!”
Az ünnepen iskolánk – óvodásokkal kiegészült – közössége szentmisén vett részt, melyet Ugrits Tamás atya mutatott be, aki bevezető gondolataiban elmondta: a böjti időszak fokozottan is felhívja figyelmünket arra, hogy mindig a jót kövessük, a rossztól pedig forduljunk el. Igazi ünnep ez a keresztény ember számára, Isten jóságának, szeretetének, mindennapjainkban megtapasztalható sok-sok kegyelmének az ünnepe, mely – szomorkodás helyett – arra kell, hogy emlékeztessen bennünket, mily sokszor tudjuk újrakezdeni életünket Isten segítségével.
Tamás atya szentbeszédében az iskola nagyböjti lelki programját is kijelölte, mely a „sokkal jobb jónak lenni, mint rossznak” jelszavával cselekvésen, állandó figyelmen, életünk egymásnak ajándékozásán alapul. Arra kérte közösségünk valamennyi tagját, hogy az ima erejének segítségül hívásával mindannyian tudatosan vegyük kezünkbe életünket.
A szent negyven napban még inkább figyelnünk kell a lustaság, a haragos indulat, a veszekedés, a rombolás, a károkozás, a csúnya beszéd elkerülésére. Figyelmünket az igaz, szép szóra, ellenségeink szeretetére, az értékteremtésre, a rend megőrzésére kell irányítanunk.
A szentmise keretében történt a hamu megáldása. A hamué, mely jelképezi a megtisztulást, bűnbánatunkat, azt, hogy Jézust jobban akarjuk szeretni és elfogadjuk az ő szeretetét.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Hamvazószerda

EGYHÁZMEGYEI KÓRUSTALÁLKOZÓ
2012. február 21. (kedd)

A nagyböjti idő kezdetét, hamvazószerdát megelőzően, húshagyókedden kerül sor minden évben a Székesfehérvári Egyházmegye által fenntartott intézmények kórusainak találkozójára Budakeszin, a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban.
Idén 40 énekkarosunk indult útnak Gyenese Ágnes tanárnő vezetésével. Dalos ajkú növendékeinket Csák Lajos igazgató úr is elkísérte a tanév legnagyobb és legizgalmasabb megmérettetésére, melyre a gimnázium hatalmas, szépen kialakított aulájában került sor.
Énekkarunk szereplését Bakos Orsolya 8. osztályos tanuló konferálta fel. Iskolánk nevében Kodály Zoltán gondolataival köszöntötte a találkozó valamennyi résztvevőjét: „A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”
A kórus első műsorszámként egy intézményünk védőszentjét, Szent Imre herceget köszöntő népéneket adott elő a Kájoni Cantionáléból: „Tündöklő csillaga magyar nemzetnek” - hangzott. Ezt követően „Üdvözlégy Mária” címmel a Szűzanyát köszöntötték a zene nyelvén, majd Händel „Júdás Makkabeus” című oratóriumából hangzott fel részlet. Bárdos Lajos két műve is felcsendült: „A szántói híres utca” című népdalfeldolgozás, valamint a „Szép kis család”-ról szóló kánon. Az énekkar műsorát Gróf Katalin tanárnő kísérte zongorán.
A kórustalálkozó szép hagyománya a résztvevők közös éneklése. E tanévben 280 gyermek énekelte rendkívüli lelkesedéssel Gebhardi „Glória szálljon a mennybe fel” című kánonját.
A tanév legrangosabb zenei találkozóján intézményünket a három éve alakult, létszámában egyre növekvő, egyre elismertebb kórusunk tagjai képviselték:

  • a 3. osztályból: Bakos Teodóra, Horváth Laura, Lakatos Gergely, Novák Aporka, Párkányi Veronika, Reim Zsófia és Verő Johanna;
  • a 4. a osztályból: Akkermann Dávid, De Maesschalck Máriusz, Farádi-Szabó Zsófi, Matuz-Várnagy Milla, Nagy Anna, Szőke Petra, Varga Eszter, Várnagy Dorka és Zsoldos Eszter;
  • a 4. b osztályból: Csóka Csaba, Elek Roland, Grosz Panna, Máthé Máté, Mészáros Gyula, Reim László és Verő Martin;
  • az 5. osztályból: Nagy Laura, Rónaszéki László és Somogyi Ráhel;
  • a 6. osztályból: Ambrus Gergely, Bakó Fanni, Berta Bence, Komáromi Klaudia, Marth Fruzsina, Reichert Karolina, Szente Gréta és Varga Zsófia;
  • a 8. osztályból: Bakos Orsolya, Berta Dóra, Jaksics Mária, Korpics Gabriella, Mészáros Viktória és Németh Enikő.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Kórus

TABLÓFOTÓZÁS
2012. február 20. (hétfő)

Nyolcadik osztályosaink életében – a középiskolai felvételi vizsgákat követően – elérkezett az első olyan pillanat, mely bizony a „kirepülést”, „szentimrés” életük befejeződését vetíti előre. Eljött a tablófotózás napja, melyre szomorúsággal vegyes izgalommal készültek. A lányok blúznyakakhoz illesztgették a gallért, a fiúk ingeket és zakókat próbálgattak, az ügyesebbek nyakkendőt kötöttek. Osztályfőnökük segítségével igyekeztek megtalálni azokat a ruhadarabokat, melyekben a kész tablón külsejükben is egységes közösségként lesznek láthatóak.
A fotózást Dolinka József fényképész úr végezte a tanulószobában berendezett műteremben, ahová egész nap, egymást váltva érkeztek a gyerekek és jelenlegi, valamint volt pedagógusaik. Dolinka úr rengeteg felvételt készített valamennyi megjelentről, akik azonnal viszontláthatták magukat a fényképezőgép kijelzőjén. Addig senki nem távozhatott, amíg nem talált olyan felvételt, melyen önmagának is tetszett. A legszebb, legelegánsabb fotók elkészítésében a fényképész úr segítőjének is nagy szerepe volt, aki a felvételek előtt az utolsó gyűrődést is megigazította, kisimította.
A fotókról készült nyersképek a következő héten érkeznek, amikor kezdődhet majd a válogatás, a fényképrendelés, valamint a digitális tabló elkészítése, melynek alapszínéről máris döntés született, a fotók háttérszíne is ehhez igazodott.

ZRÍNYI MATEMATIKAVERSENY
2012. február 17. (péntek)

A szervezők felkérésére intézményünk e tanévben is vállalta a Zrínyi Ilona Matematikaverseny területi lebonyolítását. Hét, harminc főre berendezett tanteremmel és hét, felügyeletet biztosító „szentimrés” kollégával járultunk hozzá a versengés sikeréhez, ahhoz, hogy az iskolánkba érkező tanulók békés, nyugodt, szépen berendezett, biztonságot adó környezetben készíthessék el versenyfeladataikat.
A vetélkedőn a város különböző iskoláiból érkezett 3-8. osztályos tanulók vettek részt saját növendékeinkkel együtt. A résztvevők három korcsoportban, a 3-4., az 5-6., valamint a 7-8. évfolyamosok korosztályában versengtek.
A Zrínyi Ilona Matematikaversenyt a kecskeméti székhelyű „Matematikában Tehetséges Gyermekekért (MATEGYE) Alapítvány” hirdeti meg évről évre, 1990 óta. Az ország legnépszerűbb, legtöbb versenyzőt megmozgató, kétfordulós (területi és országos) matematika vetélkedője teszt formájában kerül lebonyolításra és 1995-től kezdve a határainkon túl élő, magyarul tudó diákok is részt vehetnek rajta. A verseny szervezőinek szándéka szerint a Zrínyi „a matematika ünnepe”, melyen a versenyzők örömmel, lelkesedéssel oldják meg a feladatokat.
A verseny célul tűzi ki a matematika népszerűsítését. A feladatsorok elsősorban a tanulók logikus gondolkodását mérik. A feladatok megoldására a 3-4. osztályos tanulók 60, az 5-6. osztályosok 75, a 7-9. osztályosok pedig 90 percet kapnak. A feladatok szövege után található öt lehetséges válaszból mindig csak egy a helyes. Ennek betűjelénél kell a kódlapon található négyzetbe „x” jelet helyezni. A kisebbek 25 feladattal, a 7-8. osztályosok 30 feladattal birkóznak a rendelkezésükre álló idő alatt.
Az országos döntő megrendezésének helyszíne rendszerint Kecskemét, de volt már Veszprémben és Székesfehérváron is.

A területi forduló lezárásakor örömmel fogadtuk a Hétvezér Általános Iskolából érkezett szervező kollégák elismerő, köszönő szavait, mellyel évek óta tartó segítőkész munkánkat illették.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Zrínyi

SZÉKELY MESE
2012. február 14. (kedd)

Alsó tagozatunk első három évfolyama kedd délután a Lábita Színház előadásán vett részt a Szent István Művelődési Házban.
Csernik Szende székely lábbábos, mesemondó meséi, mondókái és énekei nagy élményt jelentettek tanulóink számára. Megismerkedhettek székely szavakkal, kifejezésekkel, mint például a csihány, a murok vagy a paszuly, az ügyesek még pityókát is hozhattak haza. A mese szereplői is tanulóink voltak, így igazán átélhették a mesemondó hitvallását, mely szerint: A mese gyógyír, a mese játék, a mese csoda, a mese hit, a mese lélek. Mosoly mindenki lelkére.
Csernik Szende ízes magyar beszéde igazi különlegesség volt tanulóink számára:
„Az én csóré lábacskámat megcsípte a csihány, s azóta es vakarózik, s addig-addig, míg mára felhúztam a bábukat lábaimra Mókára és Tréfára, hogy ne viszkessenek annyira, hanem járják el a székelynép jóízű mesécskéit. S ha nem es pityókát mesélek, akkor murkot aprítok lapítón, s ha nem es hiszitek el, a cseszle csípjen meg benneteket! Így van velem ez, nem csak a szájam jár, hanem a lábam is: báboskodni jókedvvel szoktam, kicsiknek-nagyoknak orcájukra derűt lopva!”

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Mese

BÓBITA 7.
2012. február 15. (szerda)

Óvodai intézményegységünk, a Boldog Gizella Óvoda nagycsoportosai számára kialakított iskolaelőkészítő foglalkozás-sorozatunk újabb állomásához érkezett. A leendő tanító nénik, Lőrinczné Schwarcz Magdolna és Leitner Tamásné „valódi iskolás erőpróbára” várták az ovisokat az iskola tantermeiben. Színezős, szótagszámolós, betűmásolós, igazán komoly feladatok megoldása előzte meg ezúttal az Oszkár tigrissel való találkozást.
Az „igazi iskolás” feladatok megoldását követően a játékos, könnyedebb munkára is maradt idő. A második Oszkár-kötet első története a Békakirályhoz kötődött. A tanító nénik boszorkánnyá változtak, a gyerekek pedig békává. Hangos kuruttyolás közben, vidám ugrálással mozgatták meg a feladatokban elgémberedett tagjaikat. Varázsütésre aztán elcsendesedtek, majd a pocsolyákká kinevezett hulahoppkarikák köré csoportosultak négyesével.
A munkafüzetben aztán ugyancsak négyesével csoportosítottak. Először a királylány üveggolyói közül válogattak, majd a lakodalomba látogató királylányokat és királyfikat állították párba a tánchoz.
A foglalkozás végén vidám táncmulatság következett: az ovisok Halász Judit Békakirályról szóló dalának hangjaira táncolták körbe a termet.
A gyermekek oldott, jó hangulatban tértek vissza az óvodába. Útközben még megálltak első emeleti tárlóink mellett, ahol örömmel szemlélték az iskolások által a magyar kultúra napjára készített alkotásokat. Érdeklődésüket leginkább a mozdony makett, valamint a papírból készült „oroszlános” Lánchíd keltette fel.
Az iskolába immár jó ismerősként érkező kis „bóbitázókat” a tanító nénik legközelebb 2012. február 29-én (szerdán) várják Oszkár tigris újabb kalandjaival.

OSZTÁLYTAKARÍTÁS
2012. február 15. (szerda)

Február 14-én délután szorgos kezek munkálkodtak iskolánk tantermeinek tisztasága érdekében. Az osztályfőnökök vezetésével ezúttal a tanulók ragadtak tisztítószert, vödröt, szivacsot és portörlő rongyot, hogy pormentesítsék, jó levegőjűvé, egyszerűen csak tisztábbá varázsolják közvetlen környezetüket. Törlőkendők finom citromillata lengte be az osztálytermeket, ahol a vállalkozó szellemű, jókedvű nebuló-sereg fiókot ürített, széket, padot, ajtót és párkányt súrolt, előfordult, hogy a nagy lendületben ablakot pucolt, növényt, sőt radiátort „fürdetett”, celluxmaradvány-mentesített.
A munka hevében beszélgetésre, mókára is maradt némi idő, s voltak osztályok, ahonnan énekszó hangjai szűrődtek ki…
A takarítással együtt került sor osztálytermeink – ősz óta néhol bizony „megfáradt” – dekorációjának megújítására is. Új képek, virágok, tanulói munkák kerültek a falakra, hogy színeikkel – talán már kicsit tavaszi – vidámságot lopjanak iskolai életünkbe, annak helyszíneire.
Nagy öröm volt látni, ahogy önként és szívesen feladatot vállaló tanulóink dolgoztak. Szorgalommal, odaadással, kitartással végezték a nem is oly könnyű, számukra még szokatlan fizikai munkát. A kicsik nyújtózkodtak, a nagyobbak ugyancsak sokszor lehajoltak, a munka végeztével mégis egybehangzóan állították: jó érzés – maguk takarította – tiszta, illatos környezetben folytatni a most már szellemi munkát. A felnőttek pedig mosolygó lélekkel, ugyancsak jó érzéssel szemlélik, amint a takarításban résztvevő növendékek jobban odafigyelnek a rend megtartására, ha kell, társaik figyelmeztetésével is.

SZÉP MAGYAR BESZÉD
2012. február 14. (kedd)

2012. február 14-én iskolánk 6. és 8. osztályos tanulói, Farkas Csenge és Komáromi Klaudia, valamint Bakos Orsolya és Dobovics Máté a Szép Magyar Beszéd megyei szépkiejtési versenyen vettek részt.
A megmérettetés helyszínén, a székesfehérvári István Király Általános Iskolában 78 kisdiák jelent meg, akik két kategóriában mérték össze tudásukat: az 5-6. és a 7-8. osztályosok korcsoportjában. A gyerekeknek egy szabadon választott és egy kötelező prózai alkotást kellett felolvasniuk a háromtagú zsűri előtt. Csenge választottként Wass Albert: Mire a fák megnőnek című művéből, Klaudia pedig Fekete István: A tavasz ébredése című alkotásából tolmácsolt egy-egy részletet. Kötelezőként is egy Fekete István regényrészletet kaptak, melyet 10 perc felkészülés után kellett felolvasniuk a zsűrinek.
A lányok kiválóan teljesítették mindkét feladatot. Ez az eredményhirdetéskor ki is derült, hisz – legnagyobb örömünkre – Komáromi Klaudia 2. helyezést, Farkas Csenge pedig 1. helyezést ért el. Ez óriási siker mindannyiunk számára, melyhez nagy szeretettel gratulálunk.
A 8. osztályos Bakos Orsolya és Dobovics Máté is kiemelkedően, a zsűri nyilvános dicséretét kiérdemelve teljesítette feladatát.
6. osztályosaink felkészülését Kovácsné Koleszár Ildikó tanárnő segítette, a 8. osztályosok felkészítője pedig Bogár Katalin tanárnő volt.

EKIF: IGAZGATÓI ÉRTEKEZLET
2012. február 14. (kedd)

A Székesfehérvári Egyházmegye által fenntartott közoktatási intézmények vezetői és püspöki biztosai tartották hagyományos, havi értekezletüket iskolánkban. A fenntartó Egyházmegyei Hivatalból Mons. Ugrits Tamás irodaigazgató úr, főtisztelendő Hutóczky Béla vagyonkezelő úr, Szalay Péter vagyonkezelő helyettes úr, Beller Istvánné és Visiné Farkas Katalin oktatásügyi referens asszonyok vettek részt a megbeszélésen.
Vendégeinket intézményünk nevében a Gyenese Ágnes tanárnő által vezényelt kamarakórus köszöntötte dalcsokrával.
Az iskola könyvtárában tartott eseményen búcsúzott az igazgatói közösség Prohászka Jánosné igazgató asszonytól, aki nyugdíjba vonulása miatt távozott a budaörsi Mindszenty József Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda éléről.
A tanácskozás után az intézményvezetők megtekintették iskolánk felújított termeit, majd a Szent Gellért Tanulmányi Házban munkaebéd zárta az eseményt.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / EKIF

FELSŐS FARSANG
2012. február 10. (péntek)

Hetekig tartó, zárt ajtók mögötti, titkos készülődés előzte meg a február 10-én megrendezett felső tagozatos farsangot. Nem csak a gyerekek, hanem igazgató bácsi számára is izgalommal teli volt az egész utolsó hét, ő vállalta ugyanis magára a disco- és karaoke-party lebonyolítását. A szendvicseket most is a könyvtárban készítették szorgos, áldozatkész szülői kezek.
A tavalyi formát megtartva, idén is minden osztály jelmezes produkcióval állt a közönség és persze a zsűri elé, melyben Tamás atya, Lajos bácsi és Zsabka Attila, 4. osztályos apuka foglalt helyet.
A legizgatottabbak talán a legkisebbek voltak. Az ötödik osztály „A három pösze lány” című mesével készült, melyet az érthetőség kedvéért feliratozva nézhetett a közönség. A történet a népmesék világába nyúlt vissza, felelevenítve a népies ruhákat, beszédmódot, szokásokat. Az előadást modern elemekkel színesítették és sok-sok humorral fűszerezték. Minden jó, ha a vége jó: a „tragikomédia” három főszereplő lánykája végül elkelt, az első a nyelvész, a második a logopédus, a harmadik pedig a nagyothalló felesége lett.
Őket a hatodik osztály facsiga csoportba tömörült óvodásai követték, a rózsaszín, illetve a hirtelen sárga hajú Ági és Ildi óvó nénik vezetésével. A színjátszó kör oszlopos tagjai által kitalált, személyre szabott szövegek egy-egy óvodai jelhez kapcsolódtak. Az ovisok egyéni bemutatkozását közös ének és tánc zárta. A kis jelenetet saját bevallásuk szerint az önfeledt jókedv és a közös játék öröme inspirálta.
Rendhagyó, Kapolyon zajló falugyűlés keretében köszöntötte a 100 éves Tóth Miklós bácsit a hetedik osztály, akik a „Hófehérke és a hét törpe” című mesével kedveskedtek az idős úrnak és feleségének. Az egész falu közössége szeretettel fordult az idős házaspár felé, hogy érezzék a megbecsülést, a feléjük áradó szeretetet, gondoskodást.
Végül a tökéletesen egyforma sárga zokniba, csőrbe és frakkba öltözött nyolcadikos táncoló talpú pingvinek sütögették halaikat a képzeletbeli színpadon és akrobatákat idéző formációban szórták a cukrot a nagyérdemű közé. Táncuk, énekük igazán jó hangulatot teremtett a folytatáshoz.
Az osztályok - szülőarcra sok-sok mosolyt csalogató - produkcióit követően meglepetés műsorral örvendeztette meg a jelenlévőket Zsombok Eszter és Szigethy Norbert, akik forró hangulatú ízelítőt adtak latintánc-tudásukból, remélhetőleg kedvet csinálva a többieknek a tánctanuláshoz.
Míg a zsűri tanácskozásra vonult vissza, „közszemlére” kerültek a Rebényi Gyula mestercukrász alkotta torták, melyekből a helyezések sorrendjében választhattak később az osztályfőnökök. A gyerekek szendvicsekkel csillapították éhségüket, majd rövid idő elteltével megtudták, ki is választ idén először tortát.
Tamás atya értékelte a produkciókat, majd kihirdette a zsűri döntését.
Első lett a 6. osztály, akik egy oroszkrém tortát fogyaszthattak el ennek örömére. Másodikak lettek a nyolcadikos pingvinek, akik számára osztályfőnökük az Eszterházy tortát választotta. A harmadik helyezett hetedik osztály a csokoládé, a negyedik helyezett ötödikesek pedig a puncstortát oszthatták szét maguk között, megkínálva a kedves szülőket, testvéreket is.
Az első emeleten kiállított tombolatárgyakkal a nap folyamán több szüneten keresztül ismerkedhettek a gyerekek. A különös „kiállítás” nem várt eredményt hozott: az összes szelvény elkelt, így mindenki izgatottan várta a sorsolást. Ezt megelőzően azonban tovább fokozódott a hangulat: vidám közösségi játékokon való ügyes részvétellel lehetett sok-sok nyeremény-cukorhoz jutni. Volt újságpapír-tánc, pingponglabda-keringő, alma- és kekszevő verseny, s ismét szorgalmasan durrogtak a lábakra szerelt, társak által kilyukasztandó lufik. Ági néni és Rita néni húzta ki a nyertes szelvényeket, így gazdára talált valamennyi gyönyörű és kívánatos gyümölcskosár, író- és sportszer, a sok-sok édesség,
Jóllakva, vidáman vonulhattak a gyerekek a tornaterem egy részéből kialakított kaszinóba, vagy az első emeleti mini-discoba, ahol Lajos bácsi várta a táncoslábú farsangolókat. A karaoke-party után pedig egy nem kevésbé vidám rendrakásra invitáltuk tanulóinkat vissza a tornaterembe, hisz ez már a következő évi farsang előkészítését jelentette.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Felsős farsang

AZ ISKOLAUDVAR TÉLEN
2012. február 9. (csütörtök)

„Hó kavarog az égben, hatalmas, szédítően táncoló pelyhekben és csapatokban, fehér pettyek a vasszürke égen, hó, a hideg és a tél íze nyelveden, habozva lehel csókot az arcodra, mielőtt halálra dermesztene. Harminc centis hó, puha, mint a vattacukor, meseországgá változtatja a világot, minden felismerhetetlenül gyönyörű lesz tőle.”
(Neil Gaiman)

Hó mindenütt. Az utakon, a réteken, a fákon. Mindenütt, amerre a szem ellát. Az iskolaudvaron is. Oly régen, egész télen vártunk a nagy lehetőségre. A hóemberépítésre, fázós, mégis izzasztó, de egészen békés hócsatákra. S most végre eljött. Ami a közlekedésben, a hétköznapi életben, a reggeli érkezésben, majd a hazajutásban nehézséget okoz, az az iskolaudvaron öröm. Lehetőség a közös játékra, a mozgásra, ügyességünk fejlesztésére… Hógolyógyúrásban- és formázásban mindenképpen… Bárcsak soha ne szűnne a szünetbéli izgalmakat jelentő hótakaró!

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Tél

SZENT IMRE-VÁR: NYÍLT ÓRÁK 2.
2012. február 7. (kedd)

Idei tanévünk – valamennyi érdeklődő számára nyilvános – beiskolázási programjai a két leendő tanító néni által tartott bemutató órákkal zárultak.
Az ezeken megjelent szülők ezúttal az iskolakezdéshez legközelebb álló első és második osztályosok között nyerhettek bepillantást a két tanító tanórai munkájába. A bemutatkozó korosztályok órai tevékenysége kitűnően modellezi azt a közeget, melybe a beiratkozó óvodások néhány hónap múlva, első osztályosként kerülnek majd.
Lőrinczné Schwarcz Magdolna az első órában környezetismeretet tanított az első osztályban, Leitner Tamásné pedig a második órában nyelvtanórát tartott a másodikosoknak.
Környezetismeret órán a tananyag az érzékszervek működése volt. Az elsajátítást játékos kísérletek segítették. Az egymástól csak színükben különböző plüssmackók összehasonlítása először a tapintásra támaszkodva történt, majd a gyerekek alaposan szemügyre is vették őket. Ezzel nyert bizonyítást, hogy a valóságról alkotott teljes kép feltétele a több érzékszerv egyidejű használata.
A hallás „vizsgálata” csukott szemmel történt: hangszerek hangját és a hétköznapi életünkhöz kapcsolódó zajokat kellett azonosítani.
A vállalkozó kedvűek ezt követően nápolyi, ropi, grapefruit és citrom formájában ízlelhették meg a négy alapízt, majd szaglásuk segítségével válogathattak fűszerek között.
A munka vidám, oldott hangulatban folyt. A gyerekek láthatóan élvezték, hogy az elsajátítandó tudást tapasztalásaikra, élményeikre alapozhatták.
A nyelvtanóra témája a magánhangzók időtartama volt. A rövid és hosszú magánhangzók csoportosítását követően a gyerekek hangoztatták is azokat. Szó esett az írásbeli és szóbeli jelölésről is, majd tollbamondásra került sor, melynek infratáblás ellenőrzése ismét mosolyt csalt a modern játékokat ugyancsak kedvelő kis „digitális bennszülöttek” arcára. Nem maradhatott el a betűrendbe sorolás gyakorlása és a mondatalkotás sem. Volt önálló munka a munkafüzetben és játékos, szókártyás feladatvégzés a táblánál. Az évszakok és a téli hónapok neveit kellett halmazokba helyezni. A tanórát rövid, mozgásos összefoglalás zárta.

Óvodai intézményegységünk, a Boldog Gizella Óvoda nagycsoportosai számára folytatódnak még beiskolázási programjaink. Legközelebb február 15-én várják őket a tanító nénik az iskolában, a következő Bóbita-foglalkozáson, melyen minden bizonnyal folytatódnak Oszkár tigris egyáltalán nem hétköznapi kalandjai…

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Nyílt órák 2.

SZENT IMRE - VÁR 3.
2012. február 3. (péntek)

Február 3-án került sor intézményünk újabb iskolanyitogató foglalkozására, melyre intézményegységünk, a Boldog Gizella Óvoda családjai mellett a városi és városkörnyéki, önkormányzati fenntartású óvodák óvodásait és szüleiket is vártuk. Rendezvényünk szervesen illeszkedett Szent Imre – VÁR elnevezésű beiskolázási programsorozatunkba, melynek célja az iskolában folyó oktató-nevelő tevékenység bemutatása.
A szép számú érdeklődőt Ugrits Tamás püspöki biztos atya köszöntötte és tájékoztatta a fenntartó Székesfehérvári Egyházmegye intézménnyel kapcsolatos szándéka szerinti lelkiségi nevelésről, mely a magas szintű szakmai munka, s annak eredményessége mellett neveltségben ad jól látható többletet az iskolában tanuló növendékeknek és családjaiknak.
Az intézmény közössége nevében Zsoldos Eszter 4. a osztályos tanuló köszöntötte     csellójátékával a jelenlévőket, majd Csák Lajos igazgató úr ismertette a délután programját.
A nagycsoportos óvodások három helyszínen ismerkedtek azokkal a tevékenységekkel, melyek szeptembertől iskolai mindennapjaik részét képezik majd.
Először valódi osztálytermek valódi padjaiban, „igazi” feladatok megoldásával játszottak iskolást.
Ezt követően az interaktív táblák világába látogattak, ahol Teknőc Tivadar – a hátára szerelt „négyszínű toll” segítségével – a tábla megérintésére, használatára hívogatta őket. Megtapasztalhatták, hogy xilofonozni nem csak xilofonon, hanem táblán is lehet, s többen közülük a tanító néniknek eljátszottak egy-egy dallamot. Építettek a „digitális” logikai készlet elemeiből mozdonyt, házat, sőt egész vonatot, majd – nevük kezdőbetűjének megérintésével – „beszélő” pókkal, varjúval és dióval is találkoztak
A harmadik helyszín bemutatta, hogy intézményünkben nagy hangsúlyt helyezünk a közös munka örömére, a közösség építésére, az együttes gondolkodásra, a kooperációra. A farsang jegyében ugyanis együtt, szüleik segítségére is számítva készítették el méhecske-jelmezeiket, melyeket magukra öltve, igazi szorgos, gyűjtögető méhecskékként „repülték be” az iskolaépületet, hogy ott megtalálják a termekben rejtőző kincset. Ennek „darabjaiból” aztán felépítették a tornaterem falán azt a virágos rétet, mely már a zord, kinti hideg ellenére is a tavaszt idézte.
A kis méhecskék szülei igazgatói tájékoztatón ismerkedtek az intézményünk által kínált készségfejlesztő és tehetséggondozó program elemeivel, a matematika és magyar irányultságú csoportok tantárgyi struktúrájával, az emelt óraszámok mögött rejlő tartalommal, majd választásuk szerint kötetlen beszélgetés, honlapbemutató keretében folytathatták az ismerkedést iskolánk életével, szokásrendjével, mindennapjaival, illetve betekinthettek a gyermekek foglalkozásain folyó munkába.
A programot szülőkkel közös tánctanulás zárta. A külső körben kaptárt formázó szorgos szülők közvetlen közelről láthatták, amint gyermekeiket a két „főméhecske” koordinált mozgásra buzdítja.
A feladatok tejesítésében, a kalandokban, izgalmakban megfáradt méhecske-raj egyetlen tagja sem utasította vissza az uzsonnaként kínált vajas-mézes kenyeret, melyhez finom tea is járt.

Programsorozatunk 2012. február 7-én (kedden) folytatódik, ekkor a leendő tanító nénik munkájával ismerkedhetnek az érdeklődők nyílt tanítási órákon 8.00 és 10.00 óra között. Az első órában környezetismeretet tanít az első osztályban Lőrinczné Schwarcz Magdolna tanító néni, a második órában nyelvtanórát láthatnak Leitner Tamásné Várhalmi Viktória tanító néninél, második osztályban.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Szent Imre-VÁR 3.

GYERTYASZENTELÉS, BALÁZS-ÁLDÁS
2012. február 3. (péntek)

Jézus születésének ünneplése után 40 nappal, február 2-án van Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. Pénteken délelőtt ebből az alkalomból várta Tamás atya tanulóinkat az aulában. Osztályaink kezükben gyertyával sorakoztak fel, hogy – Bakter Veronika 6. osztályos tanuló tolmácsolásában – meghallgassák Jézus templomban való bemutatásának történetét, és a nap végén valamennyi tanulónk megszentelt gyertyával térhessen haza. Tamás atya kérte, hogy tartsuk nagy becsben a megáldott gyertyákat, s családjaink körében gyújtsuk meg azokat minden közös imánál, de különösen akkor, ha szükség idején kérjük égi pártfogóink, a szentek segítségét.
Ezen a napon emlékeztünk meg az örmény származású vértanúról, Szent Balázsról is, aki Szebaszte városának püspökeként amellett, hogy állhatatosságra buzdította híveit, gyógyította a lelki és testi betegségben szenvedőket. A betegek segítése és a halszálkát nyelt kisfiú megmentése miatt kérjük a szent püspök oltalmát a torokbajok és minden más bajok ellen. A Balázs-áldás szokása a 14. századból ered, azóta emléknapján a pap keresztbetett égő gyertyát tartva a hívek elé mondja el az imát:
„Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más bajtól."

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Balázsáldás

ISKOLÁST JÁTSZUNK 2.
2012. január 31. (kedd)

Intézményünk jól felépített beiskolázási programja ismét új fejezetéhez érkezett. A Boldog Gizella Óvoda óvodásai ugyanis első ízben léptek tantermeinkbe „majdnem iskolásként”. „Iskolást játszunk” címmel játékos tanórákon vettek részt, melyeken a leendő tanító nénik, Lőrinczné Schwarcz Magdolna és Leitner Tamásné vezetésével ismerkedtek az iskolai élet becsengetéstől kicsengetésig tartó szokásrendjével. Ügyesen sorakoztak már a „két osztály” kialakításánál, a csengőszót követően egyenesen állva köszöntötték a tanító nénit, majd fegyelmezetten foglaltak helyet az őket hívogató kis padokban. Magdi néni és Viki néni, valamint az óvodások segítői az egykori ovis társak, ma már iskolánk első és második osztályos tanulói voltak. Két-két óvodás közt ülve ők mutattak példát, ők nyújtottak segítő kezet az ovisoknak, s ők jegyezték be a helyes feladatmegoldásokért járó számtalan piros pontot a kis vendégek névre szóló, „igazi” tájékoztató füzetébe.
Az egy időben két helyszínen, két osztályteremben, párhuzamosan zajló tanóra tematikája a farsangot idézte. A tanító nénik által a gyermekek számára összeállított foglalkoztató füzet az első osztályba induló korosztálynak megfelelő játékos fejlesztő feladatokat tartalmazott.
Számláltak az ovisok lufit, farsangi jelmezest és pöttyöt dobókockán, s használtak pöttyökkel ellátott számkártyát. Végeztek hangok felismerését célzó gyakorlatokat, majd „munkában megfáradt tagjaik” megmozgatásaképpen testük mozdulataival keresték a megfelelő irányokat. Ezt követően a seriff, a katica és a varázsló képének segítségével irányokat határoztak meg, majd a különböző arckifejezéssel bíró bohócok sorai és oszlopai között azonosan mosolygókra „vadásztak”. Végeztek a formák felismerését célzó gyakorlatot, végül alkottak sorozatot. A komoly, fárasztó, valódi iskolai jelenlétet kívánó tanórát mozgással, tapssal kísért verselés zárta.
Az ovisok nem távoztak üres kézzel: többen közülük az óvoda felé vezető úton is viselték az őket vendégül látó iskolások által nekik készített színes farsangi álarcot.
Jövőre már ők lesznek azok, akik iskolánk első osztályosaiként – középen ülve – segítik a következő tanév hozzánk ellátogató nagycsoportos óvodásait. Biztos, hogy ők is sok piros pontot írnak majd az „új generáció” „bohócos”, mégis már nagyon iskolás pontgyűjtő füzetébe…

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Iskolások

MESEERDŐ
2012. január 30. (hétfő)

Január 30-án, hétfőn délelőtt meglepetéssel kedveskedtünk óvodásainknak, valamint első és második osztályosainknak: a Meseerdő Bábszínház várta a legkisebbeket az ovi tornaszobájában.
A „Terülj, terülj asztalkám” című zenés bábjátékot mutatta be a kéttagú társulat. Az interaktív előadásba a gyerekek örömmel, nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be. Bizony nem volt könnyű utána visszatérni a termekbe, a tankönyvek közé. Szívesebben izgultak volna még egy kicsit a gyerekek a mesebeli szegény legényért, aki jó tett helyébe jót kapott a tündértől, és megleckéztetve a komisz farkast boldogan élt, míg meg nem halt.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Meseerdő

ALSÓS FARSANG
2012. január 27. (péntek)

Gyertek, gyertek, gyerekek!
Én veletek nevetek!
Mosolyogjunk, kacagjunk,
kacagtatók maradjunk!

Néha úgyis rossz a világ:
víg kedvünkből nyíljon virág!
Szedjük gyorsan nagy csokorba!
Nézzük meg, hogy ki mogorva!

Adjuk néki ezt a csokrot,
vidámságból termett bokrot…
Ő se legyen szomorú,
elkerülje őt a bú!

Most mindenki nevessen;
mosolyogva szeressen!

(Devecsery László)

Január 27-én alsó tagozatosaink farsangi délutánjára vártuk a szülőket, nagyszülőket, testvéreket.
Lázas munka előzte meg a mulatságot, hisz sok kéznek kellett együtt dolgoznia azon a folyosói és tornatermi dekoráción, amely már a belépéskor megalapozta a jó hangulatot. A tanulóink által komoly összefogással, technika- és rajzórákon, napközis foglalkozásokon készített álarcok, bohócmaszkok, színes girlandok – az eseményt megelőző délutánon – a tanító nénik vezetésével kerültek a helyükre, de – mindannyiunk örömére és megelégedésére – felső tagozatos diákjaink is szívesen ajánlották a díszítéshez szabadidejüket, segítségüket.
A rendezvény előkészítésében és lebonyolításában hathatós segítséget jelentett az a – gyermekeink és egész iskolánk érdekében összefogni készszülői közösség, melynek fáradhatatlan, jó szándékú tagjai a szendvicskészítésben, süteménysütésben, szörpgyártásban, az ínycsiklandó falatokat felvonultató büfé „üzemeltetésében”, a jelmezesek öltöztetésében, majd – a rendezvény lezárultával – a rendrakásban is közreműködtek. A szülőkkel történő kapcsolattartásért, munkájuk koordinálásáért iskolánk alsó tagozatos munkaközösségének vezetőjét, Susánszkiné Makár Andrea tanító nénit illeti nagy-nagy köszönet.
Az osztályok jól érzékelhető izgalommal foglalták el a tornateremben számukra kialakított helyeket, majd Csák Lajos igazgató úr köszöntő szavaival kezdetét vette a farsangi mulatság.
Immár hagyomány, hogy minden osztály a jelmezéhez illő tréfás jelenettel, mesével áll a közönség és a zsűri elé.
A szigorú, ám hozzáértő, sok-sok farsangot megélt zsűriben köszönthettük Ugrits Tamás atyát, igazgató bácsit, a diákönkormányzat elnökét, a 7. osztályos Reichert Gergőt, valamint iskolánk egykori tanító nénijét Bognár Ákosné Éva nénit, aki a boldog nyugdíjasok rendíthetetlen nyugalmát cserélte fel – nagy örömmel – némi iskolai zsibongásra.
A jelmezes felvonulás előtt Viki néni és táncszakkörösei mutatták be hangulatos, vidám koreográfiájukat, melyet vastapssal jutalmazott a közönség.
Először a legkisebbek, az első osztályosok indián törzse perdült táncra a két törzsfőnök, Bogi néni és Rita néni vezetésével.
A virágdíszben pompázó, tavaszi erdő második osztályos lakói szebbnél szebb jelmezekben álltak a közönség elé és verseltek, táncoltak, énekeltek – rendületlenül –, Erzsi nénivel és Kati nénivel.
Harmadik osztályosaink mindannyian az aranyszőrű bárány bundájához ragadtak, miközben Ágota néni mondta, egyre mondta a mesét.
Ezt követően a 4. a osztály, mint spanyol vándorcirkusz jelent meg a porondon: bűvésszel, artistákkal, állatidomárral, bohóccal, – akinek „mindig volt másik” –, táncosokkal, s természetesen az őket „kordában tartó” cilinderes direktorral.
Végül a 4. b bennszülött emberevői mulattatták fűszoknyában lejtett táncukkal a zsűrit és a közönséget, meg-meglóbálva olykor „ember-társukat” a tűz fölött…
Az osztályok bemutatói után, gyors átöltözést követően, néhányan az egész évben áhított „bőrbe” bújtak. Felvonultak itt kalózok és nindzsák, keresztes lovagok és korongüldöző „jégharcosok”, de elsétált a közönség sorai előtt személyesen Julius Caesar, Harry Potter, öreg néne (ezúttal őzikéje nélkül), Batman, és légy úrfi is.
A zsűri bizony nem volt könnyű helyzetben. A bölcs döntés érdekében hosszasan tanácskozott, teret engedve ezzel a – szorgos szülők által készített – finom falatok fogyasztásának.
Falatozás közben lehetett szavazni a 2012. évi farsangi bál királyára és királynőjére. A lányok természetesen csak fiúkra, a fiúk kizárólag lányokra voksolhattak.
Miután mindenki jóllakott, Farkas Rita néni és Bajzek Erzsi néni kihúzták a tombolanyereményeket, nagy örömet szerezve azokkal sok jelenlévő családnak és még több kisdiáknak.
A láthatóan megfáradt zsűri visszatérését követően Tamás atya – minden résztvevőt megdicsérve, az ötletességet kiemelve – ismertette a nehezen meghozott döntést:

  1. helyezett lett a 4. a osztály spanyol vándorcirkusza,
  2. helyezett lett a 2. osztály tavaszváró jelenete,
  3. helyezést értek el a 4. b osztály bennszülöttjei,
  4. helyen végeztek az aranyszőrű bárányra ragadt 3. osztályosok,
  5. helyezettek lettek az 1. osztályos indiánok.

Minden osztálynak egy hatalmas torta volt a jutalma, melyek közül – a helyezések sorrendjének megfelelően – választhattak a gyerekek.
A legötletesebb egyéni jelmezesek (Schreindorfer Ferenc, Ekler Balázs, Farádi Szabó László Olivér, Grosz Panna, Timár Gergely és Verő Martin) egy-egy tábla finom csokoládét kaptak ügyességükért, kreativitásukért.
A király és a királynő személyét illetően Lajos bácsi hirdetett végeredményt. A fiúk szavazatai alapján az idei alsós farsang bálkirálynője Grosz Panna lett a 4. b osztályból, a lányok pedig a 4. a osztályos Zsabka Dánielt tartották legérdemesebbnek a bálkirályi címre.
Az eredményhirdetések alatt már készülődött a háttérben Cserta Gábor néptánctanár és háromtagú, Galiba nevű zenekara, hogy jól ráhúzván, megtáncoltasson gyereket, szülőt, nagymamát, nagypapát, pedagógust egyaránt.
Délután 5 óráig, sötétedésig tartott a jó közösségben, vidám, mosolygós, összetartó és érezhetően összetartozó társaságban megélt mulatság, amit egy nem kevésbé jó hangulatú, közös rendrakás követett.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Alsós farsang

KIÁLLÍTÁS A MAGYAR KULTÚRA ÜNNEPÉN
2012. január 27. (péntek)

„Születtem, szerettem hazámat s dolgoztam érte,
ez az én életem története.
Tegyetek ti is így, tanítsátok utódaitokat,
s ha ezek is így tesznek,
akkor Magyarország boldog lesz.”
(Virág Benedek)

A magyar kultúra napjáról történő megemlékezésre készülve, intézményünk alkotói pályázatot hirdetett tanulóinknak, melynek témája, - idei tanévünk választott korszakának megfelelően, ünnepi műsorunk művészeti bemutatóihoz is igazodva -, a reformkor, a polgárosodás kora volt.
A pályázó gyermekek rajzokon, festményeken mutathatták be az akkori városok utcaképét, dobozokból építhettek a korszak lakáskultúrájának megfelelő szobabelsőt, öltöztetős babákon jeleníthették meg a kor divatját, s készíthettek modelleket, maketteket is.
A beérkezett számtalan alkotásból – Lőrinczné Schwarcz Magdolna és Salamon Katalin tanárnők szorgos munkájának eredményeként – január 27-én nyílt kiállítás iskolánkban, s ezzel egyidejűleg került sor a pályamunkák értékelésére, díjazására is.
A megnyitón először a Gyenese Ágnes tanárnő által vezényelt kamarakórus (Bakó Fanni, Berta Bence, Komáromi Klaudia, Reichert Karolina, Rostás Péter, Szente Gréta, Varga Zsófia) előadásában Simonffy Kálmán „Árpád apánk” című népies műdalát hallhattuk. Ezt követően Salamon Katalin tanárnő nyitotta meg a kiállítást alábbi gondolataival:
„Iskolánk nagy hangsúlyt fektet hazánk kulturális kincseinek megismertetésére, ápolására.
Gyakran halljuk, halljátok a latin eredetű szót, kultúra, amely eredetileg a föld megművelését jelentette.
A szó tudományos meghatározása alapján beszélhetnénk a tudásról, a tudományokról, a művészetekről, az erkölcsről, a jogról és a szokásokról.
Átvitt értelemben művelődést, tanulást jelent.
A hétköznapi életből vett példák számotokra ismerősebben hangzanak: beszédkultúra, kulturált viselkedés, étkezés, közlekedés, lakáskultúra…
Az elmúlt héten ünnepeltük a magyar kultúra napját. Ehhez kapcsolódva állítottuk össze kiállításunkat. Nemzeti kultúránk kicsi, de annál fontosabb szeletét emeltük ki: a reformkort és az azt követő néhány évtizedet…”
Lőrinczné Schwarcz Magdolna tanárnő három kategóriában hirdetett eredményt. Az értékes, természetesen alkotáshoz, rajzoláshoz használható díjakat Csák Lajos igazgató úr adta át a helyezetteknek.

  1. Az alsó tagozatosok festményei és rajzai kategóriában:
  1. helyezett: Farkas Zsófia (2. osztály)
  2. helyezett: Horváth Laura (3. osztály),
  3. helyezett: Akkermann Dávid (4. a osztály)

Különdíjat kapott Zsoldos Eszter és Varga Eszter a  4. a osztályból.

  1. A felső tagozatosok rajzai és festményei kategóriában:
  1. helyezett: Borka Adél (6. osztály)
  2. helyezett: Bakter Veronika (6. osztály)
  3. helyezett: Berta Dóra (8. osztály)

Különdíjat kapott Németh Enikő a 8. osztályból.

  1.  Térbeli alkotások kategóriában:

1. helyezett: Bakos Zita, Marth Fruzsina, Varga Zsófia, Bakó Fanni és Szente Gréta (6. osztály) a „Szobabelső” című alkotással,
2. helyezett: Reichert Karolina (6. osztály) a „Ruhaszalon” című alkotással,
3. helyezett: Rónaszéki László, Barabás Bence, Sebestyén Richárd, Hada Gergő, Oszlánszki Márkó, Bakó Dominik és Róth Dániel (5. osztály) a Lánchíd-makettel.
Különdíjat kapott: Verő Johanna (3. osztály) és Verő Martin (4. b osztály).

A pályaművekhez és a díjakhoz szeretettel gratulálunk, a kis művészeknek további kitartó alkotókedvet kívánunk!

Lőrinczné Schwarcz Magdi nénitől megtudtuk, hogy a munkafolyamatok rendkívüli izgalmakat rejtettek. Elmondta, hogy először a lányok fantáziája mozdult meg, hiszen szívesen kalandoztak a hosszú ruhák, különleges kalapok, előkelő szalonok lányregénybe illő világában. A lányok lázas tevékenységét megtapasztalva aztán a fiúk sem akartak lemaradni. Őket inkább a technikai vívmányok nyűgözték le, így ezek makettjeivel bíbelődtek szívesebben. Jó volt látni, ahogy a gyermekek akár személyes ellentéteiket is képesek voltak félretenni alkotás közben. Magdi néni tapasztalatai szerint „a feladat valódi projectté vált, hiszen a reformkor és polgárosodás időszakáról beszéltünk történelem-, ének-, magyar-, környezet-, technika- és rajzórákon egyaránt. Az, hogy a tanulók gyakorlatban alkalmazták a megszerzett ismereteket, rendkívüli mértékben mélyítette tudásukat. … A gyerekek jelenleg jobban ismerik a XIX. század első felének, közepének miliőjét, kultúráját, mint akkor, ha csak a hagyományos órák keretében beszéltünk volna róla.”

A kiállítás megnyitóját és a díjátadást a Bakó Fanni (6. osztály) és Májer Zoltán (8. osztály) által zongorán előadott verbunkos zárta.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / MKN kiállítás

ANGOL NYELVI VERSENY
2012. január 27. (péntek)

Az István Király Általános Iskola - a Tóparti Gimnáziummal együttműködve - az idei tanévben is megrendezte Megyei Angol Nyelvi Versenyét, melyre 8. osztályos tanulók jelentkezhettek. Iskolánkat Klima Alexander és Szőke András képviselte. Felkészítő tanáruk Ludvigné Jurcsek Rita tanárnő volt.
A verseny két fordulóból állt, írásbeli és szóbeli megmérettetésből. Az írásbeli versenyen a tanulóknak grammatikai, szemantikai, lexikális és helyesírási kompetenciájukról kellett számot adni, feleletválasztós teszt és szövegértést ellenőrző feladatsor formájában. A szóbeli fordulóra csak a 10, legjobb eredményt elérő versenyző juthatott tovább a megyéből. Ezen a fordulón szókincsüket, beszédkészségüket kellett bemutatniuk a zsűrivel folytatott beszélgetés, illetve képek alapján történő önálló témakifejtés során.
Mindkét tanulónk sikeresen szerepelt a megyei verseny mindkét fordulóján, Alexander a 7., András pedig a 10. helyen végzett. Gratulálunk a szép eredményhez!

ÉRD: HITTANVETÉLKEDŐ
2012. január 25. (szerda)

A Székesfehérvári Egyházmegye által fenntartott oktatási intézmények számos tanulmányi versenyt, vetélkedőt hirdetnek a katolikus iskolák tanulói számára. Ezek sorába illeszkedik az érdi Marianum Általános Iskola által meghirdetett hittanverseny, melynek ez évi tematikáját a szervezők az evangelizáció évéhez kapcsolták.
Az alsó tagozatos tanulók számára meghirdetett rajzpályázaton iskolánk 3. osztályos tanulója, Horváth Laura 1. helyezést ért el, pályamunkája elkészítésében Máthéné Polczer Ágota tanító néni volt segítségére.
Felső tagozatos csapatunk tagjai – Bakter Veronika 6., Zsombok Eszter 7. és Jaksics Mária 8. osztályos tanulók – felkészítő tanáruk, Ugrits Tamás atya kíséretében érkeztek Érdre, s vettek részt az ottani nemes küzdelemben. Felkészülésük, kitartásuk és kitűnő csapatszellemben vívott küzdelmük szép sikert hozott: a 2. helyezés birtokában tértek haza.
A csapat tagjai szívesen emlékeznek a vetélkedő színes, változatos feladataira:
„Az egyik feladatban néhány állításról el kellett döntenünk, hogy igazak vagy hamisak. A hamis állításokat javítanunk is kellett. Olyan feladat is volt, melyben hiányos szöveget kellett kiegészítenünk. A legérdekesebbek a filmes feladatok voltak. Ezekben a szereplőket és az evangelizáció eszközeit kellett felismernünk. Bogner Mária Margittal és Kaszap Istvánnal kapcsolatos feladatot is kaptunk: imádságokat kellett kipótolnunk…”
Az egyházmegyei szinten is kiemelkedő teljesítményhez valamennyi résztvevőnek szeretettel gratulálunk!

SPORTKEDD: LÁNY FLOORBALL
2012. január 24. (kedd)

A kéthetente megrendezésre kerülő, „sportkedd” elnevezésű sportdélutánjaink rendszeres mozgási lehetőséget biztosítanak tanulóink számára. Az első félév folyamán az osztályok (egyik alkalommal lány, másik alkalommal fiú) csapatai mérkőztek egymással a játékos, mégis nagy kitartást igénylő erőpróbákon.
A keddenként kipróbálható sportágak közül az egyik legnépszerűbb a floorball, vagy palánklabda, melyet az 1990-es évek vége óta egyre több fiatal játszik szívesen Magyarországon is. 1998-tól diákolimpiai sportág, a 2010-11-es tanévben már 417 csapat indult országszerte a megmérettetésen, így iskolánk csapata is – szép sikerrel.
Január 24-én a lányok 4 fős csapatai mérkőztek meg egymással, komoly szurkolói bázissal a hátuk mögött. A meccsek rendkívül szoros eredményekkel zárultak, így az utolsó pillanatig nyitott volt a küzdelem, a végeredményről az utolsó mérkőzés döntött.

  1. helyezést ért el a 8. osztály csapata,
  2. helyezést ért al a 6. osztály csapata,
  3. helyezett lett az 5. osztály és
  4. helyezett lett a 7. osztály csapata.

A győztes csapat jutalma ezúttal is finom, „energiapótló” torta volt, melyet a lányok szurkolótáboruk tagjaival megosztva fogyasztottak el.
A második félév folyamán vegyes korosztályú csapatok versengését kívánjuk elősegíteni helyszíni összesorsolásos módszerrel, illetve a gyerekek egymás közt megszervezendő csapatainak versenyeztetésével. A következő bajnokság alkalmával fiú kosárlabdásainktól várjuk a szebbnél szebb hárompontosokat.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Lány floorball

FÉLÉVI ÉRTEKEZLET
2012. január 23. (hétfő)

Az első félév lezárulását, a félévi értesítők kiosztását követően, január 23-án tartotta iskolánk nevelőtestülete félévzáró értekezletét. Minthogy a cél az intézményi folyamatok alapos vizsgálata, az első félév munkájának mélyreható értékelése, valamint a második félév pontos előkészítése volt, a tanév során az iskola által szabadon felhasználható öt tanítás nélküli munkanap egyikét erre az egész napos értekezletre, megbeszélésre szántuk.
Ugrits Tamás atya – félévértékelő beszámolójában – kitért a mindannyiunkat erősíteni képes, munkánk folytatásához, hivatásunk beteljesítéséhez rendelkezésünkre álló erőforrásainkra, többek között a rendszeres, gyakran együtt végzett imára, a közös munka és siker adta örömre, s a világos, őszinte kommunikációra.
Csák Lajos igazgató úr bevezető előadásában a gyermekek értelmi és érzelmi fejlődését szolgáló tevékenységek helyes arányának megtalálására, a paritás elvének fontosságára hívta fel a nevelőtestület figyelmét. Ismertette az iskola új szakmai profilját meghatározó, a következő tanév első osztályaival induló készségfejlesztő és tehetséggondozó nevelési program elemeit.
Ezt követően Nagy Anikó gazdasági vezető a munkavállalókat érintő törvényi változásokról, a 2012. évi költségvetésről, a 2011-es gazdasági év értékeléséről, valamint gyermekvédelmi feladatairól, az e területen végzett munkájáról szólt.
Igazgató úr és Bajzek Zsoltné igazgatóhelyettes asszony ismertette a vezetői ellenőrzés, így az óralátogatások, valamint az iskolai dokumentumok vezetését érintő tapasztalatait, majd közösen vettük számba az első félév eredményeiből született statisztikai mutatókat.
A tantestület valamennyi tagja is beszámolt – a már korábban elkészített egyéni írásos beszámolók anyagának felhasználásával – első félévben végzett tevékenységéről. Értékeltük az osztályfőnöki, valamint a tanított tantárgyak területén elvégzett munkát, és sor került a különböző megbízásokkal rendelkező kollégák meghallgatására is.
Félévzáró értekezletünk a második félév kiemelt, valamint február hónap aktuális feladatainak megbeszélésével zárult.
A késő délutánba nyúló, komoly értekezletet vidám pillanatok tarkították, hiszen – iskolánk szokásrendjének megfelelően – ez alkalommal került sor a névnapjukat az első félév folyamán ünneplő kollégák köszöntésére is.

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA
2012. január 20. (péntek)

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz szövegének megírását. Ennek emlékére 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját.
Ezen a napon különböző rendezvények emlékeztetnek bennünket, magyarokat, évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, múltunkra.
Intézményünk is nagy figyelmet fordít nemzeti, kulturális hagyományaink megőrzésére. Jelen tanévünk megemlékezés-sorozata múltunk éppen azon szeletének megismerésére irányult, melyben Kölcsey Ferenc élt és alkotott, melyben „jelszavaink valának: haza és haladás”. Rendezvényeinkkel a Himnuszt és korát, a reformkort elevenítettük fel, mely a magyar kultúra fénykora, hiszen ekkortájt született a magyar nemzettudat, amely kiemelt fontosságot tulajdonított a művészeteknek és az oktatásnak. Felpezsdült a kulturális élet Magyarországon, az alkotók művészetüket a nemzet szolgálatába állították. Divattá vált magyar ruhákban járni, magyar zenét hallgatni, magyar táncokat táncolni.
E gondolat jegyében készültek növendékeink arra a kulturális bemutatóra, mely a megidézett korszak valamennyi jellegzetességét felvonultatta színes, izgalmas, hol kacagtató, hol komoly világot varázsolva a nézőközönség elé.
Idegen uralom alatt ekkor vált a magyar igazán magyarrá, hiszen az együvé tartozás egyetlen ismérve a közös nyelv maradt. Éppen ezért megindult a nyelvújítás, az irodalmi nyelv kidolgozása. Alsó tagozatosaink (Mesics Flóra, Bakos Teodóra, Párkányi Veronika, Verő Johanna, Szente Balázs, Schreindorfer Ferenc és Gyenes Artúr Szilárd) az általuk előadott idézetek, versrészletek bemutatásával arra hívták fel figyelmünket, hogy legdrágább kincsünk éppen az anyanyelvünk. A magyar nyelv szeretetének útján második, harmadik és negyedik osztályosainkat az őket felkészítő Susánszkiné Makár Andrea tanító néni vezetgette.
A reformkor meghatározó zenei irányzata a verbunkos (toborzó), ami a nemzeti önazonosság egyik kifejezőjévé vált. A verbunkos motívumokat a magyar zene legnagyobb romantikus mestere, a Hunyadi Lászlóval és a Bánk bánnal a magyar nemzeti operát megteremtő és a Himnuszt megzenésítő Erkel Ferenc is feldolgozta. Az előadást vezető míves beszédű narrátoraink (Berta Dóra, Dobovics Máté, Mészáros Viktória és Szigethy Norbert) nem feledkeztek meg a 200 éve született Liszt Ferenc és a Szózat megzenésítője, Egressy Béni nevének említéséről sem. Az ő teljesítményükre, nagyságukra, a kor zenei ízlésére emlékeztették a hallgatóságot a Bakó Fanni és Májer Zoltán által zongorán előadott verbunkos dallamok, a Hunyadi Lászlót pedig a néptáncos lányok (Berta Dóra, Korpics Gabriella és Reichert Karolina) által csodálatos ruhában előadott palotás idézte közénk. Táncospárjaik nyalka fiatalemberek, igazi vitézek voltak. Gabnai Máté és Nagy Zoltán korábban iskolánk tanulói voltak, társuk, Husz Bendegúz pedig szívesen kísérte el őket a szép sikert, valóságos tapsvihart eredményező „vendégszereplésre”. Bakos Orsolya szépen hangsúlyozott versmondással, Vörösmarty Mihály gondolataival kérlelte Liszt Ferencet:

„Állj közénk és mondjuk: hála égnek!
Még van lelke Árpád nemzetének.”

A reformkor egyik nagy vívmánya a főváros születése volt, hiszen az 1838-as árvíz után hatalmas, tervszerű építkezések indultak meg Pest-Budán, a Szépítési Bizottmány vezetésével. A kivetítőn pergő, a korabeli utcarészleteket, kávéházakat, üzleteket, s a korszakban épült nagyszerű létesítményeket (a Lánchidat, a Nemzeti Múzeumot, a Magyar Tudományos Akadémiát) idéző képek segítségével hamarosan minden jelenlévő a százezres Pest utcáin érezte magát.
Az élményt tovább fokozta, hogy a közönség soraiból egyszer csak felemelkedve, – Liszt csodálatos zenéjének hangjaira – valódi pesti hölgyek kezdtek korzózni, akik a cilinderes urakat az utcán beszélgetni hagyván, hamarosan kedvenc kávézójukba tértek. Csevejükből mindent megtudhattunk a korabeli divatról. Távozván aztán a kávéházból beszélgettek, időztek még egy kicsit a fehérneműket, így fűzőket és hímzett harisnyákat is felvonultató, vetítővászon alakú „kirakatok” előtt.  A hölgyeket és az urakat (Bakó Fanni, Bakos Zita, Reichert Karolina, Szente Gréta, Varga Zsófia, Bogdán Rodrigó, Bakó Dominik, Róth Dániel) Kovácsné Koleszár Ildikó tanárnő terelgette a jelenet előadásának útján.
„A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek!” – hangzott a nagyobbak kicsiknek szánt gondolata, akik ezt követően mutatták meg a bemutatóra hozott produkcióikkal, hogy jó úton járnak, hisz már egész kicsi korban őrzik, ápolják magyar kultúránk hagyományait. A Farkas Csenge által előadott, a haza értékeiről szóló Majthényi Flóra-verset követően a legkisebbek léptek színpadra. A Farkas Rita tanító néni által vezényelt, első és második osztályosainkból álló kiskórus előadásából kiderült, hogyan is megy sora „A jó lovas katonának…”. Őket hangszeren tanuló növendékeink előadása követte: Horváth Nóra, Párkányi Veronika, Verő Johanna és Verő Martin furulyán, Varga Eszter csellón, Horváth Laura pedig hegedűn játszott.
Bemutatónk végén a Lőrincz Ági néni által felkészített első és második osztályos néptánc szakkörösök lepték meg a közönséget népi gyermekjátékok, valamint mezőföldi karikázó körcsárdás előadásával.
Ünnepi műsorunkat a Himnusz versszakainak emlékezetes előadása foglalta keretbe Dobovics Máté, Zsombok Eszter és Bakó Fanni előadásában.

A magyar kultúra napjára készülve intézményünk alkotói pályázatot is hirdetett tanulóinknak. Alkotásaikból 2012. január 27-én kiállítás nyílik, s ezzel egyidejűleg kerül majd sor a pályamunkák értékelésére, díjazására is.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Magyar kultúra

FÉLÉVI ÉRTÉKELÉS
2012. január 20. (péntek)

Iskolánkban is 2012. január 13. volt az első félév utolsó tanítási napja. Az ezt megelőző hetek szorgalmas munkával teltek, hiszen tanulóink valamennyi tantárgyból megírták a második negyedév végén esedékes témazáró dolgozatokat, s azok eredményének ismeretében kialakultak félévi érdemjegyeik. Az osztályfőnökök vezetésével (tanulóink véleményét, önértékelését is meghallgatva) megtörtént a magatartás és szorgalom értékelése is.
A végleges jegyekről és értékekről döntő, félévet lezáró osztályozó értekezletre alsó tagozaton január 16-án, felső tagozaton 17-én került sor.
Az osztályfőnökök ezt követően szorgos munkával vitték be az összes jegyet és hiányzást iskolánk elektronikus naplótükrébe, mely nagy segítség a félévi statisztika elkészítésében, hisz „önállóan” számol átlagot. Elkészítették az osztály-adatlapokat, s természetesen megírták a félévi értesítőket, melyek január 20-án kerültek kiosztásra a szülők iskolánkról alkotott véleményét mérő elégedettségi kérdőívekkel együtt. Pedagógusok és tanulók számára egyaránt öröm az ellenőrzőkbe került számtalan tantárgyi dicséret, mely minden esetben a kitartó, szorgalmas, fáradtságot nem ismerő munka elismerése.
A félévi értékelést is nagyban segítette az intézményünkben kitűnően működő Nebulófigyelő második negyedéves, ugyancsak elkészült ponttáblázata, mely gyengébben teljesítő tanulóink értékeire is ráirányítja a figyelmet. A Nebulófigyelő pontrendszere tanulóink aktivitásának, motiváltságának növelését szolgálja, ugyanis benne már akkor is pont szerezhető, ha a korábbi eredményhez képest a legkisebb javulás is tapasztalható. Pontot ér a közösségi munka, a szereplés, a ministrálás, a felolvasás is.
A félévi értékelés, a félévi jegyek az első féléves munka eredményeit mutatják. A félévkor esedékes értékelés figyelmeztetés, útmutatás. Most, az év végi bizonyítvány felé vezető út kezdetén kell tanulóinknak dönteni arról, jó úton haladtak-e eddig, vagy van mit javítaniuk. A második félévre kitartást, szorgalmas munkát és sok jó jegyet kívánunk!


BÓBITA 5.
2012. január 11. (szerda)

Nagy várakozással és lelkesedéssel, immár jó ismerősként érkeztek iskolánkba intézményegységünk, a Boldog Gizella Óvoda nagycsoportosai, hogy a leendő tanító nénik vezetésével újabb iskolaelőkészítő foglalkozáson vegyenek részt.
A gyermekek két mesebeli helyszínen fordultak meg a foglalkozás alatt. Jártak a „Farkas-lak”-ban és felkeresték „A nagymama házikójá”-t is. Az „Oszkár, a kistigris iskolába megy” című füzet ötödik témáját dolgozták fel, ezúttal Piroskával együtt kalandoztak a sok-sok izgalmat rejtő erdőben.
A „Farkas-lak”-ban színes kirakó darabjaiból állították össze Piroska figuráját, majd a mellette található, erdőt ábrázoló körvonalas rajzon állatokat helyeztek el. Az így kialakított képet aztán kiszínezték, s – ajándékként – magukkal is vitték.
„A nagymama házikójá”-ban is szorgos munka folyt. Az Oszkár-füzet fenyőfáinak és lombos fáinak megkülönböztetése után – kis nyakba akasztható képek segítségével – a gyermekek is fákká változtak, ki tűlevelűvé, ki lombos fává. Hovatartozásukról megmért magasságuk döntött. Ezt követte aztán a füzet fáinak kiszínezése, s az ugyanolyan magas fák megszámolása. A már jól ismert dominók pöttyeinek színezése sem maradhatott el. Ezek segítségével a gyermekek az „ugyanannyi” fogalmával ismerkedtek. Piroska aztán a füzet útvesztőjében a nagymamához indult. Útközben virágot szedett, megkereste korábban elvesztett kabátkáját és igyekezett jó messze elkerülni a farkast. A nagymama kunyhójához már az óvodásokkal érkezett, akikkel együtt ismerkedett az irányokkal. A kunyhó felett galamb repült, előtte a cica, háta mögött a vadász ült, az elemózsiás kosár pedig a pincébe került…
A gyermekeket egyre jobban megismerő, a foglalkozásokat vezető tanító nénik a következőképpen vallottak tapasztalataikról:
„Vidám, jó hangulatú perceket töltöttünk együtt a „Farkas-lak”-ban mindkét csoporttal. A gyerekek végig kíváncsian várták, előkerül-e az ordas. Mindkét alkalommal azt kellett felelnem, hogy olyan ügyesen, fegyelmezetten, csendben dolgoztak, hogy a farkas nem is hallhatta, hogy ők a közelben vannak. (…)
Szép, színes alkotások születtek. Az ovisok többsége ügyesen el  tudta helyezni az állatokat az erdő különböző szintjein. (…)
A kicsik meglepően precízen, pontosan ragasztanak. Ez fontos lesz a későbbiekben, hiszen a finommozgások fejlesztése nélkülözhetetlen az írástanulásnál.
A gyerekek ötletességét, játékos kedvét a munkáik is tükrözték. Az egyik kisfiú úgy helyezte el az állatfigurákat a mintalapján, hogy a nyuszi után vetődő róka talpa alá ragasztotta a sünit, és el is mesélte, hogy a kis tüskés így akart segíteni a tapsifülesnek.” (Lőrinczné Schwarcz Magdolna)
„Nagyon jó magaviseletű, fegyelmezett, figyelmes gyerekekkel dolgozhattam. Könnyen fel lehet kelteni az érdeklődésüket, a figyelem tartása is megfelelő. Sok olyan óvodás van, aki szívesen segít másoknak is. (…) Többen közülük szépen, választékosan fejezik ki magukat, könnyen teremtenek kapcsolatot. Az én munkámat is gyakorlottan segítik, ha megkérem őket füzetek vagy ceruzák összeszedésére. Egyre jobban tudunk együtt dolgozni, úgy látom, szívesen jönnek a foglalkozásokra.” (Leitner Tamásné)
A gyermekek pontgyűjtő „órarendje” ismét színesebbé vált, hiszen bekerült oda Oszkár újabb matricája annak elismeréséül, hogy a harmadik iskolai „próbát” is sikeresen teljesítették.
A következő foglalkozásra a már megszokott „menetrend” szerint, az óvodában kerül sor. Az iskolában legközelebb 2012. február 8-án találkozhatnak a nagycsoportosok a tanító nénikkel. Iskolaelőkészítő programsorozatunk ekkor már a második Oszkár-füzet megnyitásával, az abban található első téma feldolgozásával folytatódik.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Bóbita 5

SPORTKEDD: FIÚ FLOORBALL
2012. január 10. (kedd)

Az újévben is folytatódnak a házibajnokságok, elsőként a fiúk floorball versenyére került sor. 4 fő alkotott egy csapatot, 1 kapus és 3 mezőnyjátékos. A menetrend a megszokott volt, körmérkőzések során dőlt el a végső sorrend. A végeredmény a következő lett:
1. hely: 8. osztály
2. hely: 6. osztály
3. hely: 5. osztály
4. hely: 7. osztály.
A floorball az iskolánkban nagyon népszerű játék, testnevelés órákon és délutáni sportfoglalkozásokon is szívesen játsszák a gyerekek. A városi diákolimpián is indulunk ebben a sportágban. Szép sikereket értünk el az előző tanévben.
A következő sportesemény a lányok bajnoksága lesz 24-én.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Fiúfloorball

VÍZKERESZT - HÁZMEGÁLDÁS
2012. január 6. (péntek)

„Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.” 
(Mt 2,11)
Január 6-án, vízkeresztkor Egyházunk három evangéliumi történettel három eseményre emlékezik. A Jézus által, a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére véghezvitt első csodára, amikor az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta. A háromkirályok (napkeleti bölcsek) gyermek Jézusnál tett látogatására. Ők a betlehemi csillag által vezérelve érkeztek Júdeába, hogy – ajándékaikkal, arannyal, tömjénnel és mirhával is – hódoljanak a zsidók újszülött királyának. Emlékezünk e napon a harmincéves Jézus Jordán folyóban történt, Keresztelő Szent János általi megkeresztelésére is.
A Katolikus Egyház hagyománya szerint vízkeresztkor kerül sor a házszentelésre, a ház megáldására. Tamás atya e szavakkal kérte a Jóisten oltalmát iskolánkra: „Mindenható Urunk, Istenünk! Áldd meg ezt a házat, ezt az iskolát, lakjék benne egészség, tisztaság, a lélek legyőzhetetlen ereje; töltse el alázat, jóság és szelídség, engedelmesség és hálaadás!” Ezt követően szenteltvízzel hintette meg az épület belsejét, a jelenlévőket, valamint azokat a kicsiny kereszteket, melyeket osztályaink készítettek el az ünnepet megelőző napokban, melyekre tanulóink felírták, miben kérik a Jóisten segítségét az újesztendőben, s melyeket magukkal hoztak megszenteltetni. A közösen magasba tartott, megáldott keresztek aztán természetesen hazakerültek, hogy tanulóink otthonaiban emlékeztessék családjainkat Isten állandóan jelenlévő, biztonságot adó oltalmára, áldására.
A házszentelés alkalmával intézményünk valamennyi helyiségének ajtófélfájára felkerült az évszám és a három betű: 20 + C + M + B + 12, mely a latin áldásformula kezdőbetűit jeleníti meg: „Christus Mansionem Benedicat!” Azaz: „Krisztus áldja meg ezt a hajlékot!”
A vízkereszttől a húsvét előtti 40. napig, azaz hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak a farsang időszaka, így – várhatóan – intézményünket sem kerülik majd el a következő hetekben a vidám mulatságok…

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Vízkereszt

AZ ELSŐ "HÉTFŐ"
2012. január 3. (kedd)

A téli szünet utáni első tanítási nap, kedd reggelén is „hétfő módra” gyülekeztek osztályaink az első emeleti aulában, szokásos hét- és egyben évkezdő összejövetelünkön, a még mindig szép, vízkeresztig biztosan ott álló karácsonyfánk körül.
Igazgató úr újévi köszöntőjét, jókívánságait követően közösen énekeltük:

„János áll a part felett,
Véle hívő nagy sereg.
S íme Jézus lép oda,
Mint a hajnal csillaga.
Nincs homály, itt a nap,
Minden új fényt kap.”

Már egyházi énekünk szövege is a hét legfontosabb ünnepére, vízkeresztre utalt, amikor három eseményre emlékezünk: Jézus megkeresztelkedésére a Jordán folyóban, a háromkirályok látogatására a gyermek Jézusnál, valamint az általa, a kánai menyegzőn véghezvitt első csodára.
Legügyesebb tanulóink – Csák Lajos igazgató úr kérdésére válaszolva - arra is emlékeztek, mit is jelent az ajtófélfákra ilyenkor felírandó C + M + B rövidítés: „Christus Mansionem Benedicat!” Azaz: „Krisztus áldja meg ezt a hajlékot!”
A hét programjainak, feladatainak felsorolásakor megtudtuk: január 6-án az ilyenkor szokásos házszentelésre kerül sor, mely alkalomra készülnünk is kell a megszentelendő kis keresztek elkészítésével.
A születésnaposok köszöntését követően közös énekkel zártuk összejövetelünket.

Képek: KÉPTÁR / 2011_12 / Elsőhétfő

 

A tanév korábbi hírei